A főhercegnő, aki férje helyett a fiát segítette a trónra és akit Erzsébet királyné, azaz Sisi csak „gonosz nőként” emlegetett. Ismét egy izgalmas írás a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Ferenc József osztrák császár és magyar király édesanyja, Zsófia Friderika 1805. január 27-én született, I. Miksa bajor király második házasságából. Csupán 18 éves volt, amikor nőül adták Ferenc Károly osztrák főherceghez, így a bécsi udvarba került. Szabadidejét utazással töltötte, imádta a fürdőket, mellette pedig a színházat és a festészetet. Négy fia született (József, Miksa, Károly Lajos és Lajos Viktor), valamint egy kislány, aki idejekorán meghalt.
Mivel Ferdinánd király gyermektelen maradt, Zsófia főhercegnő férje eséllyel pályázhatott volna a trónra, ám az asszony hosszas ügyeskedéssel
Sosem volt titok, hogy a háttérből irányította az ifjú császárt, olyannyira, hogy amikor Erzsébet királyné gyermekeket szült, még arról is sikerült meggyőznie Ferencet, hogy a nevelésükről ő maga gondoskodjon. Emiatt Sisi idővel anyósa ellen fordult, naplójában többször csak „gonosz nőnek” nevezte. Zsófia főhercegnőt nemcsak Sisi, hanem a magyarok sem kedvelték, hiszen a levert szabadságharc utáni Habsburg-megtorlás egyik fő kezdeményezője volt.
Erzsébet királyné nem szerette az anyósát, a végóráiban sem látogatta meg. Fotó: Wikipedia
Persze Zsófia életét sem kímélte a sors: fia ellen ugyanis több merényletet is elkövettek. 1853-ban, amikor Libényi János magyar szabósegéd nyakon szúrta Ferenc Józsefet, napokig nem lehetett tudni mennyire sérült meg az uralkodó. A kétségek között vergődő Zsófiának hatalmas erőt adott, amikor útban a bécsi Szent István-székesegyházba, az emberek üdvrivalgással üdvözölték az uralkodó édesanyját. Mint ahogy az egyik újság írta a merényletre utalva: „E nép jó és hű, a gonoszság csak egyesekben lakik.”
A vezető osztrák napilapok sokszor írtak a főhercegnőről – természetesen, mint az osztrák nép példaképéről, egyben egyszerű gyermekéről. Egyik alkalommal például lehozták, hogy egyszer olyan nagy hó esett Bécsben, hogy Zsófia főhercegnő hintója is elakadt, ő pedig kénytelen-kelletlen gyalog ment tovább. A bécsi lapok szerint többen felismerték, és esernyőikkel és puszta kézzel tisztították meg az utat a kocsi előtt, hogy folytathassa az útját. Zsófia sokat jótékonykodott, meglepő módon még Magyarországon is. 1862-ben például a tokaji tűz károsultjainak küldött 200 forintot, két évvel később pedig a Csanád megyei kórház építésére ajándékozott 150 forintot.
1867-ben aztán nagy trauma érte. A másodszülött fiú gyermeke, Ferdinánd Miksa Mexikó császára volt, ám a hatalmát forradalommal megdöntötték, Miksát pedig kivégezték. Zsófia főhercegnőt letaglózta a hír, legalább annyira, mint amikor 1840-ben elragadta a halál kislányát, az ötéves Mária Anna Karolinát. Mikor Miksa holttestét Bécsbe szállították, egész éjjel, egyedül imádkozott a koporsójánál. A lapok szerint
Egy magyar újság meg is írta, hogy a hercegnő „elmélyében megzavarodott”, ám később cáfolta az információt. Végül 1872-ben bekövetkezett, amitől már régóta tartott a Habsburg-ház: Zsófia Friderika 67 éves korában elhunyt: „Zsófia főhercegnő asszony, a király édesanyja, több napi betegség és hosszas kínos vonaglás után, május 28-án, reggeli 3 órakor Bécsben meghalt” – írták a lapok.
Zsófia Friderika idős korában, a férje, Ferenc Károly társaságában. Fotó: Wikipedia
Az utolsó óránál ott volt a betegágyánál a férje, Ferenc Károly és a fia, Ferenc József is, ellenben Erzsébet királyné nem. A haláltusa alatt néhány percre visszatért az eszmélete. Ekkor a férje a következőt kérdezte: „Zsófia, ismersz-e még?” Válasz nem érkezett, csupán egy gyönge kézmozdulattal jelezte, hogy igen, majd ismét apátiába esett. A halála után a császárvárosban elterjedt a hír, hogy
ahol a testőrség tagjaira is rátámadt. Kevesen hitték el, aztán rövid hírben megjelent az újságokban, hogy elkaptak egy férfit, aki a főhercegnő arcát ábrázoló maszkkal mászkált a kastélyba betörve. Hogy mi lett a sorsa, azóta sem tudni.
A hercegnő végrendeletében a családtagjain kívül az őt évtizedeken át szolgáló titkáráról is gondoskodott és a szegényeknek is adományozott egy nagyobb összeget. A halála miatt Magyarországon is gyászt rendeltek el. Amikor az év végén Ferenc József a budai Várba látogatott, meghagyta, hogy édesanyja iránt érzett gyász miatt, nem tarthatnak udvari bálokat és estélyeket. Pedig Pesten sokan inkább ünnepeltek volna…
Az osztrák hatóságok tiltották és tűrték is, a román kommunisták tűrték, de akadályozták a megemlékezéseket. Rákosi és Kádár felhasználták az aradi vértanúk emlékét, de az inkább ellenük dolgozott. A kivégzéseket éltető tradicionalisták pedig mindig is szubkultúra voltak.
Legalább két ügynök utazott a gépen, Aczél rövidre zárta a nyomozást, Kissinger szerint akár a gépen is történhetett robbanás. Mit mondanak a levéltári források? Veszprémy László Bernát írása.
A Brain Bar jövőfesztiválon tartott előadása után most itt a klasszikus nyugati műveltséget összefoglaló zseniális kötet, amely mindenkinek hasznára válik.
Horrorfilmekkel kezdte, ma már filozofikus mélységekben gondolkodik élet, halál és az emberi történelem dolgairól David Cronenberg. A kanadai rendezővel munkásságáról és tűnődéseiről beszélgettünk.
Nemcsak magunknak, a fehérváriak közösségének, hanem az egész nemzetnek akarunk nyújtani egy nagy, talán katartikus pillanatot.
Zrednai János érsek óriási szellemi befolyása vitán felül áll, szívügyének tekintette a hódító oszmánokkal szembeni háborút, és Mátyás királlyal is emiatt került végzetes konfliktusba.
Eleve nem tetszett nekik, hogy a volt német kancellár egy dologban nagyon egyetértett Donald Trumppal.
Így is Mezey maradt gyerekkorom hőse, a magyar futball utolsó óriása.
