A főhercegnő, aki férje helyett a fiát segítette a trónra és akit Erzsébet királyné, azaz Sisi csak „gonosz nőként” emlegetett. Ismét egy izgalmas írás a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.
Ferenc József osztrák császár és magyar király édesanyja, Zsófia Friderika 1805. január 27-én született, I. Miksa bajor király második házasságából. Csupán 18 éves volt, amikor nőül adták Ferenc Károly osztrák főherceghez, így a bécsi udvarba került. Szabadidejét utazással töltötte, imádta a fürdőket, mellette pedig a színházat és a festészetet. Négy fia született (József, Miksa, Károly Lajos és Lajos Viktor), valamint egy kislány, aki idejekorán meghalt.
Mivel Ferdinánd király gyermektelen maradt, Zsófia főhercegnő férje eséllyel pályázhatott volna a trónra, ám az asszony hosszas ügyeskedéssel
Sosem volt titok, hogy a háttérből irányította az ifjú császárt, olyannyira, hogy amikor Erzsébet királyné gyermekeket szült, még arról is sikerült meggyőznie Ferencet, hogy a nevelésükről ő maga gondoskodjon. Emiatt Sisi idővel anyósa ellen fordult, naplójában többször csak „gonosz nőnek” nevezte. Zsófia főhercegnőt nemcsak Sisi, hanem a magyarok sem kedvelték, hiszen a levert szabadságharc utáni Habsburg-megtorlás egyik fő kezdeményezője volt.
Erzsébet királyné nem szerette az anyósát, a végóráiban sem látogatta meg. Fotó: Wikipedia
Persze Zsófia életét sem kímélte a sors: fia ellen ugyanis több merényletet is elkövettek. 1853-ban, amikor Libényi János magyar szabósegéd nyakon szúrta Ferenc Józsefet, napokig nem lehetett tudni mennyire sérült meg az uralkodó. A kétségek között vergődő Zsófiának hatalmas erőt adott, amikor útban a bécsi Szent István-székesegyházba, az emberek üdvrivalgással üdvözölték az uralkodó édesanyját. Mint ahogy az egyik újság írta a merényletre utalva: „E nép jó és hű, a gonoszság csak egyesekben lakik.”
A vezető osztrák napilapok sokszor írtak a főhercegnőről – természetesen, mint az osztrák nép példaképéről, egyben egyszerű gyermekéről. Egyik alkalommal például lehozták, hogy egyszer olyan nagy hó esett Bécsben, hogy Zsófia főhercegnő hintója is elakadt, ő pedig kénytelen-kelletlen gyalog ment tovább. A bécsi lapok szerint többen felismerték, és esernyőikkel és puszta kézzel tisztították meg az utat a kocsi előtt, hogy folytathassa az útját. Zsófia sokat jótékonykodott, meglepő módon még Magyarországon is. 1862-ben például a tokaji tűz károsultjainak küldött 200 forintot, két évvel később pedig a Csanád megyei kórház építésére ajándékozott 150 forintot.
1867-ben aztán nagy trauma érte. A másodszülött fiú gyermeke, Ferdinánd Miksa Mexikó császára volt, ám a hatalmát forradalommal megdöntötték, Miksát pedig kivégezték. Zsófia főhercegnőt letaglózta a hír, legalább annyira, mint amikor 1840-ben elragadta a halál kislányát, az ötéves Mária Anna Karolinát. Mikor Miksa holttestét Bécsbe szállították, egész éjjel, egyedül imádkozott a koporsójánál. A lapok szerint
Egy magyar újság meg is írta, hogy a hercegnő „elmélyében megzavarodott”, ám később cáfolta az információt. Végül 1872-ben bekövetkezett, amitől már régóta tartott a Habsburg-ház: Zsófia Friderika 67 éves korában elhunyt: „Zsófia főhercegnő asszony, a király édesanyja, több napi betegség és hosszas kínos vonaglás után, május 28-án, reggeli 3 órakor Bécsben meghalt” – írták a lapok.
Zsófia Friderika idős korában, a férje, Ferenc Károly társaságában. Fotó: Wikipedia
Az utolsó óránál ott volt a betegágyánál a férje, Ferenc Károly és a fia, Ferenc József is, ellenben Erzsébet királyné nem. A haláltusa alatt néhány percre visszatért az eszmélete. Ekkor a férje a következőt kérdezte: „Zsófia, ismersz-e még?” Válasz nem érkezett, csupán egy gyönge kézmozdulattal jelezte, hogy igen, majd ismét apátiába esett. A halála után a császárvárosban elterjedt a hír, hogy
ahol a testőrség tagjaira is rátámadt. Kevesen hitték el, aztán rövid hírben megjelent az újságokban, hogy elkaptak egy férfit, aki a főhercegnő arcát ábrázoló maszkkal mászkált a kastélyba betörve. Hogy mi lett a sorsa, azóta sem tudni.
A hercegnő végrendeletében a családtagjain kívül az őt évtizedeken át szolgáló titkáráról is gondoskodott és a szegényeknek is adományozott egy nagyobb összeget. A halála miatt Magyarországon is gyászt rendeltek el. Amikor az év végén Ferenc József a budai Várba látogatott, meghagyta, hogy édesanyja iránt érzett gyász miatt, nem tarthatnak udvari bálokat és estélyeket. Pedig Pesten sokan inkább ünnepeltek volna…
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Nincs miért kárörvendeni az egyre mélyebb és szerteágazóbb német válságjelenségek kapcsán. Rajcsányi Gellért írása.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges” az amerikaiak számára.
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
