A vezető osztrák napilapok sokszor írtak a főhercegnőről – természetesen, mint az osztrák nép példaképéről, egyben egyszerű gyermekéről. Egyik alkalommal például lehozták, hogy egyszer olyan nagy hó esett Bécsben, hogy Zsófia főhercegnő hintója is elakadt, ő pedig kénytelen-kelletlen gyalog ment tovább. A bécsi lapok szerint többen felismerték, és esernyőikkel és puszta kézzel tisztították meg az utat a kocsi előtt, hogy folytathassa az útját. Zsófia sokat jótékonykodott, meglepő módon még Magyarországon is. 1862-ben például a tokaji tűz károsultjainak küldött 200 forintot, két évvel később pedig a Csanád megyei kórház építésére ajándékozott 150 forintot.
1867-ben aztán nagy trauma érte. A másodszülött fiú gyermeke, Ferdinánd Miksa Mexikó császára volt, ám a hatalmát forradalommal megdöntötték, Miksát pedig kivégezték. Zsófia főhercegnőt letaglózta a hír, legalább annyira, mint amikor 1840-ben elragadta a halál kislányát, az ötéves Mária Anna Karolinát. Mikor Miksa holttestét Bécsbe szállították, egész éjjel, egyedül imádkozott a koporsójánál. A lapok szerint
félő volt, hogy teljesen összeroppan a fia elvesztése miatt.
Egy magyar újság meg is írta, hogy a hercegnő „elmélyében megzavarodott”, ám később cáfolta az információt. Végül 1872-ben bekövetkezett, amitől már régóta tartott a Habsburg-ház: Zsófia Friderika 67 éves korában elhunyt: „Zsófia főhercegnő asszony, a király édesanyja, több napi betegség és hosszas kínos vonaglás után, május 28-án, reggeli 3 órakor Bécsben meghalt” – írták a lapok.