Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával, illetve Németországgal 7 éve aláírt egyezményben Teherán vállalta, hogy korlátozza az atomtevékenységeit.
A látogatásra pár nappal azután kerül sor, hogy Oroszország új követelései miatt megszakadtak a hónapok óta tartó, és már eredménnyel kecsegtető nemzetközi tárgyalások az Iránnal 2015-ben kötött atomalku felújításáról.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával (USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország), illetve Németországgal 7 éve aláírt egyezményben Teherán vállalta, hogy korlátozza az atomtevékenységeit az ellene nukleáris fegyverkezés gyanúja miatt elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos feloldásáért cserébe.
A bécsi tárgyalásokon már közel kerültek a megállapodáshoz, de az ukrajnai háború elindítása után pár nappal Oroszország amerikai garanciákat kért, hogy az ellene meghozott szankciók nem vonatkoznak az Iránnal folytatott katonai és gazdasági együttműködésére. Washington ezt elutasította, így a tárgyalások megrekedtek. Később az amerikai kormányzat jelezte, hogy megmenthetők az eddig elért eredmények, „ha Moszkvában és Teheránban megfelelő döntések születnek”.
Azonban Amirabdollahián moszkvai látogatását bejelentve az iráni külügyi szóvivő azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak kell olyan politikai döntést hoznia, ami alapján a küldöttségek visszatérhetnek Bécsbe, és Teherán szerint a hivatalos orosz kéréseket érdemben meg kell vitatni, mint bármelyik érintett fél által felvetett témákat.
A nyugati tárgyalók a napokban adtak ki közleményt, ami szerint „senki sem használhatja ki a bécsi tárgyalásokat arra, hogy olyan garanciákhoz jusson, amiknek semmi közük a 2015-ös megállapodáshoz”.
(MTI)
Fotó: HANS PUNZ / APA-PictureDesk / APA-PictureDesk via AFP