Mi igaz az ezeréves magyar államiságból?
„»Romulus bácsi« elgondolkodtatott. Mi igaz az ezeréves magyar államiságból? Az önállóságból, a haza vitézi védelméből?
Az első ötszáz évben nem volt központi irányítás. Leszámítva Mátyás pár évét nagyhatalmú urak marakodása volt a magyar történelem. Önálló állam mutatóban sem létezett. 1526-ban, a mohácsi csata után 150 évre megjöttek a törökök. Nem hogy magyar állam, de majdnem magyar ember sem maradt az ország területén. Országrészek néptelenedtek el. A tragikus területi veszteséget elkönyvelő Magyar Királyságot ezután a bécsi székhelyű Titkos Tanács és az Udvari Kancellária igazgatta.
Az Udvari Kamara fennállása alatt annak egy magyar tagja sem volt. 1562 és 1608 között a nádori szék is betöltetlen maradt. Mivel a királyi Magyarország török elleni védelmi vonala csak nyugati segítséggel volt tartható, (!!!) a magyar nemesség tudomásul vette, hogy az országot külföldi központból, Bécsből, illetve Prágából kormányozzák.
Az öntudatra ébredő nemzet újkori történelme az 1844-es országgyűléshez kapcsolódik. Ekkor lett a magyar az ország hivatalos nyelve. De igazából önálló csak az 1918. október 28-án kitört az őszirózsás forradalom idején lett, amikor Károlyi Mihály vezetésével polgári demokratikus kormány alakult. November 13-án IV. Károly király eckartsaui nyilatkozatával a királyság intézménye megszűnt Magyarországon, és november 16-án kikiáltották a Magyar Népköztársaságot. (!)
Szóval a sokat emlegetett 1000 éves magyar államiságból egészen nyugodtan leírhatunk egyszer 150 év török hódoltságot és még kb. 300 évet, amikor Habsburg uralom alatt élt az ország.
Ennyit arról, hogy ezer éve állunk hősiesen a vártán a haza szolgálatában...”
Fotó: MTVA/Bizományosi: Nagy Zoltán
Van mire büszkének lenni a magyaroknak, a székelyek megérdemelnék az autonómiát, Ukrajna felvétele az EU-ba pedig igazi arculcsapás lenne. Dunai Jánossal a Brain Bar fesztiválon beszélgettünk.
A Fidesz a garancia, és mi garantáljuk azt, hogy Magyarország biztonságos ország marad.
És nem mellesleg önmagunkért. Másodszor: mert ezzel kiegészítjük és megerősítjük a családot összetartó szálakat.
A történelmi folyóirat októberi számából kiderül, Trianon miért nem egy önmagában álló esemény volt, hanem tragédiák sorozata.
Juszt Lászlóval vagy Havas Henrikkel összehasonlítva egyáltalán nem tartom menthetetlennek, semmilyen szinten sem szabad a posztbolsevik, gyűlölködő bohócokhoz hasonlítani.
Az osztrák hatóságok tiltották és tűrték is, a román kommunisták tűrték, de akadályozták a megemlékezéseket. Rákosi és Kádár felhasználták az aradi vértanúk emlékét, de az inkább ellenük dolgozott. A kivégzéseket éltető tradicionalisták pedig mindig is szubkultúra voltak.
A hatóságok egyelőre nem közöltek részleteket az eset hátteréről vagy a sofőr motivációjáról.
A német lap szerzője bírálja Orbán Viktor EU-n belüli „blokkoló politikáját”, különösen az ukrajnai támogatások és orosz szankciók ügyében, és szigorúbb fellépést sürget az EU részéről.
