az elmúlt tíz évben pedig több száz francia állampolgár csatlakozott a dzsihadista harcosokhoz Szíriában. A franciák egy része szerint a radikalizáció valós veszélyt jelent az országban, de a kritikusok szerint a kormány erőfeszítései mögött valójában politikai megfontolások húzódnak: Macron így próbál jobboldali szavazókat átcsábítani centrista pártjához az április 10-i francia elnökválasztás előtt.
A kormányzati terv támogatói szerint a FIF segít majd megőrizni Franciaország – és öt millió muzulmán állampolgára – biztonságát,
valamint biztosítja, hogy az iszlám vallás franciaországi gyakorlása megfeleljen az ország egyik legfontosabb történelmi hagyományának: az állam és vallás szétválasztásának a politikai- és közéletben.
Ugyanakkor a kormányzati erőfeszítés bírálói, köztük számos muzulmán vallású állampolgár, akik francia identitásuk részének tekintik az iszlámot, úgy vélik, hogy a kormány kezdeményezése csak újabb lépés az intézményesített diszkrimináció felé, amely a teljes muzulmán közösséget teszi felelőssé a néhány szélsőséges által végrehajtott erőszakos támadásokért, és a kormány lépése csak újabb akadályt támaszt majd az életükben.
A FIF létrehozása egyben megszünteti a korábbi Muzulmán Hitvallás Francia Tanácsát (CFCM), amelyet 2003-ban hozott létre Nicolas Sarkozy akkori belügyminiszter, későbbi francia elnök. A CFCM egyfajta közvetítő szerepet játszott a francia kormány és a vallási vezetők között.