A huszonnegyedik órában vagyunk! – az evangélikus LMBTQ-ügyi állásfoglalás aláírója a Mandinernek

„Szorongató időket élünk. A világban olyan gondolatok, ideológiák váltak általánossá, melyek korábban csak szórványosan, vagy zárt ajtók mögött hallatták hangjukat. Egyik oldalon a gender, LMBTQ+, férfi és női nemet megváltoztató műtétek, kezelések népszerűsítése, másik oldalon a házasságról, családról vallott értékek devalválódása, az abortuszok rendkívül magas száma vagy épp az eutanázia gyakorlata az útjelzői ennek a folyamatnak” – olvasható az evangélikus lelkészek és gyülekezeti tagok által fogalmazott Novemberi állásfoglalásban. Az egyházukért és a tanítás tisztaságáért aggódók hangja egyre erősebb, és bíznak abban, hogy elkerülhető a skandináv modell, vagy éppen a német példa, ahol mára elhagyták a biblikus álláspontot ebben a kérdésben. 

„Már tavaly elindult egy belső imádkozó és gondolkodó folyamat ezzel kapcsolatban, pedig már akkor is késésben voltunk, mostanára viszont mindenképpen szólnunk kellett” – mondja a Mandinernek Kiss Máté evangélikus lelkész. A kezdeményezés egyik tagja rámutat, hogy nem a gyermekvédelmi törvény hívta életre a Novemberi Állásfoglalást, bár az tény, hogy a figyelmet ráirányította a megnyilatkozásukra, de az állásfoglalás attól függetlenül fogalmazódott és született meg már korábban bennünk.  

Búvópatakként indul, aztán átszakítja a gátat

Elsődleges céljuk az volt, hogy saját egyházuk felé határozzák meg azt az igei látást, amit a kereszténység kétezer év óta képvisel. Azért érezték ennek szükségét, mert egyre gyakoribbak az intő jelek a nyugati és északi evangélikus egyházakban, amelyek során, ebben a kérdésben már eltérnek az igei tanítástól.

– sorolja Kiss Máté. 

De emlékezetes Päivi Räsänen esete is; a volt finn belügyminiszter, jelenleg parlamenti képviselő bíróság elé áll, mert saját Twitter-oldalán Szent Pál egyik leveléből idézett, amikor hozzászólt egyházán belüli, a házasságról szóló diskurzushoz. 

„Ami intő jelzés volt számunkra, hogy ezek a példák a legtöbb esetben, nem mint tévtanítások, elrettentő példák kerültek interpretációra a hazai evangélikus nyilvánosság számára, sőt, időnként azt éreztük, hogy támogató attitűd jelenik meg velük kapcsolatban” – mondja Kiss Máté. A lelkipásztor hozzáteszi, a magyar evangélikus egyházban még – hála Istennek –, a hagyományos, biblikus álláspont van érvényben. Ugyanakkor, hallhatóak voltak azok a hangok, megnyilvánulások, amelyek – bár deklarálták a fő szempontot –, alternatívaként már elfogadták az azonos neműek együttélését és a gyakorló homoszexuális kapcsolatot, nem tartották bűnnek, noha a szentírás alapján egyértelműen abba a kategóriába sorolható. 

„Ez az a belső folyamat, ami búvópatakként megjelenik az egyházakban, aztán egy idő után majd átszakítja a gátat és utána ez lesz a fősodor. Elébe akartunk menni ennek, akkor is, ha már a 24. órában vagyunk. Nagy nyomás nehezedik a felekezetünkre, gyülekezeteinkre, gyülekezeti tagjainkra, vezetőinkre, ezért szerettünk volna egy támogató-segítő állásfoglalást megfogalmazni” – mondja Kiss Máté.

Középpontban a Biblia tanítása

A Novemberi állásfoglalás fő szempontja ezért a bibliai tanítás megerősítése, miszerint a házasság férfi és nő között köttetik. „Mi nem a saját véleményünket képviseljük ebben az állásfoglalásban, hanem a Biblia tanítását, a keresztény tanítást” – hangsúlyozza a lelkipásztor. 

Azt fejtegetve, miért jelenhettek meg a válságjelek hazánkban is, rámutat; sajnos mára tapasztalható a megfelelési kényszer keresztény körökben is. Mint mondja, a magyar evangélikus egyháznak például szoros kapcsolatai vannak a skandináv és német egyházakkal, akik már túlléptek a biblikus tanításon ezekben a kérdésekben, így óhatatlanul elkezdtek a magyarok is óvatosabban fogalmazni, ha a témáról értekeztek. 

Kiszélesítve a beszélgetés horizontját, azt is hozzáteszi,

így a mi feladatunk is az, hogy azt újra középpontba helyezzük, ahogyan ezt Luther Márton is tette. „Ha valaki nem tekinti abszolút mércének a Szentírást, akkor, ez a folyamat olyan gyengítése lesz a kinyilatkoztatásnak, ami kiszolgáltatja az egyházat az aktuális világi ideológiáknak, korszellemnek” – mondja. 

Támadások kereszttüzében a nyilatkozat

A Novemberi állásfoglalásra érkezett egy erőteljes nyomásgyakorlásként értelmezhető direkt válaszfelszólítás is, ami már kifejezetten arra hívta a keresztény lelkipásztorokat, hogy a bibliai tanítástól eltérően kezdjenek el megáldani azonos nemű kapcsolatokat, mintegy házasságként elfogadva azokat. A kezdeményezőket egyébként is vádolják azzal, hogy a nagypolitika napirendjéhez igazodva siettek véleményt alkotni, Kiss Máté azonban ezt kategorikusan cáfolja. 

„Ennek semmi köze nem volt a politikához, ez a meggyőződésünk és a bibliai tanítás mellett való kiállásunk” – mondja lapunknak. Példával illusztrálva az igei tanítás primátusát, úgy fogalmaz: „Képzeljük el, hogy a jövő héten erőteljesen megkérdőjelezné a politika a Szentháromság-tant, de Gyurcsány Ferenc valamiért éppen védelmébe venné azt. Ha ezzel párhuzamosan mi is állásfoglalást adnánk ki a Szentháromság egységéről, megvallanánk a háromságos Istenbe vetett hitünket, attól még nem gyurcsányisták lennénk, hanem keresztények: egyszerűen kiállnánk a hittételeink mellett. Azért, mert a politika beszél egy témáról, nekünk onnét nem kell kivonulnunk.” Természetesen örül annak, ha van olyan politikai erő, ami a házasság és a család védelmét zászlajára tűzi – teszi hozzá.

A nyilatkozathoz mostanáig több mint 2600 keresztény csatlakozott közel tíz felekezet tagjai közül, így a kezdeményezés karácsonyra ökumenikussá vált. 

14+1 közösség a házasság mellett

Ahogyan széles ökumené jellemzi a keresztény és zsidó felekezetek által decemberben közreadott nyilatkozatot is, amely a házasságról és családról szóló tanítást hivatott megerősíteni, s amelyhez a napokban a magyarországi muszlim közösség is csatlakozott.

Az immáron tizenöt közösség által jegyzett nyilatkozatnak Kiss Máté szerint nagy ereje van, éppen azért, mert különböző okoknál fogva a történelem során, mi keresztyének felekezetekre bomlottunk, most mégis közösen nyilvánultunk meg fontos kérdésben, sőt még a zsidó és muszlim közösségek is csatlakoztak ehhez.

„Persze szerepelt a szövegben egy mondat, amit rosszul értelmezhetett az, aki nagyon félre akarta érteni, ám nem az volt hangsúlyos” – mondja az evangélikus lelkész. Nyilvánvalónak látja, hogy mindenki, aki csatlakozott a kezdeményezéshez, egyetért abban, hogy emberi méltóságunk a teremtettség okán, az istenképiségünkből fakad. Éppen ezért ez a nem túl előnyösen megfogalmazott mondat, nem kell, hogy csökkentse az állásfoglalás jelentőségét. 

Az evangélikus lelkész inkább azt hangsúlyozza, „ettől függetlenül komoly erőt ad nekünk az egyházaink bátor nyilatkozata. Óriási jelentősége van az egységes kiállásnak a biblikus házasság és a családkép mellett.”