Nagyszabású kiállításokkal nyílik meg 2022 márciusában a Néprajzi Múzeum új otthona. A Liget Budapest projekt keretében épülő új múzeum munkálatai a befejezéséhez közelítenek. A miniszteri biztos az épület sajtóbejárásán lapunknak elmondta, reményei szerint a fejlesztések végeredménye és a látvány elhallgattatja a kritikusokat.
Éppen tíz éve indult el a Liget Budapest projekt, melynek új épületei közül a Néprajzi Múzeum építését kezdték meg elsőként. Mivel a házon jelenleg az utolsó munkálatokat végzik, már látható, hogy világszínvonalú új otthont kap alapításának 150. évfordulójára a Néprajzi Múzeum – mondta el az épület szerdai sajtóbejárásán a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa. Baán László hangsúlyozta, hogy az ország egyik legjelentősebb közgyűjteményeként a Néprajzi Múzeum 150 év után először kap olyan otthont, amely kimondottan a saját igényei szerint készült. Kiemelte: az új Néprajzi Múzeumban az intézmény korábbi, Kossuth téri épületéhez képest több mint háromszor nagyobb, összesen hétezer négyzetméteres kiállítási alapterület áll majd rendelkezésre.
Ferencz Marcel, a ház terveit jegyző Napur Architect vezetője hozzátette: mind a tervezés, mind a kivitelezés során szorosan együttműködtek a múzeum szakembereivel. Jelenleg több mint ezer munkás, mérnök és egyéb szakember dolgozik az épületen, amely a Városligeti fasor végén új kaput nyit majd a Ligetre – közölte. A tervező elmondása szerint a ház három fő elemből áll össze: a parkhoz csatlakozik a két lejtős tetőn kialakított, szabadon bejárható kert, és ugyancsak szabad lesz a belépés a Kerámiateret is magukba foglaló közönségforgalmi terekbe. Ezeket egészítik ki a múzeumi funkciók: a kiállító- és rendezvényterek, az Ifjúsági múzeum, a vetítő, a múzeumpedagógiai foglalkoztatók, a könyvtár, az archívum és az irodák. Mindkét oldalon elkészült a ház üveghomlokzata is, valamint az azt árnyékoló, csaknem félmillió pixelből álló fémrács háló is, amely 20-20 magyar és nemzetközi néprajzi motívum újrafogalmazását jeleníti meg – tette hozzá Ferencz Marcel.
Alaptalanok voltak az aggodalmak a zöldfelületek miatt – Baán László a Mandinernek.
Az elmúlt tíz évben olyan fantomokkal kellett hadakoznunk, amelyek vagy téves, vagy sokszorosan hamis és tudatosan torzított állítások voltak – reagált a kritikákra a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.
Itt állunk az épület tetején látható kertben. Ha jól látom innen fentről, akkor épp betont bontanak, és nem fordítva. Hogyan is áll most a zöldterület aránya?
A negatív hírek mindig erőteljesebben tudnak megjelenni, és valóban lehetett egy természetes aggodalom, hiszen a Liget Budapest projekttel Európa legnagyobb kulturális fejlesztését hajtjuk most végre. Én már a kezdet kezdetén mondtam, hogy a Városliget minden négyzetmétere többet és jobbat fog nyújtani, mint amire a közönség előzetesen számít. Több zöldet és több kultúrát: ez volt a mottó, ez az égisz, ami alatt végrehajtottuk a fejlesztést. Az elmúlt tíz évben fantomokkal kellett hadakoznunk, amelyek vagy téves, vagy sokszorosan hamis és tudatosan torzított állítások voltak. Nyilván ezzel lehetett a legjobban riogatni.
Mindent is lebetonozás, fa-kiirtás, monstrumok felhúzása például?
Igen, de mára mindenki láthatja, hogy itt nem ez történt. Gyönyörű és harmonikus, a Városligetbe illeszkedő új épületek jöttek létre, olyan területen, ahol korábban parkolók vagy egyéb épületek álltak, azaz szó sincs zöld felület veszteségről, annál inkább bővülésről! Erre nagyon jó példa a tetőkert, ez a két egymásnak szaladó zöld domboldal, ami szabadon besétálható lesz bárki számára. Az egykori Felvonulási téren, a régi kommunista demonstrációk helyén, ami aztán később évtizedekig parkoló volt, egy gyönyörű sétány készül. Kénytelen vagyok sokszor hangsúlyozni: mi nem autóellenesek vagyunk, csak minden kerüljön a helyére. A liget nem parkoló felület, meg fog szűnni a felszíni parkolás, de kellő mélygarázst kell ahhoz építeni, hogy a távolabbi látogatók eljöhessenek és komfortosan érezzék magukat. A nagyjátszótér előtti mélygarázs például nagyon könnyen elérhető. Aki messzebbről jön majd autóval a Néprajzi Múzeumba, leparkol ott, és pár perc alatt ide sétál. A zöldfelület növekedése pedig szerintem – és mások szerint is – szemmel látható.
Nem csak a zöldfelület növelésére, hanem a meglévők megújítására is törekedtek, nem?
Igen, a Városliget évtizedekig nagyon elhanyagolt volt. Itt már sok tízezer négyzetméter zöldfelületet megújítottunk, ilyen például a Mőcsényi Mihály botanikus kert, mely környezetismeret órák tartására is alkalmas iskolásoknak. De itt, az épület környékén is tízezer négyzetméternyi felület megújul tavaszra, egyszerre zajlik a zöldfelületi fejlesztés és az új, 21. századi világszínvonalú épületek létrehozása. Utóbbit természetesen nem mi állítjuk magunkról, akik dolgoznak ezen a projekten. Az épületek nemzetközi elismerések sokaságát kapták meg, és ez szerintem így lesz még a megnyitás után is. A legfőbb elismerés mégiscsak a látogatók reakciója lesz, a „ligethasználóké”, legyenek ők Budapestiek, vidékiek vagy akár külföldiek. Hangsúlyoznám: ezen fejlesztések révén, mint például a Néprajzi Múzeum vagy a Magyar Zene Háza, Budapest sokkal magasabb polcra helyezheti majd magát a nemzetközi kulturális térképen.
Cél volt követni az ismert küllföldi példákat, ahol több múzeum van egymás közelében?
A kulturális negyed egy külön műfaj a világon, sokan indulnak el emblematikus múzeumi épületek vagy ehhez hasonlók irányába. Ezek közé fog most felsorakozni a budapesti Városliget is, mely ráadásul sokkal komplexebb élményt nyújt. Ráadásul történeti gyökerei vannak, hiszen 150 éve, 1860-ban nyílt meg a Fővárosi Állat- és Növénykert, attól kezdve a kultúra különleges együttélése alakult meg itt a Városligetben a zöldfelület és a kikapcsolódás vegyítésével. Mi ezt 21. századi nyelven újítottuk meg. Bizton állíthatom, hogy ez a fejlesztés, a Liget nemcsak Budapestnek, hanem egész Magyarországnak különleges helyzeti előnyt fog biztosítani. Hasonló egyhamar nem fog épülni Európában.
Kemecsi Lajos, a múzeum főigazgatója hangsúlyozta, hogy már a megnyitásra számos látnivalóval készülnek: belépő nélkül is látogatható lesz a grandiózus, 3500 műtárgyat felvonultató Kerámiatér, míg a Megérkeztünk című időszaki tárlat a gyűjtemény keresztmetszetét adja több mint ezer négyzetméteren. Márciusban megnyit az állandó kiállítás leglátványosabb egysége, a más műtárgyak mellett egy hétméteres bödönhajót és a legrégibb székelykaput is bemutató ZOOM tér, valamint a Méta elnevezésű múzeumi élménytér is.
A nyitást követő hónapokban aztán a látnivalók további tartalmi elemekkel is bővülnek majd, de már 2022 márciusában kétszer akkora térben várják kiállításokkal a közönséget, mint a Néprajzi Múzeum előző otthonában – derült ki a távirati iroda tudósításából.
Nyitókép: Mátrai Dávid
Bárónkat ugyanaz vezette a közszolgálattal való menyegzőjére, mint Széchenyit, Wesselényit, akik ifjan kijártak a pusztába csárdázni, húsos parasztlányokkal táncolni, vedelni a lőrét: a csömör.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
A Szovjetunió megszűnése óta nem történt ilyen Oroszországban.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Ha vasárnap győz a Pool a sereghajtó Southampton otthonában, 12 forduló után nyolcpontos előnyre tesz szert; innen már csak a Liverpool bukhatja el az elsőséget!
A magát Oroszország-szakértőnek is tartó Rácz egyszer az ukrajnai háborút elemezve számítógépes játékról hitte azt, hogy valódi videófelvételek egy dróntámadásról.
