Hova járt legszívesebben szórakozni Karikó Katalin Szegeden? Hogy látja Kovács Ákos napjaink ideológiai küzdelmeit? Mit tegyünk a karácsonyi asztalra egy borakadémikus szerint? Arab animáció, riport Kárpátaljáról, beszélgetés Herczegh Anitával és a Lőrincz-fivérekkel, Európai Bizottság vs. karácsony és Baritz Laura Sarolta az év végi, 120 oldalas ünnepi Mandiner hetilapban!
Az a filozófiám, hogy nem kell mellre szívni semmit, pláne nem szabad haragudni másokra – mondja lapunknak Karikó Katalin. Miből merített erőt, amikor nem hittek a kutatásaiban? Mit tart a járvány pozitív hozadékának? Mit üzen a jövő fiatal kutatóinak? Karácsonyi lapszámunkban exkluzív interjút olvashatnak a világhírű magyar tudóssal, akivel a szegedi egyetemi éveit is felidéztük.
„Szegeden a tudás hihetetlenül magas szinten volt, belém ivódott az ottani szellemiség”
– emlékszik vissza a kutató, akivel arról is beszélgettünk, hogy milyen a nők helyzete a tudományos világban. Az interjú mellett portrét is olvashatnak a Kisújszállásról a csúcsra jutó tudós életpályájáról.
Az Első karaktert Szalai Laura jegyzi, aki Karikó Katalin idei sikerét példaként hozva írja: a magyarokban megvan a hajlam a lehetetlen leküzdésére.
Közélet
Gyermekvédelmi törvény, Biden és Harris mélyrepülése, európai kormányválságok – az év krónikája összeállításban összeszedtük az esztendő szerintünk legfontosabb belpolitikai és külpolitikai eseményeit.
Olyan drámák voltak, amik mellett nem lehetett elmenni – mondta lapunknak Herczegh Anita, akivel a koronavírus-árvák megsegítésére létrehozott Regőczi Alapítvány tevékenységéről beszélgettünk. A köztársasági elnök feleségétől azt is megtudhattuk, miről beszélgetett férje, Áder János Ferenc pápával római látogatásukkor, és hogy mit tervez leköszönése után.
Súron, a Komárom-Esztergom megyei falucskában van egy különleges családi ház. A vér szerinti gyerekek már kirepültek, ám az édesanya nevelőszülőként öt kihelyezett gyerekről gondoskodik az egyházi fenntartású Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató támogatásával. Meglátogattuk az ünnepekre hangolódó családot.
„Egy gyerek ahány helyre kerül, annyiszor törik, a legjobb, ha azonnal befogadja egy nevelőszülő” – mondja riportunkban Csima Pongrácné Vali.
„Szükségünk van a rituálékra. Szükségünk van a visszatérő, ismétlődő, biztos családi szertartásokra az életünkben, gyerekkorban különösen” – írja ünnepi publicisztikájában Novák Katalin családokért felelős miniszter.
Az emberi civilizáció egyszerű alapfogalmakra épül: Isten, haza, család. Melyik nincs ma támadás alatt?
– teszi fel a kérdést Kovács Ákos dalszerző. A Kossuth-díjas előadóművésszel Az utolsó békeév című lemeze kapcsán beszélgettünk kizökkent időről, orwelli jelekről, 2006-ról és frissen megjelent novelláskötetéről is.
Önvédelemből vagy gyávaságból nem akarjuk pontosan látni, mi zajlik körülöttünk – fogalmaz az énekes és hozzáteszi: a háború már most is itt örvénylik körülöttünk és bennünk is. "Bizonyos kérdéseket ma már fel sem szabad tenni, mindenható „tényellenőrök” gyomlálják ki a nekik nem tetsző tartalmakat: ez az út pontosan abba a szellemi pokolba vezet, amit Orwell írt le az 1984-ben" – figyelmeztet Ákos.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója publicisztikájában rámutat: harc folyik Európa keresztyén örökségének megtartásáért, karácsonykor azonban erőt kell gyűjteni azért, hogy jövőre ismét megőrizhessük a békességet.
Külhon & Külföld
Kőrösmezőn a maroknyi magyar ajkú közösség elkeseredett küzdelmet vív a megmaradásért a gazdasági, szociális, politikai és demográfiai szembeszélben, legnagyobb ellenfelük talán maga az idő. Riportunkat olvashatják Máramarosból, a kárpátaljai magyarság végvárából.
Népnevelés muszlim módra: szinte egyidősek a Disney-vel, a bennük rejlő lehetőséget Szaddám Huszein és a Hezbollah köre is kiaknázta, ma pedig már politikai és kulturális határokon átnyúlva terjesztik szórakoztatva megfogalmazott üzeneteiket az ifjabb és idősebb nézőknek – Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatója mutatja be az arab rajzfilmek világát.
Az Európai Unió stratégiai autonómiája kicsit olyan, mint a mesebeli közös ló, amelyet senki nem csutakol le – de még találóbb lenne unikornishoz hasonlítani, mert erről az állatról sokan beszélnek, de senki sem látta
– Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója elmélkedik a stratégiai autonómiáról.
A relatíve békés évtizedek után ma polgárháború és iszlamista terjeszkedés sújtja Malit, a rend visszaállítása érdekében nemzetközi haderők, köztük immár magyar katonák lépnek akcióba – Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója járt Bamakoban, a fővárosban.
„2021 rossz év volt, az első igazán szűk esztendő” – írja évértékelő írásában Demkó Attila, az MCC geopolitikai műhelyének vezetője, aki szerint szerencsénk lenne, ha az ideit csak szűk és problémás évek, nem pedig nyomasztó évtizedek követnék.
Precedens & Makronóm
Az identitáspolitika azt mondja, úgy nyerhetünk kiengesztelődést, ha feladjuk a vallásunkat, a hagyományainkat. Az erős hitű magyarok és lengyelek azonban tudják: nem önpusztítással, hanem keresztény vallásunkon keresztül élhetjük meg bűneink bocsánatát – vallja Joshua Mitchell, a Georgetowni Egyetem professzora, akivel precedens rovatunkban olvashatnak interjút.
A rovatban az egyenlőségért felelős uniós biztos által kiadott, majd botrányos körülmények között visszavont politikailag korrekt nyelvi iránymutatással is foglalkozunk, amely alapján kerülni kellene a karácsony szó használatát.
„Azt az intellektuális feladatot nem tudjuk megspórolni, hogy kitaláljuk saját magunk sikerreceptjét” – írja Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója publicisztikájában, amelyben az Magyarország elmúlt évtizedét teszi mérlegre.
Sport
A birkózó Lőrincz-fivérek a magyar sporttörténelem első testvérpárja, amely egyazon olimpián egyéni versenyszámban érmet nyert. Az idei karácsonyra a legszebb dekorációt Tamás arany- és Viktor ezüstérme jelenti a feldíszített fa mellett – Csisztu Zsuzsa beszélgetett a sportolókkal.
Az idei futballszezont Dénes Ferenc sportközgazdász értékeli a rovatban.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely sorozatában Csermely Péter különleges beszélgetőkönyvét ajánlja karácsonyra.
A Feminens oldalán Lakatos Mónika nemzetközi hírű énekesnővel beszélgettünk.
A Budapesti történetekben a régi idők karácsonyairól, tudomány kisrovatunkban pedig a fények és színek világáról olvashatnak.
A karácsonyi születésnapot nem tudták elsodorni ilyen-olyan ideológiák, történelmi kataklizmák, gazdasági világválságok, divatok és áramlatok – írja jegyzetében Máthé Zsuzsa.
Boldog papnak vallja magát, megtapasztalta a közösségek megtartó erejét. Pedagógusból lett lelkipásztor, de a nevelői munka része maradt az életének. Püspökként a családvédelem ügyét bízták rá. Élet rovatunkban Marton Zsolt váci püspökkel beszélgettünk az egyházmegye szívéről, a válságokkal való szembenézésről és arról, hogy ünnepelni bármilyen körülmények között lehet.
Abban hiszek, hogy az igazságot képviselni kell, szelíd szívóssággal kell ragaszkodni hozzá, és ez sokaknál visszhangra talál” – fogalmaz.
A covidrehabilitáltaknak és a súlyos légúti megbetegedésben szenvedőknek a gyógyulás esélyét jelentheti a közös éneklés. A SingLung elnevezésű terápiáról Várdi Katalin pulmonológus és Philipp György karmester, zeneterapeuta mesélt rovatunkban.
Ünnepi könyvajánlóval is készültünk, Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikust pedig arról kérdeztük, hogy mit tegyünk a karácsonyi asztalra.
Az ünnepi tárcát Csender Levente írta.
„Most tél van odakint. De a világunkat még súlyosabb tél fenyegeti: technokrata, elmetorzító, fantáziagyilkos disztópia kezdi legyűrni szabad létezésünket – kapaszkodjunk minden kézzel foghatóba” – figyelmeztet a lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Rajcsányi Gellért, a mandiner.hu főszerkesztője.
Minden félelmet legyűrve, magyar-ruszin összefogással Kárpátalja népe 1991-ben az önrendelkezés mellett szavazott; Dupka György író maga is ott volt a megyei tanácsban, amikor az ukrán nacionalisták ostromolták az épületet. Interjú.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
A Kárpátalját is érintő orosz légicsapásról beszélt az Indexnek Dobsa István, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnöke.
Lehet, hogy a cél a magyar és szlovák áramszállítások akadályozása volt.
Az Európai Parlament jóváhagyhatja a testületet.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt.
