A kormány előrejelzése: minden jobb lesz a következő években, viszont magasabb infláció várható, mint korábban

Szerda reggel a Pénzügyminisztérium közzétette a 2021-2025 közötti időszakra szóló – makrogazdasági és költségvetési előrejelzését. Ez több szempontból is érdekes: egyrészt, hogy a kormány milyen makroparaméterekkel kalkulál a következő évekre, és a fiskális számokból milyen tervekre lehet következtetni, másrészt, hogy ez hogyan változott a 2020 év végén közölt prognózisban szereplő számokhoz képest – olvasható a Portfolio cikkében.

A lap azt írja: 2021-ben a kormány 6,4%-os GDP-növekedést vár, ami sokkal jobb, mint amit tavaly év végén jelzett előre az idei évre (3,5%), vagyis a tervezettnél sokkal jobban sikerült a 2020-as koronavírus-válságból való kilábalás. Ennek fényében külön érdekes, hogy a hiány 7,5% lesz idén, miközben egy éve még 6,5%-ot jelzett előre a tárca. Vagyis

(Természetesen a két folyamat össze is függ, mert az idei költekezés lecsapódott a GDP-növekedésben is, és fordítva.)

A PM dokumentumából ki is derült, hogy az idei évben a meghozott adóintézkedések mellett is a pénzforgalmi adóbevétel közel 530 milliárd forinttal magasabban alakulhat a költségvetési törvény szerintihez képest. „Az adóbevételek közül év végéig a tervekhez képest 341 milliárd forinttal magasabb összeg várható általános forgalmi adóból, 202 milliárdforinttal személyi jövedelemadóból és 25 milliárd forinttal kiskereskedelmi adóból” – részletezte a tárca. A 2022-es gazdasági növekedést a kormány 5,9%-ra várja, ami nemcsak az egy évvel ezelőtti 5,4%-os előrejelzésnél jobb, hanem az idén nyáron megszavazott 2022-es költségvetés feltételezésénél is (5,2%).

A kitekintő táblázatból az is kiolvasható, hogy erőteljes növekedéssel számol a következő évekre a kormány. 2023-ban 4,3%, 2024-ben 4%, míg 2025-ben 4,2% lehet a gazdaság növekedési üteme. Mindez azzal a következménnyel is jár, hogy a nyugdíjasok örülhetnek: a következő 4 év mindegyikében várható nyugdíjprémium, mert

A részletekből az is kiderül, hogy a kormány a fogyasztási kiadások brutális növekedésére számít jövőre, 7,9% lehet az év/év alapú növekedés, ami nem meglepő, hiszen az elmúlt hónapokban több olyan intézkedést hozott, amivel a háztartások jövedelmi helyzetét javítani igyekszik (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj).

Nem meglepő fejlemény az sem, hogy az eddigi 10,5%-os beruházásnövekedési ütemet 7,4%-ra csökkentette a 2022-es évre vonatkozóan a szaktárca. Elkezdi ugyanis visszafogni az állami beruházási költekezését, már az idei évben elhalaszt 350 milliárd forintnyi állami beruházást, míg jövőre 755 milliárd forintnyi ilyen kiadást ütemez át.

Magasabb infláció várható, mint korábban

Ilyen növekedés és fogyasztási kiadás-bővülés mellett nem meglepő, hogy Magyarországon magasabb infláció várható, mint korábban, de úgy is lehet fogalmazni, hogy a magas áremelkedési ütem tartóssá válik. A 2020-ban látott 3,3%-os éves infláció után 2021-ben 5,1% várható, míg 2022-ben 4,8% lehet a kormány szerint a pénzromlás évesített üteme, és 2023-ban is még 3,1% felett.

A friss inflációs előrejelzés kapcsán ki kell emelni két dolgot. Egyrészt érdekes, hogy most a kormány 5,1%-os inflációt jelez előre a 2021-es évre, miközben a novemberi nyugdíjkiegészítés mértéke alapján azt lehetett sejteni, hogy 4,8%-os inflációval számol. Ez alapján azt lehet mondani, hogy idén a nyugdíjak vásárlóerejét a szokásos nyugdíjemelés nem védi meg, mindenképpen kell hozzá a nyugdíjprémium, ami egységesen mindenkinek 80 ezer forint volt. Másrészt érdekes, hogy jövőre 4,8%-os inflációval kalkulál a kormány, miközben az év elején 5%-kal fogja emelni a nyugdíjakat. Vagyis jövőre túlkompenzálja várhatóan a kormány az időseket.

Új hiánypálya gigantikus tartalékokkal

Nagyot változott a kép egy év alatt a költségvetési egyenleg tekintetében is. Végül a 2020-as költségvetési tényadat -8% lett az egy évvel ezelőtt várt -8,6%-kal szemben. Idén 7,5%-os GDP-arányos deficit várható, míg egy éve a kormány 6,5%-kal számolt. Jövőre 4,9% az új hiánycél, ami egy éve még 4,8% volt.

A frissített prognózis szerint 2023-ben 3,5%, 2024-ben 2,5%, míg 2025-ben 1,5% lehet a deficit. Ez mérsékelten lassabb hiánylefaragást jelez előre, mint korábban úgy, hogy közben sokkal jobb GDP-adatokat produkál a magyar gazdaság. Jól látható tehát, hogy eddig a jobb makrogazdasági környezetből fakadó plusz százmilliárdokat a kormány elköltötte, ez a gazdaságpolitikai irány van most épp fordulóban. A részletes bevételi és kiadási sorok alapján kijelenthető: a kormány jelentős költségvetési tartalékokkal készül a következő évekre.

• Az általános tartalék 150 milliárd forint lesz.
• A céltartalékok 609 milliárd forintra rúgnak.
• A járvány elleni védekezés központi tartaléka 20 milliárd forint.
• A Gazdaság-újraindítási alap központi tartaléka 68 milliárd forint.
• A Beruházási Alapban pedig 150 milliárd forint lesz, miután a kormány itt zárolt 400 milliárd forintot az eredeti 550 milliárd forintos összegből.
• De a Beruházási Alap a későbbi években is fennmaradna 350 milliárd forint értékben.

A kiadási oldal egyébként a 2022-es évben jóval nagyobb lehet, mint azt a kormány egy éve tervezte. Ez részben az uniós programok 900 milliárd forinttal magasabb kiadásaival, a nagyobb állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokkal, a drágább adósságszolgálattal, a TB-alapok magasabb támogatásával függ össze elsősorban.

Eközben a költségvetés bevételei is felrobbantak. Csak szemléltetésképp emeljük ki: jövőre 17 377 milliárd forint folyhat be összesen az államkasszába, ami közel 2200 milliárd forinttal magasabb, mint amit a kormány egy éve várt. De még az idén nyáron tett várakozását is felülmúlja 350 milliárd forinttal.

Jobb államadósságpálya

A magasabb GDP-növekedésnek köszönhető elsősorban, hogy az egy évvel ezelőttihez képest

Mostani várakozása szerint 77% lesz a GDP-arányos államadósság 2022 végére az idén várható 79,9% után. A nyáron elfogadott 2022-es költségvetésben 79,3%-ra tervezte lefaragni az adósságot a kormány, vagyis a friss előrejelzés szerint nagyot javítana ezen a téren is a kormány. Ez részben ahogy említettük a jobb növekedési környezettel függ össze, de közben lép is az ügy érdekében: amellett hogy százmilliárdokat fizet ki új támogatások formájában az év elején a kormány, 755 milliárd forintos költségvetési kiigazítást is végrehajt jövőre.

A tavalyi prognózissal és vállalásokkal összevetve az is jól látható, hogy 2024-re gyakorlatilag ugyanoda várja most a kormány az államadósság szintjét, mint korábban. 2020 végén 72,9%-ra várta a 2024 év végi államadósságot, most pedig ezt 72,4%-ra várja. 

Nyitókép: Földházi Árpád