A padokat, a kerékpárutat már elérte a Duna – videón, ahogy felkészülnek az évtized árvizére
Helyszíni tudósításunk!
Egy ember, aki egész életében a gyógyítás szolgálatában állt, s akit a II. világháború alatt a zsidó származása miatt meggyilkoltak a nyilasok. Ha elhagyja az országot, életben maradhatott volna, de Richter Gedeon maradt, mert tenni akart az emberekért a vészterhes időkben is. A gyógyszerész tragédiájáról a tavaly megjelent Magyar hősök című kötetben részletesebben is olvashatnak.
Richter Gedeon 1872. szeptember 23-án született Ecséden, egy földbirtokos család gyermekeként. Szüleit korán elvesztette, így a nagyszülei nevelték fel. Tizenöt éves korától 3 évig dolgozott egy gyöngyösi patikában gyakornokként, ami meghatározta a későbbi életét. 1895-ben, a budapesti tudományegyetemen vehette át a gyógyszerész diplomáját, majd külföldi tanulmányútra utazott. 1901-ben kezdett vállalkozásba, és a családi örökségéből megvásárolta Budapesten az Üllői út 105. szám alatti Sas Patikát.
amely hamar nemzetközi szinten is számottevő gyógyszeripari vállalat lett.
Richter gyógyszergyára 1930-ban. Fotó: Fortepan/MZSL/Ofner Károly
Richter Gedeon a II. világháború előtt közel száz országra kiterjedő kereskedelmi és képviselői hálózattal rendelkezett, és tíz külföldi leányvállalatot alapított. Nem véletlen, hogy Horthy Miklós 1929-ben magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozott számára. A mindig joviális, szerény üzletember emberséges volt munkavállalóival, a gazdasági világválság okozta nehézségek ellenére senkit sem bocsátott el az állásából. A Richter-gyár korának egyik legjobb munkahelye volt a kitűnő fizetések és az emberközelisége miatt. A II. világháború kitörése azonban jelentős változásokat hozott a gyár működésében.
Richter önzetlen gyógyszeradományokkal támogatta a polgári lakosság és a honvédség egészségügyi ellátását. A zsidótörvények azonban fokozatosan megnehezítették, majd ellehetetlenítették tevékenységét.
A meghurcoltatás ellenére sem adta fel élete hivatását, a vállalatot hűséges kollégái segítségével illegálisan is ő irányította. Áldozatos tevékenységére a Vatikán is felfigyelt, 1943-ban Angelo Rotta, apostoli nuncius ellátogatott a gyárba, és személyesen tolmácsolta Richter Gedeonnak a pápa köszönetét a nagylelkű gyógyszerfelajánlásokért. Az esemény emlékére márványtábla készült, amelyet később a kommunisták – mint klerikális megnyilvánulást – összetörtek…
További magyar hősök a kötetben
Az ország 1944. március 19-i német megszállása után Richter Gedeon sorsa is tragikusra fordult. Nyáron lehetősége lett volna külföldre távozni, a Vöröskereszt révén ugyanis svájci menlevélhez jutott, ám az idős gyógyszerész mégis maradt. Úgy érezte, hogy a munkájára éppen ebben a vészterhes időszakban van a legnagyobb szükség. Bizakodását erősítette, hogy 1944 augusztusában kormányzói mentességet kapott, így rövid időre ismét újult erővel folytathatta hivatását, a medicinák előállítását. Az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után azonban csakhamar érvénytelenítették mentességét.
egy ideig rokonoknál talált menedékre. 1944. december elején átköltözött a Katona József utca 21. szám alatti házba, amely a semleges svéd követség diplomáciai védelme alá tartozott.
A nyilasok 1944 utolsó napjaiban azonban egyre többször támadták meg a diplomáciai oltalom alatt álló házakat. December 30-án a razziák elérték Richter lakhelyét is. Az idős gyógyszerészt társaival először az Andrássy út 60.-ban található nyilas pártközpontba hurcolták, majd alsóneműre vetkőztetve, megalázva a Duna-partra vitték, és meggyilkolták. Holtteste sosem nem került elő, hozzátartozói a svájci Lugano városában található családi sírboltban jelképes sírt állítottak annak az embernek, akit egész életében a gyógyítás vezérelt, s akit mégis megöltek egy ordas eszme nevében…
*A Nemzet Emlékezet Bizottsága, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner gondozásában megjelent Magyar hősök kötetben további olyan kivételes emberek élettörténetéről olvashat, akik akár az életüket is kockára tették honfitársaikért, hazájukért.