Ifjabb Bárd Károly később a CEU ünnepelt professzora lett.
„Várhattuk volna-e, hogy az ÁVH-főtisztek fiai: Bauer Tamás, Pető Iván és Bárd Károly (aki az MDF-kormányt képviselte helyettes államtitkárként) harcoljanak a felelősségre-vonásért? Ugye nem... [Főleg, ha utóbbi az SZDSZ-es Eörsi Mátyás cégénél dolgozott. Bauer Miklós ÁVH-s főtiszthez hasonlóan...]
Várhattuk volna-e, hogy az MSZMP KB tagjának, Baranya megye egykori párttitkárának a veje [Sólyom László] úgy döntsön az Alkotmánybíróság elnökeként, ahogy sokan szerettük volna? Ugye nem...
Szálak, amelyek összeérnek – Hálózat.
Miért nem történt igazságtétel? Azt láttuk, hogy az MDF keresztül akarta vinni a Zétényi-Takács féle igazságtételi törvényt, az ellenzék (SZDSZ) meg harcolt ellene. Erről szólt a híres Pető–Kónya vita.
De valóban ilyen egyszerű, fekete-fehér a képlet?
Ott Pető (SZDSZ) harcolt az igazságtétel ellen, mindenféle érvvel védve a morálisan védhetetlent.
Azóta tudjuk, hogy az igazságtétel (és a szembenézés) ellen harcoló Pető Iván apja ÁVH-s volt. Ezt akkoriban letagadta, még perelt is az ügyben, amit elbukott.
Azt is tudjuk, hogy Eörsi Mátyás (SZDSZ) cégénél dolgozott két volt ÁVH-s főtiszt: Bauer Miklós és Bárd Károly.
Ekkor már a szabad külföldi földvásárlás és hasonló ügyek mellett harcoltak jogászként.
Egy csapat voltak: doktor Bauer Miklós Eörsi párttársának, Bauer Tamásnak (SZDSZ) az apukája volt. Az öreg »körmösnek« nevezett Bauer: ÁVH-s, majd komplexes. Szóval külkeres jogász. Utóbbi vállalatnál alatta dolgozott a fiatal Eörsi Mátyás.
Azt viszont nem sokan tudták, hogy Doktor Bárd Károly fia Doktor Bárd Károly az MDF helyettes államtitkára volt 1990 után. Egyik szakterülete: az igazságtétel. A 168 órának elmagyarázta, miért is veszélyes az igazságtétel.
Mert »megrendül a bizalom« és »félnie kell az egész közösségnek«.
Mondom: ő képviselte az antikommunista kormányt, az MDF-et
»Félnie kell a közösségnek« – mondta. Ugyanezt a félelemkeltést erőltette Pető Iván a Kónya elleni vitában, amikor azt mondta, az igazságtétellel elszabadulna a Pokol.
Pedig valójában mi történt: olyan emberek döntöttek az igazságtételről, akik vastagon benne voltak a diktatúra élcsapatában. Dédelgetett gyerekek.
Ifjabb Bárd Károly később a CEU ünnepelt professzora lett.
Az emberi jogok nagy szakértője.
És: az Alkotmánybíróság elkaszálta az igazságtételi törvényt. Szakértők szerint először az alkotmányt kellett volna megváltoztatni ahhoz, hogy egyáltalán átmehessen a törvény.
Lehet. De az Alkotmánybíróság elnökét Sólyom Lászlónak hívták. Apósa, Nagy József korábban az MSZMP Központi Bizottságának a tagja, Baranya megye párttitkára volt.
Elvárható volt ilyen bekötésű emberektől egy független, a nemzetnek, a társadalomnak megfelelő döntés az igazságtétellel kapcsolatban?”
Fotó: MTVA/ Jászai Csaba
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Őszintén, legalább a tükörnek ismerd be: igen, teljesen kivételezett helyzetben voltam a Kádár-diktatúrában. Igen, tehetséges voltam, de voltak rajtam kívül még tehetséges emberek, sőt, nálam tehetségesebb emberek is, akiknek az üzemi lap maradt.
A dolgaink kibeszélésében vagyok érdekelt – szögezi le a Hamis Gulyásban Mező Gábor.
Hofi Kádárék udvari bohóca volt – se több, se kevesebb...
Ötvenhat hősei és a Délvidék mártírjai – legyünk mi a „walesi bárdok”!
A rendszerváltoztatás két, önmagán túlmutató tragédiája Csengey Dénes és Krassó György halála volt.
A politológus Dávid Ibolya pártbeli hova tartozásába gabalyodott bele.
Először mondta ki nyíltan hivatalos szerv, hogy ki lehet a tettes, a magyar kormánypárt azonnal reagált.
Czepek Gábor szerint logikus lépés Magyar részéről, hogy egy globális vállalat éléről érkező menedzserre esett a választása.
