Ez egy olyan magánéleti kérdés, ami meggyőződésem szerint nem erkölcsi kérdés. Interjú.
„Ön vallásos ember. Az Orbán-rendszerben felülreprezentált az egyházak támogatása, például az oktatási intézmények terén. Változna-e ez egy Márki-Zay-kormány alatt?
A fenntartó kiléte alapján nem szabad különbséget tenni a finanszírozásban.
De jó irány, hogy például egyre több iskola kerülne egyházi kézbe?
Én önkormányzati kézbe adnám az iskolákat. Ismétlem: azt a diszkriminációt pedig nem lehet elfogadni, hogy a fenntartó kiléte határozza meg, hogy milyen finanszírozást kap egy intézmény. Az összes intézmény finanszírozását fel kell emelni arra a szintre, hogy egységes legyen.
Többen a korábban gyereknevelési kérdésekben tett sarkos állításai miatt idegenkednek az önre való szavazástól. Megváltozott az álláspontja ezekben a kérdésekben?
Ez egy olyan magánéleti kérdés, ami meggyőződésem szerint nem erkölcsi kérdés. Ha valaki elítélné és börtönbe csukná azokat az édesanyákat, akik rácsaptak a gyerekük fenekére, akkor nem lenne elég hely a magyar börtönökben. Ha pedig valaki emiatt gondolja azt, hogy maradjon Orbán Viktor, az meg is érdemli.
Szakmai oldalról is kapott kritikát ezen a fronton.
Isten nyugosztalja Vekerdy Tamást, azt gondolom, hogy elég nagy szaktekintély volt, és maximálisan kiállt mellettem. Ha neki ez nem vágta ki a biztosítékot, akkor mindenki megnyugodhat, hogy szó sincs gyermekbántalmazásról. Arról van szó, hogy van egy rendkívül szélsőséges kisebbség, ami, ha valaki nem vesz a gyerekének csokit, az lelki terrornak minősíti, és a legszigorúbban büntetné. Ez a szélsőséges, és nem az, amikor én azt mondom, hogy nem csuknám börtönbe azt az édesanyát, aki a gyereke fenekére csap. A kanadai törvényeket hoztam be, a világ legtöbb kulturált országának törvényeit tessék megnézni.”
Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP