A média egyre kevésbé ápolja a kapcsolatot a hétköznapi emberekkel, és ideje, hogy a jobboldal a nyilvánosságban is felvegye a harcot az azt uraló baloldallal – hangzott el a European Conservative budapesti konferenciáján.
A European Conservative őszi lapszámának bemutatóján, melynek első paneljéről itt írtunk, szóba került a konzervatívok és a média is, ez a második kerekasztal-beszélgetés témája volt. A Batthyány Lajos Alapítvány budai székházában szervezett vita résztvevői Francesco Giubilei olasz politológus, Anne-Élisabeth Moutet francia újságíró, Birgit Kelle német újságíró, Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgatója és David Martin Jones történész voltak, a moderátor Heltai Péter, a Corvinák főszerkesztője volt.
A médiáról szólva Giubilei kijelentette:
A tengerentúli média központja New York, és már az amerikai vidéket sem értik, de ugyanez vonatkozik Európára. Olaszországban a média csak a nagyvárosok elitjének álláspontját tükrözi, a vidéket nem hallgatják meg. Így nem lehet megérteni olyan jelenségeket, mint Donald Trump vagy a Brexit. A média a konzervatív eszméket szélsőségesként festi le. A nyugati konzervatívok dolga nehezebb, mert nincsen jobboldali sajtójuk vagy intézményeik, mint Magyarországon.
Moutet megerősítette angolszász újságokba író újságíróként, hogy létezik elfogultság a médiában, noha ezek az emberek nem mindig tudnak róla. Felidézett egy esetet, amikor egy kanadai lapban lényegében arról írtak cikket, hogy a kelet-európaiak barbárok, akik nem rendelkeznek ugyanazokkal az értékekkel, mint a nyugatiak. De a vidéki amerikaiakat is képesek így leírni, Bibliát lóbáló, fegyvereket markolászó emberekként.
köztes teret kell létrehozni azok számára, akik ismerik a baloldali előítéleteket, de meg akarnak változni.
Szalai Zoltán kiemelte, hogy a rendszerváltás után főleg nyugati vállalkozók vásárolták be magukat a magyar médiába, természetesen a profitot keresték. Nem akarták megváltoztatni a szerkesztőket, inkább megtartották a tapasztalt korábbi kommunistákat. Másrészt volt egy megállapodás a kommunista szerkesztők és a nyugati cégek között, miszerint a profitot vihetik, míg a lapok tartják baloldali-liberális irányvonalukat. Így a média többsége a rendszerváltás után is baloldali-liberális maradt, alig 10%-a volt a lapoknak jobboldali. 2010 után a helyzet változott, bár még mindig nem igaz, hogy a lapok többsége jobboldali, de a média ma már sokszínűbb. A jobboldali újságírók is büszkébbek, minőségi munkát végeznek.
Kelle azzal kezdte, hogy a német média nem olyan rossz, mint amilyennek kívülről tűnik. Szerinte nem lehet csak a baloldalt vádolni azért, mert a konzervatívok oda kerültek, ahol vannak, a jobboldalnak is vannak hibái. A konzervatívok nem hitték, hogy valaha kisebbségbe kerülnek, és ezért most 20-30 éves lemaradásban vannak. A baloldal mindenhová bevonult, nem csak az akadémiai életbe. A média is megváltozott az utóbbi évtizedekben, az internet szerepe megnőtt, és míg a baloldal gyorsan meghódította ezt a területet, addig a jobboldal papírra nyomtatva küzd milliókat elérő influencerek ellen. Kelle szerint fontos fenntartani a vitát, a múltban az ő előadásait is megzavarták. Az idősebb baloldaliakkal lehet beszélni,
Jones szerint a reneszánsz és a reformáció nagy írói mind elkötelezettek voltak egy projekt mellett és képzett kommunikátorok voltak. A média mindig is egy technológia volt, egészen a huszadik századik pedig konzervatív volt.
A wokeness a hatvanas évek radikálisaitól indult ki, a frankfurti iskolából, azoktól a marxistáktól, akik a gazdaságból átmentek a kultúrába. Ezek a kritikai elméletben hívők akkor arra panaszkodtak, hogy a média konzervatívok. Azóta valami történt, és a médiát átvette a baloldal. Az intézetekbe vezető nagy menet nagy változást hozott, és a médiát is érintette.
például ha valaki kritizálja a bevándorlást, akkor felháborodottan lerasszistáznak.
Heltai feltette a kérdést, hogyan lehet megjelenni jobboldaliként a közösségi médiában. Giubilei szerint nagy hiba csak egymással beszélni, el kell érni a nem jobboldaliakat, a fiatalokat is. Mikor nemrég cikket írt a marihuána legalizálása ellen, sok dühös üzenetet kapott Instagramon fiataloktól.
Kelle szerint a többség véleménye és a megjelenő vélemények között nagy szakadék tátong. Mint érvelt, Németország nem baloldali ország, csak a médiája az. A hétköznapi emberekben nagy igény van, hogy konzervatívokat lássanak a médiában. Moutet hozzátette, hogy a hagyományos és a közösségi médiát is meg kell hódítani, de a közösségi médiát ellenőrizhetetlen emberek uralják, akik eldöntik, mit mondhatunk, és mit nem.
Moutet úgy látja: a közösségi média közszolgálat, és el kell érni, hogy a kormányok ellenőrizzék. Szalai szerint az online média olyan, mint az ipari forradalom gépei. Minőségi újságírást kell végezni minden műfajban: jó vélemények, interjúk és tényfeltárás.
ha valaki inaktív, azt az algoritmusok hátrább sorolják.
Jones a fentiekhez azt tette hozzá, hogy nem csak a média baloldali, de az elitek is. A kérdés, hogy a kormány mit tesz az oktatás, az elitek és a média elfogultságával szemben. Egy újabb terület a levéltárak, amelyek a gyarmati időkből tartalmaznak iratokat. Mivel ezek a baloldal szerint rosszak, ezért felmerült, hogy a fiatalokat, akik ott kutatnak, magyarázó üzenetekkel kell nevelni.
Fotók: Rakó Alex
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Von der Leyen és Scholz sem szerepel majd a történelemkönyvekben.
Mikor volt olyan a magyar történelemben, hogy a világ két vezető hatalmának első embere egyidejűleg így beszél hazánk vezetőjéről?
Patrick Deneen politológussal Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője beszélgetett.
A miniszterelnök felrakta Magyarországot a világpolitika térképére – véli Sohrab Ahmari, a New York Post véleményrovatának korábbi szerkesztője, a Compact Magazine alapítója, aki a Politico szerint Donald Trump alelnökjelöltjének a szűk belső köréhez tartozik.
Éles reakció érkezett a Strasbourgban történtekre.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
