Budapesten találkozik a hollywoodi film és az európai tradíció – Káel Csaba a Mandinernek

Kiheverte a filmipar az elmúlt bő másfél évet?

A magyar filmgyártás elképesztően jó állapotban volt a koronavírus-járvány előtt, Európa második számú filmgyártó bázisává emelkedett London után, és mindent elkövetett a Nemzeti Filmintézet, hogy ezt a kivívott piaci pozíciót ne csak megőrizze, hanem erősítse is. A régióban elsőként világos és tiszta kezelési útmutatót készítettünk a szakemberekkel a pandémia elleni védekezéshez, és a filmgyártás nem állt le. A külföldi stábok ugyan kivonultak, de amint lehetett, vissza is jöttek.

Ez azonban csak a gazdasági oldala. Legalább ennyire fontos, hogy olyan bizalom költözik a magyar filmkészítők – ezáltal Magyarország – irányába, hogy már nem csak bérmunkákban gondolkodhatunk, hanem magasabb szintű együttműködésekben, koprodukciókban is. Ilyen például a Get Lost című koprodukciós film, amelyben részt vesz egy amerikai producer egy magyar produkciós féllel, emellett a Filmintézet is támogatását is élvezi.

„Nem csak megőrizzük, hanem erősítjük a kivívott pozíciónkat!” Fotó: Földházi Árpád

Ennek keretében látogatott ide az elmúlt hetekben John Travolta is?

Igen, a lánya a film egyik főszereplője, őt látogatta meg. S ha már itt volt, miért ne használnák ki ezt a fantasztikus lehetőséget, hogy bemutassuk neki a 120 éves magyar film történetét, azt, hogyan jutottunk el a kezdetektől idáig? Ezalatt az idő alatt több mint kétezer filmet készítettek el az alkotók, és nagy leállás még nem volt.

A filmgyártás kezdete 125 évre tehető vissza, a magyar film szinte azonnal, szűk öt évvel követte.

A Ludwig Múzeumban látható Nagylátószög – 120 éves a magyar film című kiállítás pontosan ezt a történetet meséli el: egy lenyűgöző tartalmi egyveleg, a magyar „moziverzum”, olyan sűrű, hogy érdemes többször megnézni, hogy mindent be tudjunk fogadni. Travolta nem volt nagyon képben a témában, egyszerűen el volt ájulva, miután megnézte a kiállítást. Dolgozott ő már nagy magyar alkotókkal, például az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos operatőrrel a Halál a hídon című filmben.

Van egy nagy térkép, amelyen bemutatjuk a magyar filmkészítés és a világ különböző filmkészítő bázisainak viszonyát, attól teljesen odáig volt.

Hol tartunk most?

Kezdünk abba a helyzetbe kerülni, amelyben Róma volt a hatvanas években, amikor ott forgott minden nagy nemzetközi produkció, és persze ott volt egy Fellini nevű úriember is, aki többek között a La Dolce Vitát is megalkotta. Már a küszöbén állunk ennek: lassan átköltözik a „Dolce Vita” Budapestre. Ezalatt most nem csak a filmes ágazatot értem. Nagyszerű volt látni, hogy Travolta, ha már itt volt, meghallgatta a világhírű szopránt Anna Netrebkót a Tosca szerepében (az előadás a Müpában volt látható augusztus 29-én – a szerk.). Csodás pillanat volt, amikor az előadás után hátramentünk gratulálni, és a két eltérő műfaj és művészvilág találkozott. Egymás nyakába borult a hollywoodi filmes és az európai tradíció! Óriási dolog, hogy ez itt Budapesten és nem Párizsban, Madridban vagy Prágában jött létre.

Nyugat és Kelet találkozása a színpad mögött. Káel Csaba és John Travolta köszönti a Tosca két főszereplőjét, Anna Netrebkót és Yusif Eyvazovot. Fotó: Müpa - Nagy Attila

Sokszor elmondta már, törekszenek arra, hogy minél több történelmi film készüljön. Melyek azok, amelyek már előrehaladott állapotban vannak?

Sok forgatókönyv van bent, jó néhány filmterv pedig már meg is valósult, és még idén látható lesz. A koronavírus-járványra reagálva elindítottunk egy kezdeményezést, hogy a színházak is tudjanak dolgozni, ezúttal a filmesekkel közösen. Kiírtunk egy új pályázatot – melyen végül 15 színházas projekt nyert, fővárosi és vidéki intézmények egyaránt – itt jó pár történelmi film készült. A lényeg az volt, hogy a színházak futó darabjaik vagy akár egy korábbi meg nem valósult álmuk is létrejöhetett tévéfilm formátumban. Vidnyánszky Attila Isten ostora címmel készített mozgóképet egy emlékezetes előadásából, 1848-ról született két nagyon izgalmas film, a Magyar Golgota és az Ítélet és kegyelem. Elkészült és október 7-tól látható lesz a mozikban Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című filmje, mely elsőként száll alá a Kádár-korszak politika pszichiátriájába.

, amely a hazai szerzetesrendek ellehetetlenítését mutatja be a kommunista diktatúra éveiben. Korábban még sosem dolgozták fel, holott egyértelműen filmre kívánkozik Hadik András és a magyar huszárok berlini kalandjának története. A címszereplő Trill Zsolt, filmbeli huszár társaival együtt egész nyáron lovagolt és vívott, hogy a hamarosan kezdődő forgatáson virtuskodhasson.

amely Bán Mór méltán népszerű regényfolyamán alapul. Különlegessége, hogy nemzetközi összefogással készül kanadai és német partnerekkel a nemzetközi filmgyártás élvonalából. Alig várjuk, hogy beszámolhassunk a szereposztásról és a forgatás kezdetéről! 

Nyitókép: Földházi Árpád