Szijjártó Péter a Tranziton: A keleti beruházások kellenek a magyar gazdaság sikeréhez

2008-ban a sokak által fétisként tisztelt modern globális pénzügyi rendszer részben összeomlott, ezt a helyzetet pedig a baloldali közgazdasági elméletek és azok végrehajtói szerint megszorítással, adóemeléssel, további eladósodással lehet kezelni – kezdte a beszédét Szijjártó Péter a Tranzit Közéleti Évadnyitón és Gondolatexpón. A külgazdasági és külügyminiszter előadásának az volt a témája, hogy miként lehet a gazdaságnak a kanyarban előzni, ugyanis – a Kreszben egyébként tiltott – manőver a pandémia után nagyon hasznos megoldás. Ennek a megértéséhez pedig érdemes elemezni a 2010 előtti helyzetet. Szijjártó emlékeztetett, hogy 2008-ban a Bajnai Gordon vezette kormány is ezekhez a téves, baloldali megoldásokhoz folyamodott.

Minden eszközzel megpróbálták ellehetetleníteni az akkori forradalmi magyar gazdaságpolitikát

Így a legjobbkor jött 2010-ben a magyar parlamenti választás, illetve annak a végeredménye, s ezeket a baloldali mainstream közgazdasági módszereket zárójelbe lehetett tenni, és egy forradalmian új gazdaságpolitika kezdődött el – fogalmazott a miniszter. Két ok miatt volt forradalmi ez a gazdaságpolitika, egyrészt maga, a tartalom miatt, másfelől olyan ellenállással szemben kellett véghez vinni, ami forradalmi elkötelezettség és bátorság nélkül nem történhetett volna meg. A miniszterelnök az IMF-fel tárgyalt a meglévő hitelszerződésről és arról, hogy a szervezet a hitelszerződés felrúgásának kockázata nélkül milyen intézkedéseket engedélyez Magyarországnak. Jellemző, hogy az IMF egyik legnagyobb problémája az volt, hogy Magyarország kétmillió forintban akarta maximálni a jegybankelnök fizetését. A nemzetközi gazdasági és politikai elit minden eszközzel megpróbálta ellehetetleníteni az akkori forradalmi magyar gazdaságpolitikát – mondta Szijjártó Péter.

a foglalkoztatás növelése, átállás a fegyelmezett pénzügyi politikára, az államadósság csökkentése, a gazdaság külső sérülékenységének csökkentése. Ma már tudjuk, hogy sikerrel jártunk ezekben az ügyekben – állította a miniszter.

Szijjártó szerint fontos lépés volt az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó, illetve a kilencszázalékos társasági adó, ezek bevezetése jelentette az alapját annak, hogy a magyar gazdaság 2020 elejére megérkezve Európa egyik legerősebb, legdinamikusabb, legellenállóbb gazdasága lett. Ezt jelzi például, hogy 2014-19 között 493 olyan nagyberuházás érkezett hazánkba, amelyek összesen húszmilliárd euró értéket képviseltek, illetve 2010 és 2019 között 69 százalékkal nőtt az ipari termelés.

Miért volt hasznos, hogy a Fidesz háromszor nyert?

Ha nem nyer 2010-ben és utána a Fidesz, és nem kerül utána újra kormányra, ha 2020 elején nem ilyen helyzetben van a magyar gazdaság, akkor a pandémia még nagyobb problémát okozott volna, mint a 2008-as pénzügyi válság. Így nem gazdasági összeomlásról, tömeges munkanélküliségről beszélünk, hanem van esély arra, hogy a rendkívüli ember-és gazdaságot próbáló időszak nyertesei lehetünk.

A Covidra adott magyar válasz a világon az egyik legsikeresebb volt – állítja Szijjártó Péter. Ez három felismerésnek volt köszönhető. Az egyik, hogy az egészségügyi védekezést nem piaci körülmények között kellett végrehajtani,

A második, hogy csak magunkra számíthatunk, rájöttünk, hogy – ahogy a maszkokat, lélegeztetőgépeket –, az oltóanyagot is nekünk kell beszerezni, ezért vásároltunk Kínából, Oroszországból vakcinát, s tudtuk megelőzni az európai beszerzésűeket. A harmadik, hogy nem kizárólag egészségügyi, hanem gazdasági válság is volt – fogalmazott a miniszter.

Éles verseny indult a kapacitások újraelosztásáért

Ezután kezdődött a vita arról, hogyan kell a válságot kezelni, itt is egymásnak feszült a jobboldali és baloldali közgazdasági iskola. A baloldal a hitelből fedezendő segélyekben látta a megoldást, a jobboldal, a kormány pedig a munkanélküliség megakadályozásában. Ugyanis világos volt már akkor, hogy lesz majd kilábalás, a kereslet vissza fog térni, a gazdaság elkezd termelni. De nem lesznek automatizmusok, ezért nem leépíteni kell, hanem a kapacitást növelni, kedvezővé kell tenni a beruházási körülményeket. Elképesztő éles verseny indult a világgazdasági kapacitások újraelosztásáért.

A magyar kormány ezért összefogott a vállalatokkal, hogy építsenek ki új kapacitásokat, fejlesszenek ki új technológiát, ehhez az állam ad pénzt, de cserébe a cégek nem bocsáthatnak el senkit. Így

1700 milliárd forintnyi beruházást indítottak el tavaly, 474 milliárdot fordított erre a célra a kormány, 265 ezer munkahelyet sikerült megmenteni, sőt több mint tízezer újat is teremtett – közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Most 4,7 millió ember dolgozik, soha ennyi munkavállaló nem volt a rendszerváltás óta. A japán elemző intézet, a Nikkei szerint Magyarország harmadik lett a válságkezelésben Kína és Új-Zéland után.

Új beruházások kellenek

Az év végére az 5,5 százalékos gazdasági növekedés a cél, ehhez pedig új beruházások kellenek, amelyek most már elsősorban Keletről jönnek – mondta Szijjártó Péter. Több nyugat-európai országgal versenyezünk a keleti beruházásokért, miközben a riválisaink tele szájjal szidják ezeket a keleti államokat – állította a tárcavezető.

Afganisztánnal kapcsolatban a miniszter kijelentette,

Magyarországnak. Érdemes lesz feltenni a kérdést, hogy ki hibázott. Ha megindul a migrációs hullám, azt Törökországig nem fogja senki megállítani, viszont ennek az országnak tartozik az Európai Unió. Idén a biztonsági és kulturális kockázat kiegészül az egészségügyi kockázattal is. A miniszter azt is közölte, Magyarország csak azokat az afgánokat fogadja be, akik nekünk dolgoztak.