Arra a felvetésünkre, hogy az iskolarendszerre jellemző válságtünetek mennyire jellemzők a katolikus iskolákra, azt feleli, hogy „természetesen nem hagyják azokat sem érintetlenül”. Egyrészt rohamosan idősödik a pedagógus társadalom, „ami, a veszélyes létszámcsökkenés mellett, ha tetszik, ha nem, nekik is egyre nagyobb kihívás fejlődésben, alkalmazkodásban, türelemben, hozzáállásban” – emeli ki a rektor. A másik probléma Gloviczki szerint, hogy nagyon elmaradott és konzervatív a magyar közoktatási rendszer, „nem tíz, nem húsz, nem harminc év problémájáról beszélünk, hanem jóval több, körülbelül százéves lemaradásban vagyunk” – mondja. A harmadik ügy, hogy a katolikus egyház ma már jellemzően a hátrányosabb helyzetű iskolákat, óvodákat veszi át, ezt pedig a rektor szerint nagyon nehéz fenntartóként bírni, főleg komoly pedagógushiánnyal.
Több pénzt kapnak az egyházi iskolák?
Gyakran megfogalmazódik, és a közbeszédben is időről időre felbukkan az a vád, hogy négyszer többet költenek az egyházi iskolákban tanulókra. Ennek kapcsán Gloviczki elmondja, sok vitatható dolog van az országban a felekezeti oktatás és a világi kapcsolata mentén, ám ez előbbi
„nyilvánvalóan hamis állítás”
– szögezi le. A zárszámadási törvény szabályozza a finanszírozást – mint a rektor fogalmaz, sem az államot, sem az egyházakat nem érheti az a vád, hogy titokzatos túlfizetés történik. Ugyanakkor hozzáteszi, arról nem tud, mi a helyzet a pályázatokkal, ott vajon többet nyernek-e az egyházi intézmények, de az biztos, hogy a költségvetésből se több, se kevesebb támogatást nem kapnak az egyházi intézmények, mint az államiak.