Kiss Hegyi-Anita bejelentette, 2027-től 850 millió forinttal több pénzt kap a kormánytól a Bartók Tavasz és a Liszt Ünnep. A kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár arról is beszélt, a hasonló fesztiválok gazdaságélénkítő szerepük miatt jó befektetések a jövőbe.
Október 9. és 22. között ötödik alkalommal kerül sor a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztiválra, amelynek teljes programját csak szeptemberben tárják a nyilvánosság elé. Annyi már most tudható, hogy október 22-én a Kassai Nemzeti Színház egy valódi kuriózummal érkezik Budapestre;
Liszt Ferenc 13 éves korában, Párizsban írt operáját adják elő.
A Don Sanche, avagy a szerelem kastélya című műről a zenetörténészek tudtak ugyan, de sokáig úgy tartották, elveszett, sőt maga Liszt is biztos volt benne, hogy a kotta a bemutatónak helyt adó színház kottatárában kitört tűzvész miatt örökre megsemmisült.
Október 11-én a Pesti Vigadóban koncerten köszöntik az idén kilencvenedik születésnapját ünneplő észt zeneszerzőt, Arvo Pärtot, október 14-én pedig a Zeneakadémia Solti Termében debütál Balogh Máté zeneszerző az oratórium, a koncert és a színház határmezsgyéjén egyensúlyozó előadása, a 1944 és 1945 fordulóján, Budapesten, a csehszlovák nagykövetség pincéjében játszódó Tél, avagy a fal füle. A fesztivált október 10-én a Müpában Friedrich Wilhelm Murnau némafilmjének, a Faustnak a vetítése nyitja meg Fassang László Liszt Faust-szimfóniáját is megidéző orgonakíséretével, és sok más mellett lesz még Toldi-bemutató a Budapest Táncszínháztól és Galaxisok-koncert.
A Liszt Ünnep beharangozó sajtótájékoztatóján, Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója hangsúlyozta,
a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek és a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál Magyarország jó hírét viszik a világban, ami nemcsak a diplomáciai kapcsolatok terén fontos, de – a kulturális turizmus révén – mérhető gazdasági haszonnal is jár.
Kiss-Hegyi Anita, akinek frissen kinevezett kulturális kapcsolatokért felelős államtitkárként ez volt az első nyilvános szereplése, megerősítette, a kormány mindezeket figyelembe véve és elismerve az elmúlt öt év sikereit megerősíti a Bartók Tavasz és a Liszt Ünnep finanszírozását.
„2021-ben a két fesztiválra szánt éves támogatás 1,75 milliárd forint volt,
amely 2027-től 2030-ig évi 2,6 milliárd forintra emelkedik.
Újdonság, hogy a 2027-es keret már 2026-ban felhasználható a szervezési munkálatok támogatására, ami kiszámíthatóbbá teszi a tervezést” – jelentette be a szakpolitikus, aki korábban csaknem egy évtizeden át a moszkvai magyar kulturális intézet igazgatója volt.
Kiss-Hegyi Anita hozzátette, személyesen és a munkája során is mindig ezt tekinti elsődlegesnek: a kultúraimport és -export folyamatosan egyensúlyát, a hazai és globális kulturális párbeszéd fenntartását. A magyar kultúra feladatáról is beszélt, aminek szerinte nem csupán fogyasztási élményként kell minden magyarhoz eljutnia, hanem szellemi tartalomként is, amelyet művelni lehet. Emellett a hagyományok felkutatására és újraértelmezése, illetve a következő generációknak való átadására ugyanúgy szükség van, ideértve a diaszpóra magyar közösségeit is.
A Müpáról szólva elmondta, az intézmény nem csupán a sokszínű programkínálata és a nemzetközi elismertsége miatt egyedülálló,
hanem mert megteremti a közösséghez tartozás élményét – ez mindannyiunk életében fontos.
„A többlettámogatásra így befektetésként is tekintünk, hiszen a Liszt Ünnephez és a Bartók Tavaszhoz hasonló fesztiváloknak a gazdaságélénkítő ereje vitathatatlan” – erősítette meg Káel Csaba szavait.
A Müpa vezérigazgatója mindezt azzal egészítette ki, lelkileg is fontos gesztus, hogy a minisztérium megértette a továbblépés és az ehhez szükséges büdzsénövelés szükségességét. Hiszen a nagy sztárokat sokszor két-három évvel korábban le kell kötni, ezért e területen nem lehet túlságosan rövid távokban gondolkozni.
„Szerencsére nekünk is van két nagy sztárunk, vagy ha úgy tetszik, igen jól csengő nemzeti kulturális márkánk, divatos szóval brandünk, akiknek a neve szerte a földön hívószóként szolgál. Bartók Béla egyet ma is sokaknak egyet jelent a tehetséggel, egyéniséggel, elszántsággal, aki a népzenei gyökereket nemcsak felkutatta, de különleges módon képes volt mindezt a saját személyiségén átszűrve felmutatni a világnak.
Liszt Ferenc pedig, bár akkor még nem ismerték ezt a műfajt, az első mai értelemben vett rocksztár volt,
zongoraművészként és zeneszerzőként is a 19. századi romantika legrajongottabb csillaga, aki a sikerei csúcsán döntött úgy, hogy visszatér a magyar gyökereihez. A Bartók Tavasz és a Liszt Ünnep célja, hogy az ő érdemeik ne menjenek soha feledésbe, ami csak úgy lehetséges, ha kortárs alkotókként hívjuk meg őket magunk közé” – jelölte ki a jövő e szempontból változatlan irányait Káel Csaba.
Nyitókép: Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára Budapesten, a Bohém Rendezvényhelyszínen 2025. július 22-én. (MTI/Lakatos Péter)
Idén többek között Judith Hill, Lukas Graham és az Earth, Wind & Fire Experience. A magyar tehetségeket szintén évről évre helyzetbe hozó Paloznaki Jazzpiknik napi tízezer látogatóval számolva is az egyik, ha nem a legcsaládiasabb magyar fesztivál tudott maradni. Az alapító-igazgató Valde Orsolyát a túlélés trükkjeiről is kérdeztük.
Már a bemutatója előtt meglehetősen nagy hullámokat vetett a Superman legújabb mozis feldolgozása, miután a rendezője bevándorlóként utalt a címszereplőre. A végeredmény viszont nem ennyire direkt, inkább egy erősen nosztalgikus, grandiózus képi világú tanmesét látunk az emberi jóságba vetett töretlen hitről.
Szegény Pongrátz Gergely, szegény Mansfeld Péter, szegény Wittner Mária. Amikor a latinok leírták, hogy változnak az idők, ezt talán még ők se gondolták volna… Ungváry Zsolt írása.
Ennek emlékét őrzi Győrben a hagyományos Szent László-napi körmenet, illetve a Szent László Napok, amelyre idén július 27–28-án kerül sor. A győri nyárnak ezzel még koránt sincs vége, sok más mellett lesznek bornapok és romantikus időutazásnak is beillő Barokk Esküvő. Szombati-Serfőző Esztert, az események szervezéséért és lebonyolításáért felelős Győr Projekt Kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Tavaly óta nem zsűri, hanem kizárólag az olvasók döntenek a Libri irodalmi díjakról, vagyis azé a kitüntetés, akinek az előző évben a legtöbb példányszámban kelt el a könyve. A több kategóriában kiosztott elismerés azt mutatja, hogy a családtörténetek, a transzgenerációs traumák, Borbás Marcsi és Korda György még mindig nem mentek ki a divatból.
Az Európai Bizottság elnöke pénteken bejelentette, hogy vasárnap Skóciában találkozik az amerikai elnökkel.
Döbbenetes számok kerültek napvilágra.
„Ez az ember soha nem képviselte az ország érdekét, mindig csak a sajátját meg a gazdáiét” – mondta a Fidesz és a KDNP kommunikációs igazgatója.
