Kiss Hegyi-Anita bejelentette, 2027-től 850 millió forinttal több pénzt kap a kormánytól a Bartók Tavasz és a Liszt Ünnep. A kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár arról is beszélt, a hasonló fesztiválok gazdaságélénkítő szerepük miatt jó befektetések a jövőbe.
Október 9. és 22. között ötödik alkalommal kerül sor a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztiválra, amelynek teljes programját csak szeptemberben tárják a nyilvánosság elé. Annyi már most tudható, hogy október 22-én a Kassai Nemzeti Színház egy valódi kuriózummal érkezik Budapestre;
Liszt Ferenc 13 éves korában, Párizsban írt operáját adják elő.
A Don Sanche, avagy a szerelem kastélya című műről a zenetörténészek tudtak ugyan, de sokáig úgy tartották, elveszett, sőt maga Liszt is biztos volt benne, hogy a kotta a bemutatónak helyt adó színház kottatárában kitört tűzvész miatt örökre megsemmisült.
Október 11-én a Pesti Vigadóban koncerten köszöntik az idén kilencvenedik születésnapját ünneplő észt zeneszerzőt, Arvo Pärtot, október 14-én pedig a Zeneakadémia Solti Termében debütál Balogh Máté zeneszerző az oratórium, a koncert és a színház határmezsgyéjén egyensúlyozó előadása, a 1944 és 1945 fordulóján, Budapesten, a csehszlovák nagykövetség pincéjében játszódó Tél, avagy a fal füle. A fesztivált október 10-én a Müpában Friedrich Wilhelm Murnau némafilmjének, a Faustnak a vetítése nyitja meg Fassang László Liszt Faust-szimfóniáját is megidéző orgonakíséretével, és sok más mellett lesz még Toldi-bemutató a Budapest Táncszínháztól és Galaxisok-koncert.
A Liszt Ünnep beharangozó sajtótájékoztatóján, Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója hangsúlyozta,
a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek és a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál Magyarország jó hírét viszik a világban, ami nemcsak a diplomáciai kapcsolatok terén fontos, de – a kulturális turizmus révén – mérhető gazdasági haszonnal is jár.
Kiss-Hegyi Anita, akinek frissen kinevezett kulturális kapcsolatokért felelős államtitkárként ez volt az első nyilvános szereplése, megerősítette, a kormány mindezeket figyelembe véve és elismerve az elmúlt öt év sikereit megerősíti a Bartók Tavasz és a Liszt Ünnep finanszírozását.
„2021-ben a két fesztiválra szánt éves támogatás 1,75 milliárd forint volt,
amely 2027-től 2030-ig évi 2,6 milliárd forintra emelkedik.
Újdonság, hogy a 2027-es keret már 2026-ban felhasználható a szervezési munkálatok támogatására, ami kiszámíthatóbbá teszi a tervezést” – jelentette be a szakpolitikus, aki korábban csaknem egy évtizeden át a moszkvai magyar kulturális intézet igazgatója volt.
Kiss-Hegyi Anita hozzátette, személyesen és a munkája során is mindig ezt tekinti elsődlegesnek: a kultúraimport és -export folyamatosan egyensúlyát, a hazai és globális kulturális párbeszéd fenntartását. A magyar kultúra feladatáról is beszélt, aminek szerinte nem csupán fogyasztási élményként kell minden magyarhoz eljutnia, hanem szellemi tartalomként is, amelyet művelni lehet. Emellett a hagyományok felkutatására és újraértelmezése, illetve a következő generációknak való átadására ugyanúgy szükség van, ideértve a diaszpóra magyar közösségeit is.
A Müpáról szólva elmondta, az intézmény nem csupán a sokszínű programkínálata és a nemzetközi elismertsége miatt egyedülálló,
hanem mert megteremti a közösséghez tartozás élményét – ez mindannyiunk életében fontos.
„A többlettámogatásra így befektetésként is tekintünk, hiszen a Liszt Ünnephez és a Bartók Tavaszhoz hasonló fesztiváloknak a gazdaságélénkítő ereje vitathatatlan” – erősítette meg Káel Csaba szavait.
A Müpa vezérigazgatója mindezt azzal egészítette ki, lelkileg is fontos gesztus, hogy a minisztérium megértette a továbblépés és az ehhez szükséges büdzsénövelés szükségességét. Hiszen a nagy sztárokat sokszor két-három évvel korábban le kell kötni, ezért e területen nem lehet túlságosan rövid távokban gondolkozni.
„Szerencsére nekünk is van két nagy sztárunk, vagy ha úgy tetszik, igen jól csengő nemzeti kulturális márkánk, divatos szóval brandünk, akiknek a neve szerte a földön hívószóként szolgál. Bartók Béla egyet ma is sokaknak egyet jelent a tehetséggel, egyéniséggel, elszántsággal, aki a népzenei gyökereket nemcsak felkutatta, de különleges módon képes volt mindezt a saját személyiségén átszűrve felmutatni a világnak.
Liszt Ferenc pedig, bár akkor még nem ismerték ezt a műfajt, az első mai értelemben vett rocksztár volt,
zongoraművészként és zeneszerzőként is a 19. századi romantika legrajongottabb csillaga, aki a sikerei csúcsán döntött úgy, hogy visszatér a magyar gyökereihez. A Bartók Tavasz és a Liszt Ünnep célja, hogy az ő érdemeik ne menjenek soha feledésbe, ami csak úgy lehetséges, ha kortárs alkotókként hívjuk meg őket magunk közé” – jelölte ki a jövő e szempontból változatlan irányait Káel Csaba.
Nyitókép: Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára Budapesten, a Bohém Rendezvényhelyszínen 2025. július 22-én. (MTI/Lakatos Péter)
Sőt, fenti kérdésre is közel megnyugtató választ kap, aki ellátogat a Light Art Museum (LAM) új tárlatára. A More Than Human azzal játszik, ami ma már talán nem is olyan távoli valóság: mi jön vagy jöhet az emberközpontú világ után.
Szabó István és Robert Lantos világsztárokkal forgatott nagy ívű alkotásának felújított változata a cannes-i telt házas siker után most a Budapesti Klasszikus Film Maratonon debütál, az Oscar-díjas rendező részvételével.
Hát milyen gamer az, amelyik elhagyja a szobáját és elmegy a Balatonra pihenni, netalántán Olaszországba vagy Horvátországba? Az ilyen gamer lusta, és lemarad a nyár legjobb játékairól. Szerencsétek, hogy most bepótoltatom veletek.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNNKK) elnöke szerint Magyar Péter egy fekete lyuk, és akik mögötte mégis látszódnak, meg jobb lenne, ha nem látszódnának.
Évtizedek óta nem volt példa rá, hogy két magyar alkotó is esélyes legyen az Arany Oroszlánra. A ma kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon egyszerre debütál Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című alkotása.
Komoly gazdasági hátrány jelent Magyarország számára, hogy még mindig nincs béke – mondta a miniszterelnök.
Gondolom, akkor innentől úgy kell emlékezni, hogy én az elmúlt másfél évben kritikátlan rajongással, zajos hőbörgéssel ráerőltettem Magyar Pétert az ellenzékre.
Az Európai Bizottság elnöke és António Costa megpróbálták átvenni a kezdeményezést, de a magyar miniszterelnök és a nagy tagállamok megmutatták: az Unióban még mindig ők diktálnak.