Perintfalvi Rita könyve nem áldozatközpontú

2021. július 05. 14:29

Inkább az áldozatok történeteit használja fel az egyház kritizálására.

2021. július 05. 14:29
Puskás Balázs
Puskás Balázs

„Egyrészt az a téma súlyosságánál fogva, másrészt a terjedelem okán (több mint 400 oldal), harmadrészt pedig azért, mert a színvonala szakmai értelemben rendkívül hullámzó. Ez utóbbi okán az olvasónak újra és újra hiányérzete támadhat, különösen akkor, ha komolyan vette azt a könyv elején elhangzó felütést, mely szerint ez egy »komoly elméleti és tudományos alapokra« helyezett írás. Ami részben igaz, hiszen sok minden, amit a szerző leír, akár tankönyvi idézet is lehetne, ide értve különösen a fent említett tipizáló részeket. Ugyanakkor ezek a – tudományos szempontból is helyt álló megállapításokat tartalmazó – részek sincsenek megfelelően hivatkozva, ami akkor, ha az olvasó egy megalapozottan tudományos mű olvasására lett felkészítve, rendkívül zavaró.

Aztán vannak olyan, sommás ítéleteket tartalmazó részek, amelyek akkor is elgondolkodtatják az intellektuális igényű olvasót, ha egyébként a szerző objektívnek beállított, valójában azonban igencsak véleményes megjegyzéseivel egyetértene.  (...)

Sorolhatnám még azokat a logikai és tudományosan nem megfelelően alátámasztott állításokat, amik az olvasást bizony az én számomra jelentősen megnehezítették, de nem teszem. 

Inkább azzal zárnám le a könyv kritikáját, hogy – ahogy szinte minden esetben – úgy ebben is a kevesebb több lett volna. Ha a szerző megmaradt volna az esetek közlésénél, illetve azoknál az esetekbe fűzött értelmezési kísérleteknél, amelyek a könyv közepén olvashatóak, többet ért el volna. 

Gyermekvédelmisként sajnos ki kell mondjam, hogy így, ebben a formájában ez a mű nem nevezhető áldozatközpontúnak: inkább tűnik egy olyan egyházkritikának, ami az áldozatokat, és az ő megrendítő történetüket használja, annak érdekében, hogy az Egyházzal kapcsolatos kritikai megjegyzéseinek súlyt adjon. Sajnos.

Azért is nagyon nagy kár ez, mert önmagában az a tény, hogy a szerző 35 áldozatot meg tudott szólítani és közülük 10-en arra is vállalkoztak, hogy a történetüket elénk tárják, elismerésre méltó. Ezért én abban reménykedem és annak drukkolok, hogy az a fajta ideológiai hevület, ami a könyv elejét és végét jellemzi, át fogja adni a helyét a szerző lelkében annak az érzékenységnek, amivel a könyv érdemi részében az áldozatok felé fordult, és akkor a szavai és a tettei is sokkal hitelesebbek, az áldozatok gyógyítására és az Egyház megújítására is sokkal alkalmasabbak lesznek.

(Perintfalvi Rita: Amire nincs bocsánat. Szexuális ragadozók az egyházban. Kalligram, 2021)”

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
syphax
2021. július 06. 09:07
Perintfalvi egy tudálékos, okoskodó -buta, kékharisnya intellektuális kúrva!
Nagy Pál
2021. július 06. 07:14
"... az olvasónak újra és újra hiányérzete támadhat.." - nekem meg az egyházi vezetés bűnpártoló, hazug, embertelen magatartása miatt van hiányérzetem! " Másfél év alatt több mint 200 gyerekmolesztálással gyanúsított papot talált a lengyel katolikus egyház" - ők legalább tettek valamit, a magyar egyház csak védelmezi a gazembereket.
annamanna
2021. július 06. 00:28
"Hatalmas licitharc után a Nemzeti Múzeum vásárolta meg a koronázási palást egy darabját A Magyar Nemzeti Múzeumba kerül a BÁV Centenáriumi aukciójának egyik különlegessége, a magyar koronázási palást töredéke. A történelmi ereklyét 21,25 millió forintért vásárolta meg a Múzeum, amely a Szent István király által adományozott miseruhából készült palástot is őrzi. Az elmúlt évek egyik legkülönlegesebb hazai aukciós tételére, a magyar koronázási palást egy eredeti darabjára lehetett licitálni június 22-én. A műtárgyat az aukció előtt levédték, így a magyar államnak elővásárlási joga volt a tételre. A helyszínen óriási érdeklődés övezte a történelmi ereklye sorsát, a győztes mégis egy online licitáló volt, aki 21,25 millió forintot ajánlott a magyar történelem e darabjáért. Nem sokáig örülhetett azonban a nyertes, néhány perc múlva a Magyar Nemzeti Múzeum bejelentette, hogy élni kíván az elővásárlási jogával. A koronázási díszöltözet egyetlen fennmaradt darabját, a palástot a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. Így a közelmúltban felfedezett töredék, a palást fordulatos történetének egy új fejezetével gazdagodva visszatér oda, ahonnan 150 évvel ezelőtt, az 1867-es átalakítás során kikerült. Honnan származik a palásttöredék? Az eredetileg Szent István király és Gizella királyné által 1035-ben adományozott miseruhából készült palástot – a források szerint – III. András viselte először, majd a 20. századig a magyar királyok koronázó palástjaként használták, utoljára IV. Károly öltötte magára 1916-ban. Évezredes története során számos viszontagságon ment keresztül. Az 1849-es szabadságharc után a koronázási jelvényekkel együtt egy ládába rejtve elásták, ahonnan csak 1853-ban került elő. Mivel a rozsdás vasláda maradandó nyomokat hagyott a paláston, így Ferenc József 1867-es koronázása előtt jelentős átalakításokat és ezzel együtt komoly restaurálást kellett elvégezni rajta. A munkával a kor leghíresebb aranyhímzőjét bízták meg, akinek egyik segéde, Szentey Sándor, a munka végeztével megőrzött egy, a palástból kikerült kisméretű, 4 centiméteres arany- és selyemfonállal hímzett és három igazgyönggyel díszített darabot. Halála után a töredéket a restaurálás jegyzeteivel együtt leszármazottai egy pénztárcába zárva őrizték meg. A közelmúltban a BÁV szakértői által felfedezett ereklyét az Iparművészeti Múzeum munkatársai határozták meg, amelynek felbukkanása új elemekkel gazdagította a koronázási palást fordulatokban gazdag ezeréves történetét – közölte a BÁV Zrt." https://www.facebook.com/szentistvanintezet/photos/a.103504335316996/115650637435699/
zakar zoltán béla
2021. július 05. 22:11
Azaz sexista kulimász!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!