„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
Felnőtt megtérő vagyok, a kegyelem sokszor megnyilvánult már az életemben.
„– Akadtak, akik sérelmezték, hogy nem vadonatúj himnusz készült az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra.
– Nem csodálkozom, sérelmezni könnyű, dolgozni nehéz. Magyarország a tízmillió futballszakértő és virológus hazája, itt elméletben mindenki ért mindenhez. Csak az a fránya gyakorlat… Olyat létrehozni, ami mindenki tetszését el tudja nyerni, nyilván lehetetlen. Mi megpróbáltunk minden ismert szempontnak megfelelni. Például ezért készült hét különböző felvétel a himnuszból, köztük olyan is, ami az eredeti kottát és hangszerelést követi. Ez pont azoknak szól, akik esetleg idegenkednek a mai változattól. Reméljük, előbb-utóbb az összes hangfelvételünket bemutatják majd. Maradjunk annyiban, hogy nagyon sok ember szereti ezt a szép himnuszt.
Ennek a nagyszerű dalnak esélye van arra, hogy hidat képezzen a múlt és a jelen, az 1938-as és a 2021-es rendezvény között. Összekapcsol bennünket, közös gyökereinkre emlékeztet, a szövege pedig fájdalmasan aktuális.
1938 az utolsó békeév volt, sokan sejthették, de kevesen tudták, hogy hamarosan bekövetkezik a II. világháború tébolya. Mintha mi is valami vihar előtti csendben élnénk a mai Magyarországon. Nagyon fontos jel, hogy most ugyanezt a népénekbe oltott imádságot énekeljük együtt, tekintetünket az Eucharisztiára emelve: »Forrassz eggyé békességben minden népet, nemzetet.” Nagy szükség van erre az áhított egységre az állandó sérelmezés és széthúzás helyett. Talán helyesebb azt keresni, ami összeköt bennünket, embereket, kultúrákat, hiteket. A himnusz másik, kiemelt jelentőségű gondolata pedig kifejezetten nekünk, magyaroknak szól: „István király árva népe, te is hajtsd meg homlokod, / Borulj térdre, szórd elébe minden gondod, bánatod! / A kereszt volt ezer éven reménységed oszlopa, / Most is Krisztus jele légyen jobb jövődnek záloga.«
– Készült egy imázsfilm is, amelynek Ön a forgatókönyvírója és a rendezője. A történetben a megtérés a központi elem.
– Három fiatal megtéréstörténete ez a kisfilm, amelyben az énekeseink színészként mutatkoznak be. Eredetileg a dal klipjét akartuk leforgatni, de hamar kiderült, hogy ennél sokkal komplexebb lesz a feladat. A történet magáért beszél, érdemes megnézni. Röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a személyesen megélt kegyelmi helyzetek mindhárom szereplőt az oltárhoz vezetik, ahol egymással és az Eucharisztiával is találkozhatnak – elvégre az a kongresszus jelmondata, hogy »Találkozz Jézussal Budapesten!«
Felnőtt megtérő vagyok, a kegyelem sokszor megnyilvánult már az életemben, ezért mindennap hálát adok a családomért, a közönségért, a zenésztársaimért, mindenért, amit kaptam, legfőképpen az életért. Jó érzés hálásnak lenni, mert van miért és van kinek.
A hit kérdéseiről, a megtérésről nem tudok megingathatatlan magabiztossággal beszélni, mert nem vagyok »fekete öves« keresztény. Pontosan tudom, hogy ez a küzdelem minden nappal újrakezdődik: reggelente két hang duruzsol az ember fülébe, az egyik azt mondja, gyere a fényre, a másik meg azt, hogy nem kell olyan komolyan venni a dolgokat. Nehéz a jót választani, nem is mindig sikerül, de őszintén hiszem, hogy érdemes.”
Fotó: MTI/Balogh Zoltán