„Szeretnénk jobbá tenni a környezetet, ahol tevékenykedünk” – a Magyar Cserkészszövetség kastélyfejlesztése

Lapunk többször foglalkozott már a legnagyobb ifjúsági szervezet, a Magyar Cserkészszövetség helyzetével, amely az állam stratégiai partnereként, a magyar nemzetpolitikai törekvésekkel együttműködve számos új fejlesztés kezdett az utóbbi időszakban. Most Bedekovics Péter országos elnököt kerestük meg, hogy beszámoljon a szövetség össztűz alá került nagykovácsi projektjéről. Mint ismert, a nagykovácsi kastélypark felújítását tervező cserkészek helyi ellenállásba ütköztek, és az országos nagypolitika is megérkezett a tiltakozáshoz Szél Bernadett személyében. 

Bedekovics emlékeztetett:

amit a korábbi évtizedekben, elsősorban adományokból és önkéntes munka eredményeként halmozott fel, és ami biztosította a mozgalom gazdasági hátterét.  Az újjáalakulást követően ahhoz, hogy stabil anyagi hátterük legyen, maguknak kellett és kell ma is a forrásokat előteremteniük. A Nagykovácsiban lévő kastély és a hozzátartozó mintegy 10 hektáros park tulajdonosi helyzete lehetőséget biztosít számukra, hogy mind főtevékenységükhöz az ifjúságneveléshez, mind pedig a 2018-ban általuk felújított kastély és a tervezetten, minőségében megújuló park üzemeltetéséhez – önkormányzati vagy más támogatási forrás híján – elő tudják teremteni a szükséges anyagi hátteret.

Bedekovics Péter és Szórád Előd

„Látni kell, hogy a Cserkészszövetség nem profitorientált, ingatlanberuházó nagyvállalat. Mi fiatalok nevelésével foglalkozunk, országosan több mint 13 ezer tagunk van. Önkénteseink csak a fővárosban és agglomerációjában hetente hét-nyolcezer fiatallal foglalkoznak, többek között kirándulásokat szerveznek nekik” – szögezte le az elnök, aki szerint a kastélypark fejlesztésére lehetőségként tekintenek. Egyrészről a kastély kedveltsége felkínálja a rendezvényszervezési kapacitás fejlesztését – ez a funkció egyébként jelenleg is létezik a helyszínen –, de emellett mindenképp nagy hangsúlyt helyeznek a fejlesztési koncepcióban a közösségi terek kialakítására, az elvadult, az elmúlt évtizedekben elhanyagolt természeti környezet megújítására is, hogy a park a jövőben még inkább a helyiek büszkesége lehessen.

A tervezési koncepció kialakításának folyamata még 2019 év végén kezdődött. Megkeresték a kezdet kezdetén az önkormányzat illetékes tagjait, kikérték a tanácsukat, kiket érdemes bevonni a tervezési folyamatba. Közösségi tervezési alkalmak szervezésével egyeztetésre hívták a helyi lakosokat és a helyi civil szervezeteket is, utóbbiakat e-mailben is megkeresték. A koncepcióalkotás folyamatáról és annak alakulásáról rendszeresen tájékoztatták a helyi főépítészt és településtervezőt is, ezt már Szórád Előd projektvezető teszi hozzá. Mint mondta, a tervezési koncepció kialakítása egy lineáris, egymásra épülő elemekből álló folyamat: „Már az elején ismertettük elképzeléseink főbb pilléreit az Önkormányzat illetékeseivel, mert egyrészt szabályozási anomáliákat fedeztünk fel a területen, illetve olyan tartalmi elemekkel terveztünk, amelyekhez a hatályos helyi építési szabályzat módosítása szükséges. A képviselőtestület 2020 év eleji határozata az elképzeléseink egyértelmű támogatása volt , hiszen ebben a HÉSZ módosítási szándékát erősítették meg. Folytattuk is a tervezési folyamatot a tervezők kiválasztásával, majd közösségi tervezési alkalmak megrendezésével, ezen felül a helyi újságokban, valamint a közösségi médiában is hírt adtunk a tervezési folyamatról” – hangsúlyozta Szórád Előd.

Ezt bizonyítja, hogy a visszajelzések alapján lett kialakítva például a toronyépület koncepciója, ami az eredeti kilátó funkciótól eltérően szálláshelyként került be a tervbe, de a park szolgáltatási egységei tekintetében is több olyan került be, amit lakossági visszajelzés indokolt (pl. gyermekbarát megoldások, lehetőségek).

Azonban több kritika éri az általuk összeállított fejlesztési koncepciót a zaj és forgalomterhelés, illetve a parkolók kialakítása miatt. Előbbi tekintetében fontos tudni, hogy jogszabályi kötelezettség van milyen határértéket kell betartani. A koncepciótervezés során készült is hatástanulmány, mely szerint a tervezett szolgáltatások megfelelnek az ilyen jellegű jogszabályi előírásoknak. A parkolók tekintetében a teljesebb képhez látni kell Nagykovácsi település sajátos helyzetét Szórád szerint. Ennek egyik eleme, hogy a környező erdők közkedvelt turistacélpontok. Hétvégenként többen autóval érkeznek a helyszínre, hogy járműveik leparkolása után bejárhassák a környező vidéket, ilyenkor Nagykovácsi utcái megtelnek az autókkal. A fejlesztési koncepcióba bekerült parkolók és a hozzájuk tartozó közösségi, turisztikai találkozási tér, bringapont és kávézó ilyen szempontból is hasznos lehet, egyrészt a szűk utcákat mentesítené a nagy mennyiségű parkoló autótól, illetve a turistáknak is kulturált mosdókat, megérkezési lehetőséget és a község szempontjából is értékes tereket, a vendégek számára méltó fogadtatást biztosítana. Másik elem a jogszabályi előírások betartása, meghatározott funkciók kialakítása esetén ugyanis szabály van arra, hogy mekkora parkoló kialakítása kötelező. Bizonyos szolgáltatási elemek összevonására van lehetőség, ezzel csökkenthető a parkolói kapacitás mérete, ezt maximálisan meg is tette a Szövetség a fejlesztési koncepció formálásánál – világította meg Szórád Előd.

A kastélypark látványterve

Gyakran hozzák fel kritikaként a fakivágás témáját is, ahogy azt Szél Bernadett is tette. A képviselő írásbeli kérdést is feltett a kormánynak, amelyre Gulyás Gergely miniszter nevében Orbán Balázs államtitkár jegyezte a választ, ebben leszögezik, hogy kiemelt fejlesztési projektről van szó, és egyeztetést szorgalmaznak a tiltakozók és a szövetség között: „Magyarország Kormánya elkötelezett hazánk építészeti örökségeinek megőrzése iránt. Mindezt jól példázza, hogy a Nagykovácsiban található Teleki-Tisza Kastély felújítását a Kormány 2,5 milliárd forinttal támogatta, és ezt a célt szolgálta az is, hogy

A Kormány kulturális értékmegőrző missziója csak úgy lehet teljes, ha a fejlesztési célok az érintett településen élők igényeivel, elképzeléseivel is összhangban állnak. Éppen ezért javasolta a Kormány a kérdésében hivatkozott beruházásban érintett feleknek – a Magyar Cserkészszövetségnek és a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatnak –, hogy a nagykovácsiak bevonásával folytassanak további egyeztetéseket."

A fakivágássól Bedekovics Péter elmondta: csak a leginkább szükséges, építészetileg másképp nem megoldható és az előírások szerint tájidegen, beteg, életveszélyes egyedek esetében kerülne sor csak fakivágásra. Ráadásul a csökkent állományt magától értetődően 100%-ban visszatelepítik a jövő nemzedék számára. Mint mondta:

Erdei túráinkon a mások által otthagyott szemetet is összegyűjtjük, táborok során pedig igyekszünk még jobb állapotban visszaadni a táborhelyeket, mint ahogy kaptuk. Ha valakiben, akkor a Cserkészszövetségben megbízhatnak: mindent elkövetünk azért, hogy csak a legszükségesebb esetekben kerüljön sor fakivágásra. Jelenleg a fejlesztés tervezési fázisában vagyunk. Folyamatosan az egyeztetésre, párbeszédre törekszünk, ezért nem zárkózunk el a tervek alakítása, formálása elől sem” – tette hozzá az országos elnök. 

Bedekovics emlékeztetett: fontos látni, hogy a Szövetségnek a tervezési folyamatra vonatkozóan van érvényes szerződése. Továbbra is egyeztetésre törekszenek, erre hívták ismételten a helyieket és a nagyközség vezetését is. Olyan fejlesztési koncepciót szeretnének kialakítani, amiben összhangban van a Szövetség célja és a helyiek igénye, elvárása is, illetve olyan - minőségében megújított - tér kialakítása lenne a cél, amit a helyiek továbbra is használhatnak, ugyanakkor a cserkészprogramokhoz, illetve a kulturális, turisztikai célokhoz is helyszínt kínálhat – fogalmazott az országos elnök.

Jelenleg zajlik az egyeztetés a helyi önkormányzat és a cserkészek között, akik egy honlapot is létrehoztak az eddigi együttműködés és fejlesztési lépések bemutatása céljából.

Fényképek: Magyar Cserkészszövetség