Olasz neofolk, karitatív célokkal – Magyarországra jön a Camerata Mediolanense

Mikor találkozott először a Camerata Mediolanense zenéjével? Mik voltak az első benyomásai?

A kilencvenes évek végén ismerkedtem meg a zenekarral, élőben pedig 2002-ben, Lipcsében láttam őket legelőször, a Wave Gothic Treffen fesztiválon. Hamisítatlan itáliai hangulat áradt a csapatból, finom, mégis erőteljes olasz temperamentum. Klasszikus zenei elemeket ötvöztek érdekes kísérleti megoldásokkal, sőt zajokkal – valamint erős dobokkal, csodálatos női énekkel és férfias kórusokkal. Nagyszerű élmény volt.

Nehéz lenne besorolni ezt a zenét egyetlen stílus alá. Könnyűzenei színtéren leginkább a neofolk, neoklasszik, martial világában ismertek, illetve – például – a WGT-hez hasonló zsánerű fesztiváli közegben. Ugyanakkor jelen vannak a klasszikus zenei szcénában is, hiszen Elena Previdi, a csapat vezetője klasszikus zeneszerző, illetve zenetudós, és sok olyan fellépésük van, ahol inkább ez a felfogás kerül előtérbe.

Nehéz volt összehozni a koncertet? Egyáltalán honnan jött az ötlet?

Alapvetően nem volt nehéz. Van egy szervezői múltam, így tudtam mire támaszkodni, sok rokon zenekart hoztam el korábban Magyarországra, igaz, inkább a klubközegbe. Először két éve jött elő a fellépés lehetősége, de akkor végül személyes okok miatt halasztani kellett. Most újra felvettem a kapcsolatot a csapattal, és bár a járvány nehezítette a dolgomat, végül sikerült tető alá hozni a fellépést.

A CM már jó ideje szinte kizárólag Petrarca-szonettek megzenésítésével foglalkozik. Mit szól ehhez a „monomániás" korszakhoz?

Azt gondolom, nincs min csodálkozni. Egy olyan zenekarról beszélünk, amelynek fontos a nemzeti kultúra, a szellemi örökség,

Inkább az lenne a furcsa, ha nem nyúltak volna hozzá. Remek, igazán ihletett darabok születtek ebből a házasságból.

A koncert a józsefvárosi Szent József-templomban lesz. Ön szerint könnyedén illeszkedik ez a zenei világ a templomi környezetbe?

Izgalmas dolog, ahogy az együttes mindig képes az adott helyszínhez adaptálni a fellépéseit – templomokban áhítatosabb programokkal állnak ki, klubokban és fesztiválokon pedig kísérletezőbb darabokkal jelentkeznek.

Tehát Tóni atyát se volt nehéz meggyőzni? (A Michels Antal józsefvárosi plébánossal készült interjúnkat IDE kattintva olvashatja el – a szerk.)

Több koncertet szerveztem már a Szent József-templomba. Tóni atya a kezdetektől fogva támogat minket, vittünk mi neki népzenét is torokénekkel, és arra is nyitott volt.

Fontos tudni, hogy a koncert bevételének nagy része a Fellegvár Napközihez kerül. De mi is ez hely pontosan?

A Napközi súlyosan és halmozottan sérült gyermekek számára lett létrehozva. Egyébként én is érintett édesapa vagyok, halmozottan sérült kisfiam van, akit egyedül nevelek.

úgyhogy sokuknak egyszerűen nincs is helye a nappali ellátásban. Ez harminc év sara... És bár az ország e tekintetben az utóbbi időkben elindult egy jó úton, azért messze van még az ideális állapot. Én magam sem tudtam elhelyezni a fiamat sehova – úgyhogy fogtam magam, és csináltam egy alkalmas helyet.

A zenekar tagjai végül a karitatív cél miatt döntöttek úgy, hogy Magyarországra jönnek?

Ezt én vetettem fel, amire ők egyből igent mondtak, és örültek, hogy támogathatnak minket.

Több helyen is elmondta, hogy nagyon nehéz dolga volt a Napközi megvalósításakor. Nem szeretnek adakozni a fővárosiak?

Valóban nehéz volt, leginkább azért, mert szinte nulláról – konkrétan százezer forinttal – indultam. Egyszer ráadásul, még az épülés szakaszában, teljesen kirabolták az alapítványt. Különben egyáltalán nem mondanám, hogy nehezen adakoznak a fővárosiak, az internet, a közösségi oldalak réven ráadásul rengeteg ember érhető el. Sok kicsi sokra megy. Persze egyszer-egyszer jöttek nagyobb céges támogatók is, de alapvetően a sok apró adományból sikerült összehozni a Fellegvár Napközit. Mostanra már körülbelül 30 millió forint van benne.

Kik voltak a leginkább segítségére az alapításkor?

Hatalmas segítséget jelentett, hogy Kocsis Máté, majd Sára Botond – illetve a stábjuk – mellénk állt, és hamar felkarolta az ügyünket. Rengeteg segítség érkezett felőlük, pénzbeli és szellemi támogatás egyaránt. Tőlük kaptuk magát az ingatlant is, amikor még józsefvárosi vezetők voltak. Nélkülük nem létezne ez a hely; a mai napig is komoly összegekkel és rendszeresen támogatnak minket. Ezzel sikerült stabilizálni a költségvetésünket, ami a koronavírus-járvány idején könnyedén megroppanhatott volna. Miközben az ellenzék jellemzően szívesen tematizálja a sérült és fogyatékos gyermekek ügyét, mellénk valahogy mégis kormánypárti politikusok álltak... Persze

Mit kezdenek majd a koncert révén befolyt összeggel?

A nettó bevétel menne a Napközi számára, hiszen itt azért kiadások is vannak. Egy ilyen jótékonysági koncertnek a promóciós értéke nagyobb lehet, mint a konkrét anyagi haszna. Bízom benne, hogy megtöltjük a templom nagy részét, de nem számolok óriási bevételekkel. A befolyt összegeket egyszerűen a Napközi kiadásaira fordítjuk majd.

A július 3-ai koncert Facebook-oldalát IDE kattintva tekintheti meg

Nyitókép: Ficsor Márton