Egymásnak eshetnek Magyarország leggazdagabb városának képviselői: kritikus a helyzet

Csőd fenyegeti Budapestet. Karácsony Gergelyéknek hat év sem kellett ahhoz, hogy eltűnjön a főváros több százmilliárdos tartaléka.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a Karácsony–Tisza-koalíció egy év alatt csődbe vitte az ország leggazdagabb városát.
Tovább éleződik a konfliktus Budapest vezetése és a kormány között a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) határozottan közölte: a fővárosnak is meg kell fizetnie a jogszabályban előírt hozzájárulást, még akkor is, ha ez veszélyezteti a közszolgáltatások működését – írta meg az Index.
Ezt is ajánljuk a témában
Csőd fenyegeti Budapestet. Karácsony Gergelyéknek hat év sem kellett ahhoz, hogy eltűnjön a főváros több százmilliárdos tartaléka.
A vita középpontjában az éves 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás fennmaradó, mintegy 50 milliárdos része áll, amelyet az Államkincstár inkasszóval vonna le Budapest számlájáról. Karácsony Gergely főpolgármester rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be:
bírósághoz fordulnak azonnali jogvédelemért, hogy megakadályozzák a pénz levonását.
Szerinte ez a lépés ellehetetlenítené a főváros működését, és súlyosan veszélyeztetné az alapvető közszolgáltatások – például a közösségi közlekedés – fenntartását.
Az NGM közleményében hangsúlyozta: „a jogszabályok mindenkire egyformán vonatkoznak”, és
Budapest vezetése nem állhat a törvények felett”.
A tárca szerint a Karácsony–Tisza-koalíció egy év alatt csődbe vitte az ország leggazdagabb városát.
A főpolgármester szerint, ha nem kapnak jogvédelmet, már szerdán újabb 10,2 milliárd forintot vonhat el az állam a fővárostól, ami olyan mértékű forráshiányt okozna, hogy év végéig nem tudnák garantálni az alapvető szolgáltatásokat.
Az ügy előzménye egy múlt heti vita, amely a Kúria döntése nyomán robbant ki a főváros költségvetésének értelmezéséről.
Karácsonyék túlzónak tartják a szolidaritási hozzájárulás mértékét, ezért nem fizették be azt, míg Sára Botond főispán és a kormány a kúriai határozatra hivatkozva a teljes összeg befizetését követeli.
A fővárosi vezetés jogi úton próbálja megakadályozni az újabb inkasszót, miközben vészforgatókönyvet készít elő például a Budapesti Közlekedési Központ számára, hogy szükség esetén szűkített üzemmódra állhassanak át.
Nyitókép: MTI / Illyés Tibor