Akadozik a holland oltási program, a kormány az AstraZenecát szidja, de nem fordul a keleti oltásokhoz. Eközben a kormány nyit, az egészségügyi szervezetek tiltakoznak, és túlterheltségre panaszkodnak.
A holland ügyvivő kormány nemrég azt jelentette be, hogy enyhíteni fognak a járványügyi korlátozásokon május 18-tól, amennyiben a covidos esetek száma tovább csökken. A végső döntést jövő kedden tervezik meghozni.
Amennyiben így döntenek, megnyílhatnak az állatkertek és vidámparkok, szabad lesz a sporttevékenység a szabadban, továbbá megfontolják, szükségesek-e még a művészeti és kulturális szektort érő tiltások. Az erről szóló lépéseket elméletben már egy hete meg kellett volna hozni, ám a terv csúszott, mivel az új fertőzöttek és a kórházban ápoltak száma nem csökkent kellő mértékben. A Járványkezelési Csapat (OMT) kedden azt javasolta a kormánynak, hogy várjanak legalább addig, míg a kórházi beutalások száma 20 százalékkal csökken. A heti új fertőzöttek száma vasárnap 7584 volt, ami 13 százalékos növekedést mutat az előző héthez képest. Az OMT szerint viszont a májusi nyaralások (ideértve a Felszabadítás napot) után újra gyorsulhat a járvány terjedése.
A kormány továbbra sem javallja a külföldi utazást, noha a holland lapok szerint a belföldi utazási korlátozások enyhítése várható. A jelenlegi tiltások május 15-én járnak le, jelenleg csak néhány görög és spanyol sziget, illetve Portugália esetében nem kell karanténba vonulniuk a hazatérőknek.
Elsietett nyitás?
A nyitás első lépését április 28-án hozták meg, amikortól a kávézók teraszai kinyitottak, a kijárási tilalmat eltörölték, és a nem létszükségletű boltok ismét időpont nélkül fogadták a vásárlókat. A felsőoktatási intézmények mérsékelt számban újra fogadtak diákokat. A közegészségügyi hivatal (RVIM) kritizálta a nyitást és a további nyitási terveket, mondván: a fertőzési adatok nem indokolják a további lazítást. „A nyomás a kórházakon (...) még mindig nagyon nagy" – nyilatkozta a szervezet.
Május első hetében a holland kórházak 51 százalékában nem voltak képesek végrehajtani az eltervezett műtéteket,
kilenc kórház pedig azt jelezte, hogy nem tudják teljesen elvégezni a következő hat hétre tervezett életbevágó műtéteket. Olyan előre tervezhető műtéteket, mint a térd- vagy csípőműtétek, a kórházak 35 százalékában nem tudják elvégezni. A Limburg tartományban található Heerlen és Sittard-Geleen kórházai a hónap elején jelezték, hogy nem tudnak több covidos beteget fogadni, mivel megteltek. Az Önkormányzati Egészségügyi Szolgálat (GGD) hasonlóan arról beszélt, hogy még legalább 6 ezer, teljes állásban dolgozó emberre lenne még szükségük az oltási kampányban.
Amennyiben a nyitás valóban korainak bizonyul, úgy a döntés elsietettségében nyilván szerepet játszhatott, hogy Mark Rutte a márciusi választások óta ügyvezető kormányt visz, ugyanis koalícióépítési kísérletei különböző botrányok sora miatt akadozik.
Akadozó oltási program
A holland kormány május 6-án jelentette be, hogy beadták a hatmilliomodik covidvakcina-dózist, ezzel Hollandia a beadott dózisok számát tekintve 9. helyen áll Európában, viszont száz főre csupán kb. 33 oltás jut a 17 milliós országban.
Ezzel Hollandia továbbra is a sereghajtók között van az EU-ban, a száz főre jutó oltások arányában csak Szlovákia, Románia, Horvátország, Lettország és Bulgária teljesít rosszabbul (Magyarországon százezer híján hétmillió dózist adtak be, száz főre 70,5 beadott oltás jut, ebben a statisztikában a másodikok vagyunk az apró szigetország Málta után).
Az oltási program lassúságában nyilván szerepet játszik, hogy Hollandiában nem oltanak keleti vakcinákkal.
A holland sajtó pozitívumként számolt be róla, hogy június végére 9,3 millió nyugati vakcinát várnak. Hollandiában Pfizert, Modernát, Johnson and Johnsont és (korlátok között) AstraZenecát használnak; Hugo de Jonge egészségügyi miniszter pedig abban reménykedik, hogy július elejére minden felnőtt hollandra (vagyis 14 millió főre) jut legalább egy dózis vakcina.
De Jogne hozzátette, hogy a lekötött Johnson and Johnson és AstraZeneca vakcinák időben történő érkezése nem garantálható. Utóbbiról egyenesen azt mondta, hogy „az egyik héten nagyon sokat szállítanak, a következő héten pedig semmit".
A holland kormány szerződni tervez továbbá a német Curevac, a brit-francia Sanofi–GSK és az amerikai Novavax vakcinára, parlamenti kérdésre viszont De Jonge tisztázta, hogy a Szputnyik V-re egyelőre nem terveznek szerződni, a keleti vakcinákkal szembeni elzárkózás tehát továbbra is tart. Mint emlékezetes, Szijjártó Péter már május 4-én azt nyilatkozta, hogy Magyarországon „van elég oltóanyag minden olyan ember beoltására, aki kéri".
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Európa rekordösszegű védelmi tervekkel készül a konfliktusokra, ám egy friss elemzés szerint stratégiai, politikai és erkölcsi értelemben sincs készen a háborúra.
A miniszterelnök nem finomkodott: szerinte az EU-ban megszűnt a jogállamiság, a bürokraták szabálytalanul nyúltak az orosz vagyonhoz, a NATO főtitkára pedig nyíltan a béke ellen dolgozik. Orbán Viktor szerint a veszély most már Nyugatról is fenyeget.
Nyíltan fogalmazott a brüsszeli lap.
Mark Rutte szerint Oroszország öt éven belül készen állhat katonai erő alkalmazására a NATO ellen.
Azt írják, a magyar válogatott egyáltalán nem keltett bennük félelmet.
Hetedik helyen zártak a mieink Rotterdamban.
ÉN CSAK LEÍRTAM… – Nyugat-Európában a folyamatos iszlám hódítás ma már komplett településeknél tart.
Égető kérdések.
