Orosz kémek napja

„Csehország miniszterelnöke és külügyminisztere bejelentik: kiutasítanak tizennyolc Prágába akkreditált orosz diplomatát, akik az orosz hírszerzőszolgálatok valamelyikénél szolgálnak. Ez válasz lenne egy hét évvel ezelőtti robbanásra, amely a szlovák határhoz közeli Vrbovitice községben lévő lőszerraktárban történt. Két polgári személy halt meg ott akkor. A cseh szerveknek most jutott tudomására, hogy a robbanás/robbantás idején Csehországban tartózkodott az a két orosz férfi, akiket később meggyanúsítottak Szergej Szkripal és lánya, Julia megmérgezésével. A számos útlevelet használó férfiakról a Bellingcat portál azt állította, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU ezredesi rangban szolgáló tisztjei, egyikük katonaorvos.

Oroszország szinte biztosan koholmánynak minősíti majd az állításokat. Eddig is így tettek, habár a Szkripal-merénylet után nem nagyon titkolták, hogy közük lehet hozzá. Vlagyimir Putyin még tett is egy megjegyzést nyilvánosan, amely az árulók megérdemelt sorsára vonatkozott. (Szkripal katonatiszt volt, aki titkokat adott át a briteknek, leleplezték és hosszú börtönbüntetésre ítélték, majd fogolycserével szabadult, s települt le az angliai Salisburyben.) A GRU akcióira akkoriban erősebb fény vetült. Megírták, hogy feltehetően egy hasonló különítménye próbált meg kivégezni, szintek a Novicsok méreg segédletével Emiljan Gebrev bolgár fegyverkereskedőt. A sokféle ügyben érdekelt Gebrev zavarhatta az oroszokat, mert fegyvert adott el Grúziának, és megmérgezése előtt épp egy nagy ukrán üzletet kötött. Lehet, hogy a vrboviticei raktárból is olyan üzletfelekhez került volna áru, amelyet az oroszok helytelenítettek? 

Az egészen nyilvánvaló, hogy az orosz külpolitika használja a titkosszolgálatokat, ezt az orosz állam maga sem titkolja. A régi kémeket Oroszország heroizálja, még külön emléknapjuk is van. November 5-e a »a katonai hírszerző napja«, amelyet katonai ünnepként ülnek meg Oroszországban, valamint Belaruszban és Kazahsztánban. A hősi státusz természetesen kijár az ország elnökének, aki maga is a hírszerzés embere volt, s ebben a minőségében szolgált a hajdan baráti NDK-ban. Mi ennek az oka, miért lehet egy ekkora birodalom számára ennyire fontos ez a dolog? Találgatni lehet”.