Rakéta az atomreaktornál: új háború törhet ki Szíria és Izrael között?

A magyar olvasó már szinte hozzászokhatott a hírekben ahhoz, hogy „az izraeli légierő Iránhoz köthető csapatok állásait bombázta Szíriában”, a minap viszont már arról is lehetett olvasni az MTI-ben, hogy „egy Szíriából indított rakéta csapódott be Izrael déli részén, az ország szigorúan titkos atomreaktorának közelében”.

De mi ez az egész, mit keres Irán Szíriában, és lesz-e atomháború a Közel-Keleten?

Tíz éve tartó háború

Az ügy a szíriai polgárháborúhoz köthető, melynek alapjait a tízéves évforduló kapcsán érdemes végigvenni. A szíriai polgárháború 2011 tavaszán kezdődött, eredetileg Bassár el-Aszad 2000 óta hivatalban lévő elnökkel szembeni kormányellenes tüntetések sorozataként indult, majd az éles lőszerrel történő rendőri fellépés hatására gerillaharcot kezdtek felkelő csoportok a kormányerők ellen. (Előbbieket más arab országok mellett Törökország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország is támogatta). A szír kormányerőket kezdetben főleg Irán és a libanoni síia terrorszervezet, a Hezbollah támogatta, ehhez csatlakozott 2015-ben az orosz beavatkozás.

Jelenleg a damaszkuszi kormány Szíria területének nagy részét ellenőrzi, az ország egyes tájai azonban a rezsim ellenzékének kezén vannak, a török határ melletti övezetben pedig a török hadsereg és annak szíriai szövetségesei alakítottak ki biztonsági zónát.

több mint ötmillióan közülük külföldön kerestek menedéket.

De hogy jön a képbe Izrael?

Izrael sohasem volt békés viszonyban Szíriával, a zsidó állam 1948-as létrejötte óta háborúban állnak, három nagyobb háborút is vívtak (1948, 1967, 1973). A 2006-os libanoni háborúban Szíria a Hezbollahnak nyújtott segítséget.

A izraeli-szíriai demarkációs vonalon több incidensre is sor került a szír polgárháború alatt. Izrael veszélyforrásként tekintett az iráni katonai jelenlétre Szíriában, Avigdor Lieberman akkori izraeli védelmi miniszter 2018 tavaszán fel is szólította Szíriát, hogy „dobja ki az Irániakat”, mert nem Szíria érdekeit képviselik, és csak „problémákat és rombolást hoznak”.

Liberman ezzel arra célzott, hogy Irán évtizedek óta űz destabilizációs politikát a Közel-Keleten, Gázában az Iszlám Dzsihádot, Libanonban a Hezbollahot, Jemenben a húszi lázadókat támogatja, így gyakorolva nyomást főbb ellenfeleire, Izraelre és Szaúd-Arábiára. (Idén februárban már a szaúdi főváros, Rijád felett is fogtak el húszi ballisztikus rakétákat).

Irán az utóbbi években kiterjesztette hatalmát az egyesek által „síita félholdnak” nevezett régióra, ahol a helyi síita lakosságra támaszkodva kitöltötte az Obama-kormány által maga mögött hagyott űrt. Reza Parchizadeh amerikai-iráni elemző szerint

Mit művel Irán Szíriában?

Irán kiképzéssel, de bevetésekkel is támogatja al-Asszád rendszerét.

A síita rezsim számára különösen fontos a szír kormány helyben maradása, így természetesen saját céljainak elérésre érdekében is avatkozott be. Lényeges volt Iránnak például Zabadani városa, melyet a Hezbollahhal együtt foglalt vissza. A város hagyományosan a Hezbollah központja, Irán korábban is ide irányította nyersanyagait és támogatását.

Irán egyébként a legkevésbé sem tagadja, hogy katonai jelenléte van Szíriában, 2018-ban még hivatalos adatokat is kiadtak róla, hogy hét év alatt 2100 katonájuk esett el Szíriában. A síita rezsim több magas rangú tisztet is veszített szíriai bevetéseken, 2013-ban például Hasszán Sateri vezérőrnagy haláláért okolt „cionista ügynököket” Irán.

A napokban többen megkérdőjelezték azt a hírt is, hogy az iráni al-Kudsz erők helyettes parancsnoka, Muhammad Hedzsázi valóban szívrohamban halt-e meg. Lehet, hogy a rezsim titkolja, hogy szíriai vagy libanoni bevetésen hunyt el.

Mivel a síita rezsim egyik fő feladatának tekinti „Izrael térképről való letörlését”,

(Arról, hogy Joe Biden alatt befejezheti-e Irán az atombombát, itt írtunk).

Izrael 2017–’18 között 200 alkalommal, tavaly pedig 50-szer bombázott Irán-barát vagy iráni állásokat Szíriában.

Ezek a bombázások részben Damaszkuszt érik, ami nem meglepő, hiszen térségbeli hírszerzési források szerint az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű elitegysége és az általa támogatott terroristák és milíciák nagy erőkkel vannak jelen egy sor föld alatti katonai létesítményben Damaszkusz déli peremterületein.

Tényleg bombázták Dimonát?

A minap egy Szíriából indított rakéta csapódott be Izrael déli részén, az ország dimonai atomreaktorának közelében. A támadásra válaszul Izrael légvédelmi rendszerek ellen mért légicsapást Szíriában.

Az Israel Hayom szerint

Sokak Iránt gyanítják a háttérben, mely bosszút esküdött a natanzi atomerőművel szembeni április 11-i támadás miatt, amelyért Izrael okolja.

Az izraeli hadsereg szerint a rakéta a Negev-sivatagban csapódott be, a szirénák megszólaltak a dimonai reaktornál is. Nem tudni, hogy találat ért-e bármit, a hírek robbanásról szóltak. Az Israel Hayom cikke szerint viszont egy föld-levegő rakétáról volt szó, melyet egy Szíria felett repülő izraeli gépre lőhettek ki, s mely célját tévesztve hatótávolságának határáig jutott, majd lezuhant. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy a Vaskupola nem tudta feltartóztatni a rakétát.

Amosz Jadlin, az izraeli Katonai Hírszerzési Igazgatóság volt feje szerint „megnyugodhatunk. Ez nem egy iráni rakéta volt Dimonával szemben, noha volt igény arra, hogy összekössék azt a natanzi incidenssel”. Beni Ganz védelmi miniszter kiemelte, hogy „általában” sikeres a Vaskupola, de az IDF vizsgálja, ezúttal miért nem kapta el a rakétát.

Mit hozhat a jövő?

Aszad előtt nagy feladat áll: helyre kell állítania országának gazdasági és politikai helyzetét, közben pedig meg kell birkóznia a koronavírussal is.

Nemrég Izrael sajtóhírek szerint vakcinákkal fizetett egy Szíriába átsétált állampolgárának szabadon engedéséért, más hírek szerint pedig az orosz sereg keresi a híres izraeli kém, Eli Cohen holttestét.

Bár nemrég jelentek meg elemzések arról, hogy titkos tárgyalásokat folytathatott Szíria és Izrael, de ezek csak találgatások. Annyit viszont az elemzés – Mordechai Kedar munkája – is megállapít, hogy

A fentiekhez is kapcsolódó hír, hogy idén februárban közös hadgyakorlaton szimulálták amerikai és izraeli erők egy komoly rakétatámadás-hullám lehetőségét Izraelben: ezek jöhetnek Jemenből, Irakból, de Libanonból és Szíriából, nem pedig csak Gázából. Izrael tehát láthatóan azzal számol, hogy ha a szír oldal vissza is venne a konfliktusból, Iránnak továbbra is érdekében áll a zsidó állam fenyegetése.

Nyitókép: A szíriai légvédelmi rendszer elfogórakétái az Izraelből kilőtt rakétákat célozza Damaszkusz közelében 2019. január 21-én. Az izraeli hadsereg arról tájékoztatott, hogy támadásokat hajt végre iráni célpontok ellen Szíriában, a hadsereg az al-Kudsz iráni elitegység célpontjaira mér csapásokat. Izrael az elmúlt hónapokban sokszor hajtott végre légicsapásokat iráni célpontok ellen Szíriában. MTI/EPA/Juszef Badaui