Liberális erősödés, baloldali összeomlás – így választott Hollandia

Címlapképen: Mark Rutte lemondása után biciklivel távozik Vilmos Sándor királytól január 15-én. Fotó: Shutterstock 

A 2021-es holland nemzetgyűlési választáson választáson 13,2 millió ember volt jogosult a szavazásra. Bár egy felmérés szerint a nem szavazó megkérdezettek 22%-a felelte azt, hogy a koronavírus miatt fél szavazni, a részvételi arány 82,6%-os, kimondottan magas volt, ennél legutóbb 1986-ban volt magasabb a részvételi arány.

Noha a végső eredményekre még várunk, az exit pollok és a részeredmények szerint a választás győztese egyértelműen a liberális Mark Rutte által vezetett Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD). Rutte immár negyedszer alakíthat kormányt, és

ahogy ő a Merkel és Orbán után a legrégebben, 11 éve kormányzó miniszterelnök is az EU-ban. Rutte előző kormányában a szociálliberális D66-al és két keresztény párttal alakított kormányt, és valószínűleg most is hasonló koalíció állhat fel.

A konzervatív Telegraaf szerint Ruttén kívül komoly győzelmet könyvelhetett el a D66 is, ami 5 újabb székkel 24 székre növelte részvételét a 150 fős holland alsóházban. A korábban második helyre jósolt Szabadságpárt, Geert Wilders pártja jelen állás szerint 17 széket nyert, ez hárommal kevesebb, mint négy évvel korábban, és jóval alatta van a választás előtti felméréseknek, melyek ritkán jósoltak 20-nál kevesebb széket a pártnak.

A jelek szerint a D66 részben a Sargentini-féle Zöld Baloldal (Groen Links) rovására erősített, ezt mutatja például néhány helyi eredmény: a hagyományos liberális egyetemi városban, Nijmegenben például korábban a Zöld Baloldal tartolt, most pedig a D66 vette át a vezetést.

Az eljövendő kormánykoalíció hangsúlyait jelezheti, hogy a keresztény CDA párt, Rutte eddigi egyik partnere négy széket veszített, most 15 székkel lesz jelen.

Az előrejelzések alapján a baloldali pártokat a Telegraaf szerint erős csapás érte. A Timmermans-féle szocialisták, a PvdA megismételte 9 székes eredményét, miután a legutóbbi EP-választáson még taroltak. A Judith Sargentini-féle Zöld Baloldalt és a Szocialistákat a lap szerint „kíméletlenül büntették a választók”. A Szocialisták 14-ről 9 székre csökkentek, a Zöld Baloldal székei pedig megfeleződtek. „Így a Zöld Baloldal vált nagy vesztessé” – véli a lap.

Érdekesség, hogy az előrejelzések szerint az állatok jogaiért harcoló PvdD nyert egy új széket – immár hat székkel rendelkezik –, így ők egy olyan baloldali párt voltak, mely profitált a választásból.

Meglepetés lehet, hogy a Thierry Baudet-féle, EU-szkeptikus Fórum a Demokráciáért (FvD) az előrejelzésekkel szemben mégsem tűnt el a süllyesztőben, és lehet, hogy még a Zöld Baloldalt is lenyomja.

így a lap egyértelműen a győztesek között említi. Ellentétben más pártokkal, a Fórum az utcán is erősen kampányolt, a lap szerint ennek köze lehetett az eredményhez. Bejutott viszont a Fórumból kiváló JA21 jobboldali párt, mely elsősorban a Fórum ifjúsági tagozatának nyári rasszista-botrányai után akart mérsékeltebb arcot mutatni, most viszont már a lehetséges együttműködésről beszél. A Politico ezt úgy foglalta össze, hogy a „szélsőjobboldal" összesen nem teljesített rosszul, közel harminc széket is szerezhetett – de tovább szakadozott.

Az előrejelzések szerint a bevándorló érdekképviseletet hirdető DENK alsóházi jelenléte három székről kettőre csökkent, ennek köze lehet a pártból kiváló BIJ1 lehetséges bejutásához, melynek egy széket jósolnak az exit pollok. Míg a DENK főleg a marokkói és török származású emberek képviseletére fókuszál, a BIJ1 főleg a suriname-i származásúak között népszerű: sokat profitált a BLM-tüntetésekből is, a párt színei pedig a fekete és a sárga.

A „páneurópai”, Momentumra hasonlító Volt párt is az alsóházba juthatott az előrejelzések szerint, 3 széket jósolnak nekik.

A legtöbb párt vezetője már reagált a jósolt eredményekre. Rutte gyors kormánykoalíció-alakítást sürgetett, elsősorban

és természetesen „nagyon büszke” az eredményre. 

A D66 elnöke, Sigrid Kaag a fent is jelzett eredmények és hangsúlyeltolódások hatására „progresszívebb" kormány szükségességéről beszélt.

Wilders megköszönte a kapott szavazatokat, de csalódottságát fejezte ki az eredmény kapcsán.

A Zöld Baloldal elnöke, Jesse Klaver „fájdalmasnak” nevezte az eredményt, és csalódottságát fejezte ki a PvdA elnöke, Lilian Marijnissen is.

Baudet ezen cikk írásakor még nem reagált az exit pollok eredményére, a DENK viszont kijelentette, hogy szavazói alul vannak reprezentálva az ilyen felmérésekben, és ezért még bíznak a jobb eredményben.