„Előző posztjaimban bemutattam, hogy a főváros vezetése a legkevésbé sem ellensége annak, hogy új múzeumok épüljenek Budapesten. Azt azonban ellenezzük, hogy további új múzeumokat a Városliget területére telepítsenek - mégis mi indokolná, hogy új, modern kulturális intézmények csak parkok tönkretétele árán épüljenek meg?! Véleményünk szerint az új kulturális negyedek kialakítását a rozsdaövezetek rehabilitációjával kell összekötni, elősegítve a város elhanyagolt részeinek megújulását, ahogy ezt városfejlesztési stratégiánkban, az Otthon Budapesten programban is megfogalmaztuk. A város érintett területei láthatóak a mellékelt, 4-es ábrán is. Elképzeléseink szerint kiemelt jelentősége van egyebek mellett a józsefvárosi pályaudvar és környéke, és dél-pesti Diákváros fejlesztésének. Mindössze egy kivételt tennénk: ez a Nemzeti Galéria helyszíne. Szemben ugyanis azokkal a kormányzati törekvésekkel, amelyek kormányzati negyeddé alakítanák a Budai Várnegyedet, mi úgy gondoljuk, hogy a Budai Várnak meg kell maradnia élő, sokszínű kulturális negyednek, ahol maga a vár, mint a kultúra központja működik. A Várnegyednek van egy tere, amely Budapest 1944-45-ös ostroma óta beforratlan sebként tátong a város közepén: ez a Szent György tér. Bár több koncepció született a helyreállítására, a gyakorlati megvalósítás hosszú ideje várat magára. Az elmúlt években több terv született újszerűen gondolkodó építészek asztalán a Galéria Szent György téri bővítéséről, megalkotva a „magyar Akropolisz” koncepciót, amely kulturális funkcióban erősítené meg a Várnegyedet. Ez egybevág a főváros elképzeléseivel is: ezzel befoltoznánk a Szent György tér évtizedes sebeit, és a Magyar Nemzeti Galéria is méltó helyszínt és múzeum számára alkalmas épületet kapna.”