A kínai hatóságok nem tettek meg mindent a járvány első szakaszában a Covid-19-es vírus forrásának meghatározására – áll egy most kedden nyilvánosságra került, még tavaly nyáron készült WHO-jelentésben. Az Egészségügyi Világszervezet szakértői Vuhanban sem kaptak konkrét adatokat a járvány első gócáról, így továbbra sem tudjuk, hogy pontosan mi szabadította rá a világra a vírust.
A WHO 2020. augusztus 10-i keltezésű, kétoldalas jelentése a világszervezet szakértői csoportjának vuhani látogatása után készült, az irat összegzésképpen megállapítja:
a pandémia kitörését követő első nyolc hónap során, vagyis a 2020-as év első felében.
A Peter Ben Embarek élelmiszer-biztonsági kutató vezette nemzetközi szakértői csoport 2020. július 10. és augusztus 3. között tartózkodott Kínában, hogy kínai járványügyi szakemberekkel való konzultációik során megtudják, milyen hatósági lépések történtek a járvány kezelésére, illetve a koronavírus keletkezésének meghatározására.
ennek során találkoztak a kínai egészségügyi minisztérium, a párt egészségügyi bizottsága, a helyi agrártárca és több helyi egészségügyi intézmény, így a Vuhani Járványügyi Intézet munkatársaival is.
Liang Van-nian, a pekingi közegészségügyi hivatal helyettes vezetője és Peter Ben Embarek, a WHO kutatócsoportjának vezetője február 9-i sajtótájékoztatójukon Vuhanban
A kutatócsoport vezetője a jelentésben leírja: kínai kollégáik szóbeli ismertetései nem voltak részletezőek,
Így helyszíni vizsgálódásuk ellenére sem tudtak meg lényegi újdonságot arról, hogy mi történt 2019/2020 fordulóján Vuhanban, és arról sem, hogy azokban a napokban, hetekben milyen információik voltak a vírusról a kínai hatóságoknak.
A most nyilvánosságra került dokumentum újabb megvilágításba helyezi a koronavírus-járvány felelősségi köréről szóló vitát, illetve a kínai egészségügyi hatóságok együttműködési hajlandóságával kapcsolatos híreket. Az ominózus szakértői vizit után ugyanis a WHO delegációjának vezetői az akkori sajtótájékoztatójukon mérsékelten pozitívan nyilatkoztak az útról és a kínai tapasztalatokról – ennek ellentmond a kedden megismerhetővé vált belső jelentés, amely negatív képet festett a helyzetről.
A Guardian erről szóló írása emlékeztet, hogy
a 2020. év eleji vuhani helyzetről, de csak rövid hivatalos összefoglalókat kaptak a kínaiaktól. A csoport tagjai találkoztak volt kínai Covid-fertőzöttekkel, jártak több laboratóriumban és bejárták a hírhedt vuhani Huanan húspiacot is, alapos laboratóriumi vizsgálatra azonban sem idejük, sem felhatalmazásuk nem volt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi szakértői január 28-án megérkeznek Vuhanba, és megkezdik vizsgálataikat
Mi történt Vuhanban?
Az eddigi információk alapján a WHO emberei kis esélyt adnak annak a forgatókönyvnek, hogy a vírus egy kínai laboratóriumból került ki, és így egy helyi „üzemi baleset” okozta a világjárványt. Ugyanakkor a kutatók elismerik, hogy
– vagyis ezt a teóriát sem lehet teljességgel kizárni.
A vuhani húspiacon történt fertőzés valószínűbbnek tűnik, a 174 első kínai megbetegedés fele a piachoz köthető, a fertőzöttek közös fertőzési előtörténetében ez a helyszín a közös pont – bár a kínai narratíva ezt a forgatókönyvet is próbálja puhítani: szerintük külföldről érkezett fagyasztott húson került be az országba a vírusmutáció.
A fagyasztott húskészítményeken bizonyítottan sokáig megmaradnak a vírusok, ez igaz, ugyanakkor gyengíti a feltételezést, hogy azokban a hetekben sehol a világon egyetlen húsgyárban nem jelentkezett hasonló Covid-19-es fertőzési hullám. A vuhani állatpiacra ráadásul tucatnyi régióbeli országból, tucatnyi közeli régióból szállítottak állatokat, fagyasztott nyers húst, húskészítményeket, így a fertőzés forrását megtalálni olyan, mint a tűt a szénakazalban.
A vuhani húspiacon rengeteg vadállat (majom, krokodil, patkány, nyúl, stb.) tetemét árusították rendszeresen emberi fogyasztási célra – ezen állatok egy része bizonyítottan képes SARS-vírushordozó lenni, ráadásul, sok állatot olyan közeli farmokról szállították be a piacra, ahol később denevérek tetemeiben megtalálták a koronavírus jelenlétét.
WHO-szakértők védőruházatban Hupej tartomány állategészségügyi hivatalának vuhani épületében február 2-án
A jelenlegi adatok szerint már korábban, 2019 novemberében megfertőződhettek az első emberek Vuhanban, akkor jelentkeztek az első légzőszervi megbetegedések a városban. Vagyis akkor az addig csak állati szervezetekben bujkáló vírus már emberre is átterjedt – vagy közvetlenül, vagy mutációk révén.
Reakciók, remények, rugalmatlanságok
A nyugati kutatók abban reménykednek, hogy ha konkrét adatokat kapnának, akkor a járvány első gócpontját, illetve a fertőzés keletkezési körülményeit pontosan meg lehetne határozni. A WHO delegációjának tagjai a legutolsó vizit után úgy nyilatkoztak, hogy a korábbi egyeztetésekhez képest
Ehhez azonban feltehetően ENSZ-mandátumra lesz szükség, amely nemzetközi politikai egyezséget igényel.
A Biden-elnökség nemrég nyilatkozatot adott ki, amelyben kevéssé burkolt formában rosszhiszemű hozzáállással vádolja Kínát. Az amerikai bírálat szerint Peking a járvány kitörését követő időszakkal kapcsolatosan továbbra sem osztja meg rendelkezésére álló adatait, ami azt mutatja, hogy Peking nem működik együtt a nemzetközi egészségügyi szervezetekkel az információcserében és a koronavírus elleni hatékony globális fellépésben.
A Trump-kormányzat tavaly ennél keményebb hangot ütött meg Kínával kapcsolatban: a kommunikációban megjelent a „kínai vírus” elnevezést, amellyel
Trump elnök úgy látta, hogy a WHO kínai befolyás alá került, ezért már tavaly tavasszal az amerikai finanszírozás megvonásával, majd később az Egészségügyi Szervezetből való kilépéssel fenyegetőzött – ezt komolyan is gondolta, tavaly nyáron erről hivatalosan értesítette is a WHO-t, választási győzelme esetén július 6-án lépett volna hatályba az Egyesült Államok távozása. Joe Biden első intézkedései között volt az amerikai WHO-tagság megerősítése.
Biztonsági őrök a Vuhani Járványügyi Intézet épületénél február 3-án a WHO szakértőinek látogatása előtt Vuhanban
Járványügyi szakemberek azonban a kezdetektől óvtak a súlyos egészségügyi helyzet átpolitizálásától – úgy vélték, ha a politikusok államok közötti viták tárgyává teszik a koronavírus ügyét, az még kibogozhatatlanabbá teszi a már így is szinte kezelhetetlen globális válságot. Ennek érdekében a nyugati virológiai kutatók WHO-felhatalmazással egy éve folyamatos bizalomépítéssel, a kapcsolatok szorosabbra vonásával próbálnak közelebb kerülni kínai kollégáikhoz, szigorúan szakmai alapokra helyezve a járványügyi egyeztetéseket.
A WHO szakértői megértik, hogy a járvány első szakaszában a kínai hatóságok prioritása az emberéletek mentése volt, ugyanakkor egy évvel a járvány kitörése után ugyanilyen prioritásnak tartják az okok megismerését is;
másrészt, hogy a járvány kialakulásának elemzésével olyan ismereteket szerezzenek, amelynek birtokában egy másik, jövőbeli járványhelyzet keletkezésekor már annak korai fázisában hatékonyan fel tudjanak lépni a fertőzés terjedése ellen.
Nyitókép: védőmaszkos kínai egészségügyi dolgozó egy kórház kerítése mögül nézi február 1-jén a WHO szakértőinek csoportjának érkezését a vuhani Járványügyi Intézetnél
fotó: MTI
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az amerikai kormányzat átfogó fellépésre készül az antifa-hálózatok ellen, a „szakértők” persze már aggódnak.
Áll a bál a fekete kontinensen.
A Fehér Ház kétértelmű nyilatkozatot adott ki ezzel kapcsolatban.
Amerika új Európa politikájában több ponton visszaköszönnek a magyar miniszterelnök meglátásai, ami nem jósol szép jövőt az Unió vezetésének.
A jobboldali svájci médiavállalkozó fenyegetés helyett lehetőséget lát a tengerentúli tervekben.
Fényes jövő előtt áll a magyar alumíniumipar.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
