Hogyan tört ki a koronavírus-járvány? – nekiment a WHO Kínának

2021. február 24. 19:08

A kínai hatóságok nem tettek meg mindent a járvány első szakaszában a Covid-19-es vírus forrásának meghatározására – áll egy most kedden nyilvánosságra került, még tavaly nyáron készült WHO-jelentésben. Az Egészségügyi Világszervezet szakértői Vuhanban sem kaptak konkrét adatokat a járvány első gócáról, így továbbra sem tudjuk, hogy pontosan mi szabadította rá a világra a vírust.

2021. február 24. 19:08
null
Maráczi Tamás
Maráczi Tamás

A WHO 2020. augusztus 10-i keltezésű, kétoldalas jelentése a világszervezet szakértői csoportjának vuhani látogatása után készült, az irat összegzésképpen megállapítja:

a kínai egészségügyi hatóságok alig tettek valamit a Covid-19 vírus eredetének járványügyi kivizsgálására

a pandémia kitörését követő első nyolc hónap során, vagyis a 2020-as év első felében.

A Peter Ben Embarek élelmiszer-biztonsági kutató vezette nemzetközi szakértői csoport 2020. július 10. és augusztus 3. között tartózkodott Kínában, hogy kínai járványügyi szakemberekkel való konzultációik során megtudják, milyen hatósági lépések történtek a járvány kezelésére, illetve a koronavírus keletkezésének meghatározására.

A 24 napos út első két hete kötelező karanténban telt, utána 10 napjuk volt a vizsgálódásra,

ennek során találkoztak a kínai egészségügyi minisztérium, a párt egészségügyi bizottsága, a helyi agrártárca és több helyi egészségügyi intézmény, így a Vuhani Járványügyi Intézet munkatársaival is.

Liang Van-nian, a pekingi közegészségügyi hivatal helyettes vezetője és Peter Ben Embarek, a WHO kutatócsoportjának vezetője február 9-i sajtótájékoztatójukon Vuhanban

 

A kutatócsoport vezetője a jelentésben leírja: kínai kollégáik szóbeli ismertetései nem voltak részletezőek,

írásbeli dokumentációkat pedig kérésükre sem adtak elő.

Így helyszíni vizsgálódásuk ellenére sem tudtak meg lényegi újdonságot arról, hogy mi történt 2019/2020 fordulóján Vuhanban, és arról sem, hogy azokban a napokban, hetekben milyen információik voltak a vírusról a kínai hatóságoknak.

A most nyilvánosságra került dokumentum újabb megvilágításba helyezi a koronavírus-járvány felelősségi köréről szóló vitát, illetve a kínai egészségügyi hatóságok együttműködési hajlandóságával kapcsolatos híreket. Az ominózus szakértői vizit után ugyanis a WHO delegációjának vezetői az akkori sajtótájékoztatójukon mérsékelten pozitívan nyilatkoztak az útról és a kínai tapasztalatokról – ennek ellentmond a kedden megismerhetővé vált belső jelentés, amely negatív képet festett a helyzetről.

A Guardian erről szóló írása emlékeztet, hogy

a legutolsó szakértői WHO-misszió januárban járt Kínában, ők konkrét beteglistákat, egészségügyi adatokat kértek

a 2020. év eleji vuhani helyzetről, de csak rövid hivatalos összefoglalókat kaptak a kínaiaktól. A csoport tagjai találkoztak volt kínai Covid-fertőzöttekkel, jártak több laboratóriumban és bejárták a hírhedt vuhani Huanan húspiacot is, alapos laboratóriumi vizsgálatra azonban sem idejük, sem felhatalmazásuk nem volt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi szakértői január 28-án megérkeznek Vuhanba, és megkezdik vizsgálataikat

 

Mi történt Vuhanban?

Az eddigi információk alapján a WHO emberei kis esélyt adnak annak a forgatókönyvnek, hogy a vírus egy kínai laboratóriumból került ki, és így egy helyi „üzemi baleset” okozta a világjárványt. Ugyanakkor a kutatók elismerik, hogy

Vuhanban több laboratóriumban folytak virológiai kísérletek a fertőzés kirobbanásának idején

– vagyis ezt a teóriát sem lehet teljességgel kizárni.

A vuhani húspiacon történt fertőzés valószínűbbnek tűnik, a 174 első kínai megbetegedés fele a piachoz köthető, a fertőzöttek közös fertőzési előtörténetében ez a helyszín a közös pont – bár a kínai narratíva ezt a forgatókönyvet is próbálja puhítani: szerintük külföldről érkezett fagyasztott húson került be az országba a vírusmutáció.

A fagyasztott húskészítményeken bizonyítottan sokáig megmaradnak a vírusok, ez igaz, ugyanakkor gyengíti a feltételezést, hogy azokban a hetekben sehol a világon egyetlen húsgyárban nem jelentkezett hasonló Covid-19-es fertőzési hullám. A vuhani állatpiacra ráadásul tucatnyi régióbeli országból, tucatnyi közeli régióból szállítottak állatokat, fagyasztott nyers húst, húskészítményeket, így a fertőzés forrását megtalálni olyan, mint a tűt a szénakazalban.

A jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv az állatoktól való közvetlen, esetleg közvetett megfertőződés.

A vuhani húspiacon rengeteg vadállat (majom, krokodil, patkány, nyúl, stb.) tetemét árusították rendszeresen emberi fogyasztási célra – ezen állatok egy része bizonyítottan képes SARS-vírushordozó lenni, ráadásul, sok állatot olyan közeli farmokról szállították be a piacra, ahol később denevérek tetemeiben megtalálták a koronavírus jelenlétét.

WHO-szakértők védőruházatban Hupej tartomány állategészségügyi hivatalának vuhani épületében február 2-án

 

A jelenlegi adatok szerint már korábban, 2019 novemberében megfertőződhettek az első emberek Vuhanban, akkor jelentkeztek az első légzőszervi megbetegedések a városban. Vagyis akkor az addig csak állati szervezetekben bujkáló vírus már emberre is átterjedt – vagy közvetlenül, vagy mutációk révén.

Reakciók, remények, rugalmatlanságok

A nyugati kutatók abban reménykednek, hogy ha konkrét adatokat kapnának, akkor a járvány első gócpontját, illetve a fertőzés keletkezési körülményeit pontosan meg lehetne határozni. A WHO delegációjának tagjai a legutolsó vizit után úgy nyilatkoztak, hogy a korábbi egyeztetésekhez képest

a kínaiak most rugalmasnak mutatkoztak megnyitni a vuhani laboratóriumokat egy nemzetközi vizsgálat előtt.

Ehhez azonban feltehetően ENSZ-mandátumra lesz szükség, amely nemzetközi politikai egyezséget igényel.

A Biden-elnökség nemrég nyilatkozatot adott ki, amelyben  kevéssé burkolt formában rosszhiszemű hozzáállással vádolja Kínát. Az amerikai bírálat szerint Peking a járvány kitörését követő időszakkal kapcsolatosan továbbra sem osztja meg rendelkezésére álló adatait, ami azt mutatja, hogy Peking nem működik együtt a nemzetközi egészségügyi szervezetekkel az információcserében és a koronavírus elleni hatékony globális fellépésben.

A Trump-kormányzat tavaly ennél keményebb hangot ütött meg Kínával kapcsolatban: a kommunikációban megjelent a „kínai vírus” elnevezést, amellyel

azt sugallták, hogy Pekingnek közvetlen felelőssége van a koronavírus-fertőzés világjárvánnyá fejlődésében.

Trump elnök úgy látta, hogy a WHO kínai befolyás alá került, ezért már tavaly tavasszal az amerikai finanszírozás megvonásával, majd később az Egészségügyi Szervezetből való kilépéssel fenyegetőzött – ezt komolyan is gondolta, tavaly nyáron erről hivatalosan értesítette is a WHO-t, választási győzelme esetén július 6-án lépett volna hatályba az Egyesült Államok távozása. Joe Biden első intézkedései között volt az amerikai WHO-tagság megerősítése.

Biztonsági őrök a Vuhani Járványügyi Intézet épületénél február 3-án a WHO szakértőinek látogatása előtt Vuhanban

 

Járványügyi szakemberek azonban a kezdetektől óvtak a súlyos egészségügyi helyzet átpolitizálásától – úgy vélték, ha a politikusok államok közötti viták tárgyává teszik a koronavírus ügyét, az még kibogozhatatlanabbá teszi a már így is szinte kezelhetetlen globális válságot. Ennek érdekében a nyugati virológiai kutatók WHO-felhatalmazással egy éve folyamatos bizalomépítéssel, a kapcsolatok szorosabbra vonásával próbálnak közelebb kerülni kínai kollégáikhoz, szigorúan szakmai alapokra helyezve a járványügyi egyeztetéseket.

A WHO szakértői megértik, hogy a járvány első szakaszában a kínai hatóságok prioritása az emberéletek mentése volt, ugyanakkor egy évvel a járvány kitörése után ugyanilyen prioritásnak tartják az okok megismerését is;

egyrészt annak tisztázására, hogy mi történt a világgal 2020 elején,

másrészt, hogy a járvány kialakulásának elemzésével olyan ismereteket szerezzenek, amelynek birtokában egy másik, jövőbeli járványhelyzet keletkezésekor már annak korai fázisában hatékonyan fel tudjanak lépni a fertőzés terjedése ellen.

 

Nyitókép: védőmaszkos kínai egészségügyi dolgozó egy kórház kerítése mögül nézi február 1-jén a WHO szakértőinek csoportjának érkezését a vuhani Járványügyi Intézetnél

fotó: MTI

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 123 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
olajfa1
2021. február 25. 09:51
Igen, valószínű hogy a kínai vezetők hibáztak... DE!!! akkor nem tudta senki hogy ez a vírus milyen fertőző és milyen veszélyes... NO ÉS!... Azóta azok akik MA MÁR TUDJÁK, HOGY MILYEN VESZÉLYES, -sőt... a brit meg afrikai meg brazil mutánsok még sokkal veszélyesebbek... ÉS EZT MÉG TUDTÁK IS ÉS TUDATOSAN!!!!!!!!! NEM TETTEK ELLENE SEMMIT SEM! SŐŐŐŐT! MÉG "NYITOTTAK" IS AZ ADDIGI "ZÁRÁSON"... NA AZOK MILYEN EMBERISÉG ELLENES CSELEKEDETET VALÓSÍTOTTAK MEG????? Amúgy meg ezek a "mutáns víírusok" EGÉSSZEN BIZTOSAN NEM LABORATÓRIUMOKBAN "MUTÁLÓDTAK"... úgy hogy ez a "kínai felelősség" egyre inkább csak politikai hecckampány.
VakzKommondor
2021. február 25. 06:54
Jo kis film a sok nyominak, aki még mindig nem veszi komolyan, nem hord maszkot https://telex.hu/koronavirus/2021/02/24/koronavirus-felvidek-szlovakia-dunaszerdahely-korhaz-riport-covid-dokumentumfilm
Salamander
2021. február 25. 05:32
"a kínai egészségügyi hatóságok alig tettek valamit a Covid-19 vírus eredetének járványügyi kivizsgálására". Mert az amerikaiaknál kellett volna keresni a vírus eredetét.
crydog
2021. február 25. 04:20
Ugyanakkor a kutatók elismerik, hogy Vuhanban több laboratóriumban folytak virológiai kísérletek a fertőzés kirobbanásának idején.. Érdekes hogy a Wuhani piactól alig 50 km-re működik egy soros alapítványhoz erősen köthető virológiai kutatóintézet is..persze ez merő véletlen..vagy nem?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!