Egy brit kutatás eredményei szerint a vizsgált páciensek túlnyomó részének szervezetében fél évvel a fertőzés után is kimutatható mennyiségű antitest volt.
A koronavírus ellen termelt antitestek a megfertőződést követően még legalább hat hónapig kimutathatóak a szervezetben az emberek 88 százalékánál egy brit tanulmány szerint. A kutatók a félmillió ember egészségi adatait őrző brit biobankból csaknem 20 ezer olyan páciens adatait elemezték, akiktől 2020. május 27. és december 4. között havi rendszerességgel vettek vérmintát – olvasható a BBC News honlapján. Az érintett időszakban 1699 ember produkált pozitív ellenanyag-tesztet, ami arra utal, hogy korábban megfertőződött a vírussal. A többségüknél már a vizsgálat első hónapjában kimutatták az antitesteket, ami azt sugallja, hogy a járvány első hullámában fertőződtek meg. A tanulmány végén, vagyis hat hónappal később, az alanyok 88 százalékának szervezetében még mindig észlelhető mennyiségű antitestet mutattak ki. Ez az egészségügyi dolgozók bevonásával végzett korábbi, kisebb volumenű tanulmányok eredményeit idézi.
A szakemberek szerint lehetséges, hogy a fél év elteltével negatív ellenanyag-tesztet produkáló 12 százalék egy részének vagy egészének is maradt némi védettsége az újbóli megfertőződéssel szemben, attól függetlenül, hogy a szervezetükben lévő antitestek mennyisége nem érte el a tanulmányban meghatározott küszöbértéket. „Noha nem tudhatjuk biztosan, hogy az antitestek jelenléte milyen kapcsolatban áll az immunitással, az eredmények azt sugallják, hogy a fertőzésen átesett emberek legalább hat hónapig védettek lehetnek az újbóli megfertőződéssel szemben” – mondta Naomi Allen professzor, a brit biobank vezető kutatója, hozzátéve, hogy a védettség pontos időtartamának megállapításához hosszabb idejű utánkövetéses vizsgálatra lesz szükség.
A tanulmány részletes információkkal szolgál a fertőzöttek által leggyakrabban tapasztalt tünetekről is. Az alanyok 26 százaléka számolt be köhögésről, 28 százalék lázról és 43 százalékuk a szaglás, valamint az ízérzékelés elvesztéséről. Negyven százalékuk ezen tünetek egyikét sem tapasztalta és majdnem 20 százalék tünetek nélkül esett át a betegségen. Az adatokat alátámasztják továbbá a korábbi tanulmányok eredményeit azzal kapcsolatban, hogy kik fertőződtek meg a legnagyobb valószínűséggel a járvány bizonyos pontjain: a fiatal felnőttek, a fekete bőrű és a dél-ázsiai emberek, valamint a szegényebb negyedek lakói produkáltak a legnagyobb eséllyel pozitív antitest-tesztet.
(MTI)
Olyan találmányok fűződnek a magyarok nevéhez, amelyek az egész bolygó életében meghatározóak. Íme, a tíz legismertebb felfedezés, amely honfitársainknak köszönhető.
Megdöbbentő magyar kutatás látott napvilágot: harmadával megnőtt az emlődaganat előfordulása a 30-39 éves korosztályban.
A XXI. Század Intézet októberi felmérésből kiderült, hogy a magyar közösségi média felhasználók számára fontos az emberi méltóság védelme és nem szeretik az álhíreket.
Egy, a lány holtteste mellett megtalált tárgynak döntő jelentősége lehet.
Egy friss felmérés szerint a lengyel társadalom élesen kettészakadt: közel ugyanannyian támogatják, mint ahányan ellenzik, hogy Ukrajna területeket adjon fel a békéért.
Megy már a sumákolás nagyon, aminek valami olyasmi a végső célja, hogy megmutassák: nem kell félni a Tisza-adótól, meg is lehet szeretni azt. Varga Mátyás Zsolt írása.
Nem Magyarországon van.
Úgy gondolják, hogy gusztustalan, színvonaltalan posztokkal be tudnak majd lopakodni a Tisza Párt listájára.
