Az Európai Bizottság egy hete, február 18-án tette fel közleményét a honlapjára, miszerint eljárást indít Magyarország ellen, mert
a magyar kormány tavaly decemberben az ENSZ kábítószerügyi bizottságában a közös uniós állásponttal ellentétesen voksolt.
Az Európai Bizottság érvelése szerint a közös álláspontot tavaly novemberben az Európai Tanács elfogadta, ez kötelező erejű határozat volt, vagyis a tagállamoknak a közös álláspont alapján kell szavazniuk. Magyarország azonban kétszer is ellenkező előjelű voksot adott le az ENSZ szakbizottságában történt szavazáson.
A szakbizottság azon ülésén a világszervezet tagállamai az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a kannabisz gyógyászati alkalmazásáról szóló ajánlásáról szavaztak. Az ajánlás azt irányozza elő, hogy
az ENSZ a nemzetközi kábítószer-egyezményben szereplő drogkategóriák közül a „különösen veszélyes” drogokat felsoroló IV. kategóriából emelje ki a kannabiszt,
és tartsa meg az I. jegyzékben szabályozott, úgynevezett „gyógyászati alkalmazással rendelkező” kábítószerek között. A magyar kormány képviselője ez ellen voksolt. (A szakbizottság egyébként a tagállamok többségi szavazatával elfogadta az ajánlást.)
Az Európai Bizottság hivatalos értesítésében két hónapot adott a magyar kormánynak az uniós joggal kapcsolatos jogvitára való reflektálásra.

A vita jogi természetéről tehát a kormány és a Bizottság szakemberei, döntéshozói majd egyezkednek, az ügy orvosi-tudományos része azonban korántsem egyértelmű. A WHO ajánlása arra hivatkozik, hogy a kannabisz használatát ellenőrző nemzetközi szabályozásnak „reflektálnia kell a jelenlegi tudományos és orvosi ismeretekre”. Márpedig az ominózus könnyűdrog alkalmazásáról szakmai berkekben is folyamatos vita van,
a témában nincs egyöntetű, egyhangú orvosi álláspont.
Magyarországon 2020-ban alakult meg erre a speciális szakterületre, a narkotikumokkal kapcsolatos elemzések végzésére, illetve a szakmát és a döntéshozókat segítő szakmai anyagok prezentálására egy kutatóintézet, a Drogkutató Intézet.
A Dr. Haller József MTA-doktor, neurobiológus professzor által vezetett intézet a jogvita kapcsán csütörtökön szakmai állásfoglalást tett közzé, amelyben az írás deklarált célja szerint a témával kapcsolatos „tévhiteket", „tudományosan megalapozatlan információkat” szándékozzák tisztázni.

A Drogkutató Intézet megállapításai a következők:
– Magyarországon és Európában is
a marihuána a leggyakrabban használt illegális pszichoaktív szer, az addiktológiai kezelések fő oka ez a drog.
– A 18-64 éves népességben azoknak, akik az életük során fogyasztottak már marihuánát vagy hasist, 52,6%-a fogyasztott más tiltott drogot is.
– A kannabiszhoz rendszeres fogyasztás esetén hozzá lehet szokni, függőséget okozhat.
– Ha a marihuánát más droggal párhuzamosan fogyasztják, az
megnyitja az utat egy másik szer rendszeres használata előtt, illetve a másik szertől való függővé válás előtt
(„kapudrog-elmélet”).
– A marihuána használata veszélyezteti a középiskolásokat: a szert használó fiatalok körében magasabb arányú az alkoholfogyasztás, a fiatalkori bűnözés, a középiskolából való lemorzsolódás és a depresszió kialakulása.
– A marihuánának vannak egyes kedvező orvosi hatásai (pl. fájdalomenyhítés, étvágynövelés, kemoterápia során a hányinger csökkentése, izomgörcsök enyhítése, szklerózis multiplex kezelése), ugyanakkor
a bizonyítottan kedvezőtlen mellékhatásai hangsúlyosabbak:
gyengeség, emésztőszervi problémák, hallucináció, paranoia, figyelemzavar, szorongás (amely depresszióhoz, pszichotikus állapot kialakulásához is vezethet).
– Az orvosi marihuána használatának nagy veszélye a szerrel történő visszaélés és a drogfüggőség kialakulása.
– Az orvosi marihuána-kártyával rendelkezők (orvosi javaslatra a páciens gyógyhatású kannabiszt szerezhet be, birtokolhat, termeszthet) fokozottan ki vannak téve a további marihuána-fogyasztásnak.
A Drogkutató Intézet állásfoglalása felhívja a figyelmet továbbá arra is, hogy
a kannabisz orvosi felhasználásra történő engedélyezése nem jelenti azt, hogy a szer rendszeres, mindennapos fogyasztása ne járna veszélyekkel
– ráadásul problémásnak tartják, hogy ezt a két különböző jelenséget a médiában rendszeresen összemossák. A marihuána tartós használata nagy kockázattal jár, írják, a fogyasztók több mint fele az ébrenléti idejének nagy részében a szer befolyása alatt áll. A szerzők szerint a kannabisz gyógyászati használatának vannak pozitív, de negatív egészségügyi hozadékai is, erről még folynak a tudományos viták, így ennek a vitás ügynek ellentmondásos hatása lehet a társadalmi folyamatokra.
A szakmai állásfoglalás azzal a megállapítással zárul, hogy az ajánlást megszavazó országok az ENSZ-ben minden bizonnyal a marihuána orvosi felhasználhatósága melletti érveket érezték erősebbnek, ugyanakkor
az ezt elutasító államok sem tévedtek, ugyanis az ő érveiknek szintén van tudományos alapja.
Nyitókép: Szárított kannabiszvirágokat csomagolnak zárható zacskóba az izraeli BOL Pharma - Revadim Ipari Központ orvosi kannabisz-feldolgozó telepének melegházában 2019-ben
fotó: MTI