Levélszavazással is megerősítették tisztségében a német CDU új elnökét.
A koronavírus-járvány miatt online tartott elnökválasztó kongresszuson aratott győzelme után levélben leadott szavazatokkal is megerősítették a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségében Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai kormányfőt, a szavazás eredményét pénteken közölték a párt berlini székházában.
Armin Laschet a 955 érvényes szavazatból 796-ot kapott meg, így 83,35 százalékos támogatottsággal lett hivatalosan a legnagyobb német kormánypárt új elnöke. A levélszavazásra azért volt rá szükség, mert a német jogszabályok nem ismerik a pártelnökválasztás online megoldását. Így a küldöttek papíron, postai levélben is szavazhattak. Miután Armin Laschet a január 16-án tartott digitális választáson legyőzte jelölttársait, a levélszavazáson egyedüli jelöltként indult.
Eredménye jelentősen javult az online választáson elért 52,6 százalékhoz képest. Ez annak tulajdonítható, hogy sokan támogatták azok közül, akik az előző heti kongresszuson még valamelyik vetélytársára szavaztak. Ez a fejlemény azt jelzi, hogy a párt felsorakozik új vezetője mögött – mondta Armin Laschet az eredményhirdető sajtótájékoztatón. Ugyancsak a párt egységének jeleként értékelte a magas részvételi arányt, rámutatva, hogy a 1001 szavazásra jogosult kongresszusi küldött közül 980-an vettek részt a levélválasztáson.
A párt elnökválasztásainak történetében 52,6 százalékos eredménye közepesnek számít, alig haladja meg az előző elnök, Annegret Kramp-Karrenbauer 2018-ban elért 51,8 százalékát. A formalitásból tartott levélszavazáson elért 83,35 százalék sem kimagasló, nem éri el a kettővel korábbi elnök, Angela Merkel kancellár legrosszabb eredményét, a 2004-es 88,4 százalékot. A CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének történetében rendszerint a CDU elnöke a két párt közös kancellárjelöltje a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson. Eddig kétszer fordult elő, hogy CSU-s politikus volt a kancellárjelölt – 1980-ban Franz-Josef Strauss, 2002-ben Edmund Stoiber –, és a CDU/CSU egyik alkalommal sem győzött.
a legutóbbi mérések szerint a németek 55 százaléka szerint jó kancellár lenne belőle, míg a CDU új vezetőjéről csupán 27 százalék gondolja ezt. Így meglehet, hogy a CDU/CSU a testvérpártok között várhatóan a következő hetekben kibontakozó egyeztetési folyamat eredményeként Markus Söder személyében ismét CSU-s kancellárjelölt vezetésével vág bele a szeptember 21-i Bundestag-választást felvezető kampányba.
Az országos közvélemény-kutatások alapján a CDU/CSU 2009, 2013 és 2017 után ismét nagy előnnyel az első helyen végezhet a Bundestag-választáson. Támogatottsága a legutóbbi mérések szerint a 34-37 százalékos sávban mozog, nagyjából 15 százalékponttal meghaladva a második helyen álló Zöldek 19-21 százalék körül támogatottságát.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Mutatjuk a szombati nap legolvasottabb híreit!
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
„Oroszország kész megfontolni, hogy az ukrajnai választások napján...”
