A megugró államadósságok terheit nulla körül tartott kamatokkal mérséklik a kormányok a következő években. Ilyen körülmények között a Magyar Állampapír Plusz egészen jó reálhozamot nyújt – véli Szalma Csaba. Az OTP Alapkezelő befektetési igazgatójával a magyar gazdaság esélyeiről és a talpra állásról beszélgettünk.
2021. január 06. 14:56
p
0
0
0
Mentés
Oláh Dániel interjúja a Mandiner hetilapban.
Meddig tart az alacsony kamatok kora a világban?
Olyan mély visszaesés következett be a világban és itthon, ami jelentős költségvetési és monetáris politikai gazdaságélénkítést tett indokolttá. A legtöbb jegybank elérte a nullaszázalékos kamatot, néhány az alá is ment, és mivel további kamatcsökkentéssel nehéz lenne élénkíteni, eszközvásárlási programokat kellett bevezetniük. Itthon és külföldön is a GDP 10–30 százalékának megfelelő mennyiségben vásárolnak vállalati és államkötvényeket a központi bankok. Ezek a programok lassan fognak kifutni, így vélhetőleg sokáig velünk maradnak a nullához közeli kamatok. Lehet aggódni amiatt, hogy a jövőben vajon milyen eszköz fog nyereséget elérni.
Ha a piac megszokja a költségvetési és jegybanki „ingyenpénzt”, akkor lehet, később nem is engedi, hogy az állam kivonuljon a gazdaságból.
Erről erős viták vannak. A modern monetáris elmélet szerint nem okoz károkat az, ha az állam költekezéséhez a jegybank teremt pénzt – vagyis finanszírozza –, egészen addig, amíg nem okoz inflációt. Most ezt láthatjuk: amíg vannak kapacitásfeleslegek a gazdaságban, amíg a bepumpált pénz nem okoz károkat, viszont mérsékli a gazdasági visszaesést, rövid távon hasznosnak mondható.
Az ingyenpénz piacra öntésének lehet az a következménye, hogy elértéktelenedik a pénz, a reáleszközök felértékelődnek?
Ezzel a dilemmával sok befektető küzd, köztük én is. Fogyasztóiár-inflációt nem látunk, de ez nem jelenti azt, hogy a tőkepiacokon – a kötvényeknél, a részvényeknél, az aranynál vagy a bitcoinnál – ne találnánk számos helyen buborékot. Sok esetben soha nem tapasztalt áron forognak a részvények. Nem a reálgazdasági fundamentumok hajtják az árfolyamokat, hanem monetáris tényezők.
Vélhetőleg sokáig velünk maradnak a nullához közeli kamatok”
Egy másik érdekesség, hogy a válság ellenére sem volt ingatlanpiaci árzuhanás.
Kismértékű csökkenés a lakások és a családi házak esetében volt a turizmus és a rövid távú kiadás által érintett területeken, de jelentős élénkítést kapott a szektor az ötszázalékos áfával és a családi otthonteremtési kedvezményekkel, s ez segíti az árzuhanás megakadályozását. Nem várok jelentős visszaesést a lakáspiacon, mivel a minőségi kínálat szűkös. Nehéz Budapesten színvonalas ingatlant találni, a megújulási ráta a régiós nagyvárosokhoz képest kisebb, van tere tehát a fejlesztésnek.
Az állampapírokat hogyan ítélhetjük meg? Adnak még reálhozamot?
Amikor megjelent a piacon a Magyar Állampapír Plusz, sokan ódzkodtak tőle, és bennem is több kérdőjel felvetődött, de mára látszik, hogy jól működik a konstrukció. A kamatstruktúra betölti a funkcióját: minden évben emelkedik a kamat fél százalékkal, ami arra ösztönzi a befektetőt, hogy lejáratig megtartsa a papírt. Hiába volt válság, hiába lehet visszaadni minden kamatfordulón százszázalékos értéken a papírokat, ezzel kevesen éltek. Érzésem szerint az Államadósság Kezelő Központ kicsit tartott is attól, hogy tömeges lesz a visszaváltás, ami finanszírozási nehézségeket okozhatott volna az államnak, de ez nem történt meg. Ha valaki öt évig megtartja a papírt, nagyjából 5 százalékos nominális hozamot kap. Ha az MNB teljesíteni tudja a célját, és 3, plusz-mínusz 1 százalékon tudja tartani az inflációt középtávon, akkor 1-2 százalékos középértékű reálhozamot tud biztosítani a Magyar Állampapír Plusz, ami elég kellemes a mai kamatkörnyezetben.
Az eszköz a kisbefektetők és a gazdaságpolitika számára is előnyös.
Igen. Úgy kellett finanszírozni az államháztartás hiányát, hogy ne legyenek magasak a kamatok, olcsó is legyen, a külső adósságunk ne növekedjen, a külső egyensúlyunk ne romoljon, közben a háztartási szektort ösztönözni kellett arra, hogy megtakarítsa a pénzét ahelyett, hogy elfogyasztaná. Ehhez sikerült a MÁP+ konstrukcióval kitalálni egy olyan terméket, amely mindegyik elvárást segít megvalósítani.
Sőt még az időzítése is előnyös volt, hiszen a koronavírus-járvány okozta válság előtti években pörgették fel.
Szerencsés volt, hogy nem rövid – például egyéves lakossági kincstárjegyek –, hanem hosszú lejáratú eszközök felé sikerült terelni a vásárlókat, de ez nagyjából olyan szerencse, mint a svájci frank felértékelődése előtti devizaátváltás volt a lakossági jelzáloghiteleknél.
Ha ilyen jó befektetés az állampapír, akkor miért tegye valaki befektetési alapba a pénzét?
Egy lakossági állampapír megvételéhez nem kell különösebb képzettség. Ha valaki rászán tíz percet, és átolvassa a konstrukciót, akkor a kockázatmentes befektetéseiről – az állampapír ennek számít – maga tud döntést hozni. De ha magasabb várható hozam mellett szeretné befektetni a pénzét, ahhoz nagyobb kockázatot kell vállalnia. Ekkor érdemes a befektetési alapokat kezelő szakemberekre bízni a döntést. A megfelelő alap kiválasztásához is célszerű tanácsadást igénybe venni.
Önnek mint alapkezelőnek mik a várakozásai a jövőre?
Csak a bizonytalanság biztos. Látunk egy mély válságot, de rendkívül jól teljesítő eszközöket is. A válságkezelésre adott gazdaságélénkítő válaszok azt eredményezték, hogy a kötvények, részvények tekintetében is a jövőbeli árfolyam-emelkedés rovására következett be a tavalyi mesterséges, jelentős árfolyam-növekedés, aminek a levét a jövőben ihatjuk meg. Sok eszközosztályban kiválóan teljesítő év a 2020-as, de a következő esztendők már alacsonyabb teljesítményt hoznak. Akinek volt megtakarítása, és vállalt kockázatot, az 2020-ban nagyon jól járt, idén azonban kisebb hozammal kell megelégedniük a megtakarítóknak.
Miért kerülnek nehezebb helyzetbe a megtakarítók?
Nézzük meg Amerikát: mit eredményez, hogy –1 százalék körül van a tízéves reálhozam? Aki most amerikai állampapírba fektet, tíz éven keresztül évente 1 százalékos reálhozam-csökkenést, reálveszteséget szenved el. Ezáltal más eszközök reálhozama is alacsonyabb lesz. A gazdaságmentés költségei a megtakarítókra hárulnak a következő években.
Itt már a K alakú fellendülés egy jellemzőjét látjuk a gazdaság kettészakadásával? A munkavállalónak rosszabb lesz, a nagybefektetők és a tőketulajdonosok helyzete javul?
Ez már megtörtént. A „kisembereknek” rosszabb lett 2020-ban, hiszen nem voltak megtakarításaik, és sokan elvesztették a munkájukat átmenetileg vagy tartósan, csökkent a jövedelmük. Valószínűleg a megtakarításaikat is felélték részben vagy egészben – ha egyáltalán voltak –, pénzügyi nehézségekkel küzdöttek és küzdenek.
A vagyonosabb rétegek viszont az árfolyam-növekedés következtében hatalmas gyarapodást könyvelhettek el kötvényekben és részvényekben is. A jövőben megáll ez a tendencia, sőt a visszájára fordul. A gazdagokra terhelődik majd a 2020-as gazdaságmentés költsége, az ő megtakarításaikon lesz kisebb a hozam a tavalyi intézkedések eredményeként.
Miért és hogyan?
Az állam fejével gondolkodva: mi lehet az út? A nagyobb gazdaságokban az államadósság szintje egy-két év alatt 20-30 százalékkal is megugrik. Különösen igaz ez a perifériaországokra, Spanyolországra, Olaszországra, de még az Amerikai Egyesült Államokra is. Hogyan tud ebből kijönni egy ország? Az egyik út, hogy lent vannak a pinceszinten a kamatok, negatív reálkamat van, így gazdasági növekedéssel és inflációval önmagában mérséklődik a GDP-arányos államadósság. Az infláció és az alacsony kamat miatt viszont a megtakarítók rosszul járnak. A másik út, hogy növeljük az adóbevételeket a jövőben, hogy lebontsuk a válság hatására megnőtt államadósságot. Ezzel a „kisemberekre” terheljük a válságmentés költségeit. Ez értékválasztási döntés.
Mit vár, milyen talpra állásra számíthatunk Magyarországon?
Volt egy jelentős visszaesés 2020 második negyedévében, majd egy viszonylag gyors visszajövetel a harmadik negyedévben; ezt lassú, elnyújtott növekedés követheti kisebb cikcakkokkal. A szakértők szerint nyárra-őszre várható a nyájimmunitás kialakulása, addig húzd meg, ereszd meg helyzetre számíthatunk. Várakozásaim szerint valamikor 2022-ben, rosszabb esetben 2023-ban érjük el a 2019. végi GDP-szintet. Egy Nike-pipa-szerű alakot képzelek el a kilábalás legvalószínűbb forgatókönyveként.
Magyarország nemzetközi összevetésben hogyan teljesít?
Meglepő módon nem voltunk jobb helyzetben, a második negyedéves gazdasági visszaesésünk az egyik legnagyobb mértékű volt Európában. Úgy gondoltuk, hogy elég diverzifikált, elég sok lábon áll a gazdaságunk, mégis számos ágazat nagy ütést kapott. Az is igaz, hogy több szektor hamar talpra állt, a feldolgozóipar és az autógyártás is gyorsan visszatért a korábbi kibocsátási szintjéhez. Mégis hosszabb folyamat lesz, két-három évig is eltarthat, míg elérjük a 2019 végi szintet.
A munkahelyek megőrzéséhez kormányzati támogatást adni mindenképpen pozitív”
Mi lesz az államadóssággal? Elveszik az utóbbi tíz év adósságcsökkentésének az eredménye?
Magyarországon szigorú, alkotmányba vésett adósságszabály létezik. A kormány okosan sakkozik ezzel. Az adósságszabály alól az alkotmány felmentést is ad, mégpedig azon években, amikor recesszió van. A kormány szerintem mesterségesen felpumpálja a bruttó adósságot, talán nagyobb mértékűre is, mint amekkora szükséges lenne. A másik oldalon viszont a hitelpiacokon felvett pénzt elhelyezi a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számláján, és korábban nem látott mértékű tartalékot képez, hogy a későbbi években, amikor már nincs recesszió, és egyszerre kell csökkenteni az adósságot és élénkíteni a gazdaságot, segítsen. Nem biztos, hogy vissza tudunk menni a háromszázalékos uniós költségvetésideficit-korlát alá 2021–2022-ben. A GDP 75-80 százalékára nőhetett az államadósság állománya 2020 végére, de lesz majd egy jelentős tartalék is.
Miben volt más a magyar válságkezelés, mint amit nemzetközileg láttunk?
Az elején óvatosabb volt a kormány, nem akart pénzt szórni és eladósodni, csak a szükséges kiadásokat fedezte. Néhány fontos területen jól célzottan költi a pénzt adókönnyítésekkel, jövedelemkiegészítésekkel. Viszont úgy látom, hogy más európai országokban a hazainál nagyobb volt a gazdaság egyéb szektorainak kínált segítség.
Ennek ellenére jól visszapattant a gazdaság a harmadik negyedévben.
Ez sok esetben a kormány hatókörén kívüli folyamat volt, bizonyos szektorokban – például az autóiparban – a helyreállás európai-globális folyamat eredménye. Tudatos döntés volt viszont a hazai turizmus-vendéglátás támogatása a nyári könnyítések révén. A kormány próbál célzottan segíteni, nem általános lezárást alkalmazni, tudatosan hagyja a gazdaságot működni.
Arról is volt vita, hogy a munkahelyeket kell megvédeni, vagy inkább segélyeket nyújtani.
A munkahelyek megőrzéséhez kormányzati támogatást adni mindenképpen pozitív. Ne azért menjen tönkre egy vállalkozás, mert átmeneti kiesés van. Ha látható, hogy a válsághelyzet elmúltával életképes a cég, és újra tud működni, akkor ne kelljen elbocsátania a munkaerőt és újra felvennie később. Megfelelő segítséget nyújthat a kormány a bértámogatásokkal ahhoz, hogy minden társaság megpróbálja átvészelni az átmeneti időszakot.
Akkor nem kell félni a munkanélküliségtől?
A mélyponton 100 ezerrel esett vissza a foglalkoztatottak létszáma, más adatsorból 250 ezres csökkenés látszik. De nem volt drámai mértékű a csökkenés. Gyorsan visszaáll majd az alkalmazotti létszám, nem félek attól, hogy a megnövekedett munkanélküliség tartós marad.
SZALMA CSABA
1969-ben született Szegeden. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1994-ben, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1996-ban, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 2002-ben diplomázott. 1997 óta az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, szakterülete a hazai és nemzetközi kötvénypiacok.
1969-ben született Szegeden. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1994-ben, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1996-ban, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen 2002-ben diplomázott. 1997 óta az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója, szakterülete a hazai és nemzetközi kötvénypiacok.
Mit szól az ügynökvádakhoz? Elkerülhetjük-e az atomháborút? Mit üzen a kínai elnök látogatása? Életútinterjú és külpolitikai elemzés a 75 éves Nógrádi Györggyel.
Magyarország a keleti nyitás stratégiájával mélyítette a Kínával való gazdasági kapcsolatokat az elmúlt években, amik mostanra értek be: ezek a jelentős beruházások főként az elektromosjármű-iparra és zöldenergia-tároló rendszerekre fókuszáltak, segítve Magyarországot az európai elektromobilitás központjává válni. Hszi Csin-ping elnök látogatása tovább erősíti ezt az együttműködést, és azt jelzi, hogy Magyarország stratégiai találkozási pont lehet Kelet és Nyugat között.
Cseppet sem jókedvéből. Olaszország élelmiszeriparából mintegy 8,2 milliárd eurót hasít ki a sertéságazat. A mintegy másfél millió szabadon garázdálkodó vaddisznó azonban a sertéspestist hurcolhatja magával. Egy éven át tart majd a vérengzés.
p
0
2
8
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!