Egy magyar feltaláló, tudós, nemzetközileg elismert fizikus, akit Amerika egyik legsikeresebb asszonyának választottak 1934-ben – itthon mégsem ismerjük a nevét. Telkes Mária portréja.
Egy budapesti bankárcsalád nyolc gyermeke közül legidősebbként született Telkes Mária 120 éve, 1900 decemberében. Az angolkisasszonyoknál és a Sophianum katolikus leánygimnáziumban, majd 1920-tól az ELTE jogelődjeként működő Budapesti Tudományegyetemen tanult. Először matematika–fizika szakon végzett, azután a doktori képesítést is megszerezte a fizikai kémia területén, majd 1924-ben a nagybátyja hívására az Egyesült Államokba költözött. A clevelandi biofizikai intézet laboratóriumában kapott állást 1925-ben, ahol agysejteket vizsgált, eredményeire pedig már ekkor felfigyeltek a szakmabeliek. 1934-ben ő volt az egyetlen tudós, aki a The New York Times, a Cleveland Press és a Detroit Free Press lapok legsikeresebb és legismertebb nőit soroló listáján helyet kapott.
Öt évvel később, 1939-ben Bostonba költözött, ahol a Massachusetts Institute of Technology tanára, kutatója lett. Tudományos munkájának középpontjában a napenergia újszerű, minél hatékonyabb felhasználási módja állt, erről is kapta későbbi becenevét: Napkirálynő. Az ő felfedezésének köszönhető az az eszköz, amely a tengervízből napenergia segítségével ivóvizet készített – a második világháborúban ez az amerikai légierőnél szolgáló minden katona felszerelésének része volt. Telkes más találmánya is kontinenseken átívelő sikereket tudhat magáénak: napenergiával működő hússütője például Indiában terjedt el igazán, ahol a napsütéses órák magas száma miatt jó hasznát vették a háziasszonyok. Az ötvenes években több, a hőtárolással kapcsolatos ötlete hozott újításokat, legutolsó, kilencvenéves korában benyújtott szabadalma pedig a klimatizálás jövőjét változtatta meg. Ma húsz szabadalmát tartják számon, melyek többsége a napenergiához kötődik.
A szuverenista erők európai előretörése valós társadalmi válasz a jelenlegi rendszerek válságára. Miközben az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok egyaránt rávilágítanak a nyugati stratégiák korlátaira, a tét már a jelenlegi szövetségi rendszerek jövője a globális átrendeződés közepette.
Lavrov szerint ez válaszként történik majd a „kijevi rezsim” által az orosz területen élő békés lakosság és polgári célpontok ellen folytatott „terrorcselekményekre”.
A két vezető inkább a diplomáciai simulékonyságot, mintsem a nyílt konfrontációt választotta.
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
Orbán Viktort élesen kritizálták ezért, a Tisza Párttal viszont elnézőek.
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
A kommunisták voltak azok, akik rácsodálkoztak a „fényűzésre”, a „dőzsölésre”, akiktől olyan távol állt ez a világ, hogy fel sem tudták fogni az értelmét.
Fiatalon prostituáltak szolgálatait vette igénybe, a kártyaszenvedélye pedig anyagi romlással fenyegette. Így nézett szembe bűneivel a fejedelem!
