Tíz éve vált elsőszámú közellenséggé Julian Assange

Tíz éve tört ki a WikiLeaks-botrány, amikor is 250 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot hozott nyilvánosságra a portál annak alapítója, Julian Assange irányítása alatt. Az iratok, melyeket az amerikai nagykövetségek gyűjtöttek össze a világ minden táján mély betekintést engedtek Washington diplomáciájának kulisszatitkaiba. Assange ezzel újdonságot alkotott, hiszen soha egy újságírónak sem sikerült még ennyi titkos iratot nyilvánossá tennie. Az iratok sok érdekes dolgot bizonyítottak be, például, hogy Washongton kémkedett az ENSZ munkatársai, többek közt a főtitkár után is, de az is kiderült, hogy az arab államok kérték arra a szuperhatalmat, hogy bombázza le Irán nukleáris létesítményeit. Mindezek mellett az is kiderült, hogy Peking már elvesztette türelmét Észak-Koreával szemben, de sok külföldi hatalom vezető amerikai diplomatákról szóló panaszkodása is nyilvánosságra került. „A mi szempontunkból a követségi táviratok a 2010-es WikiLeaks-leleplezések csúcsai voltak” – fogalmazott Marcel Rosenbach, a nyilvánosságra hozatalban részt vevő Der Spiegel újságírója. A WikiLeaks-et 2006-ban alapította Assange, de csak a 2010-es szivárogtatást követően vált igazán híressé.

A sort egy videó indította „Járulékos gyilkosság” címmel, melyen két amerikai helikopter látható, amint védtelen bagdadi civilekre támad. Az áldozatok között volt két Reuters-újságíró is. Kezdetben a titkos adatok csak a WikiLeaks médiapartnerei számára voltak elérhetőek, ám később egy adatvédelmi hibának köszönhetően minden anyag nyilvánsan hozzáférhetővé vált – és a mai napig is az.

A WikiLeaks akkor sok bírálatot kapott, ugyanis több diplomata élete veszélybe került a szivárogtatás miatt. Sokan Assange likvidálását követelték. A portál azonnal eltávolításra került az Amazon szervereiről, a PayPal, a MasterCard és a Visa pedig befagyasztotta az internetes oldalnak nyújtott támogatásokat. Több amerikai politikus is terrorszervezetnek nevezte a portált. Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter például úgy fogalmazott: „Támadás érte a nemzetközi közösséget, a szövetségeket és együttműködéseket, a megbeszéléseket és tárgyalásokat, amelyek őrzik a globális biztonságot és elősegítik a gazdasági prosperitást.” De Mike Pompeo jelenlegi külügyminiszter is, aki korábban a CIA főnöke volt „ellenséges titkosszolgálatnak” nevezte a portált. Assange a londoni ecuadori nagykövetségen talált menedéket, azonban később áthelyezték a Belmarsh börtönbe. Kiadatási pere jelenleg is tart, 10 évvel az események után. Az Egyesült Államok kémkedési váddal szeretnék bíróság elé állítani. „Az anyag máig aktuális. Olyan lett, mint egy nyilvános archívum, és még a mai napig is releváns a riportokhoz. Mostani cikkekben is vannak utalások a WikiLeaks-re és azokra a táviratokra” – fogalmazott Rosenbach.

Az újságíró szerint a WikiLeaks-botrány hatalmas változást hozott az újságírás világában: „Példát adott arra, hogyan kell újfajta módon bánni globális érdeklődésre számot tartó geopolitikai anyaggal. Ez lett az újságírói mércéje annak, hogyan kell kiszivárogtatott dokumentumok tömegével bánni.”

Fotó: Julian Assange, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítója rabszállító autóban bírósági meghallgatása után Londonban 2019. május 1-jén. Assange-ot 50 heti börtönre ítélték, mert hét évvel korábban bírósági megjelenési kötelmét megszegte, és a további eljárás elől Ecuador londoni nagykövetségére szökött. (MTI/ EPA/ Neil Hall)