Macron ultimátumot adott a franciaországi muszlimoknak

Emmanuel Macron a radikális iszlám elleni széles körű hadjárat részeként 15 napos ultimátumot adott a Muszlim Hit Francia Tanácsának (CFCM) a „köztársaság értékeinek chartája” nevet viselő okirat elfogadására. A CFCM egyúttal beleegyezett az Imámok Nemzeti Tanácsának létrehozásába, amely a későbbiekben hivatalos akkreditációval bocsátja ki az imámokat, ez az engedély pedig bizonyos esetekben visszavonható lesz.

Alig egy hónap alatt három iszlamista támadást követtek el Franciaországban. Macron védelmébe vette a francia szekularizmust a Mohamed-karikatúrákat az óráin bemutató tanár lefejezése, valamint a nizzai templomban történt gyilkosságok után.

Szerda későn este az elnök és a belügyminiszter, Gérald Darmanin az Élysée-palotában találkozott nyolc CFCM-vezetővel.

„Két alapelvet fektetünk le feketén-fehéren: elutasítjuk a politikai iszlámot és bármilyen külföldi beavatkozást” – mondta a találkozó után egy résztvevő a Le Parisien újságnak.

Macron elnök új intézkedéseket jelentett be az általa „iszlamista szeparatizmusnak” nevezett jelenséggel szemben. Ezek között szerepel egy széleskörű törvényjavaslat, amelynek célja a radikalizálódás megakadályozása. A szerdán bemutatott törvénycsomag olyan tételeket is tartalmaz, mint:

►Az otthoni iskoláztatás korlátozása és szigorúbb büntetések azok számára, akik vallási okokból megfélemlítik az állami tisztviselőket és tanárokat. 

►A törvény értelmében a gyermekeknek azonosító számot adnak, amelyet az iskolába járás bizonyítására fognak használni.

►A szülőkre akár hat hónap börtön, valamint nagyösszegű pénzbírság is várhat, ha elmulasztják a gyerekek iskoláztatását.

►Tilos kiadni bárki személyes adatait úgy, hogy olyanok is hozzáférhessenek, akik ártani szándékoznak nekik. 

„Ki kell mentenünk gyermekeinket az iszlamisták markából” – kommentálta a rendelkezést Darmanin belügyminiszter szerdán a Le Figarónak. A miniszter szerint „ha elődeink ilyen erőteljesen reagáltak volna az iszlamista veszélyre, most nem tartanánk itt.”  A törvénytervezetet a francia kabinet december 9-én tárgyalja.

Samuel Patyt, az október 16-én iskolája előtt meggyilkolt tanárt a támadás előtt online gyűlöletkampány vette célba. A Le Monde közölte is az e-maileket, melyeket Paty és munkatársai váltottak a merényletet megelőzően.

Később egy külön e-mailben azt írta: „Nem fogok többet tanítani erről a témáról – másik szabadságjogot fogok választani az óra tárgyaként.”

Franciaországban Nyugat-Európa legnagyobb muszlim lakossága él. Év elején ugyanakkor Macron az iszlámot „válságban lévő” vallásnak minősítette, és megvédte az újságok jogát a Mohamed prófétát ábrázoló gúnyrajzok közlésére. Az ilyen ábrázolásokat az iszlámban ugyanakkor szigorú tilalom (haram) övezi, s a muszlimok többsége rendkívül sértőnek tartja azokat. Megjegyzéseit követően a francia vezető gyűlölet tárgyává lett több muszlim többségű országban.

A tiltakozók a francia termékek bojkottjára hívták fel a polgárokat, Emmanuel Macron képeit és papírszobrait égették el tömegtüntetéseken. Több muzulmán állami vezető és politikus is csatlakozott ezekhez a demonstrációkhoz, és támogatta a franciaellenes retorikát. Megírtuk: az ENSZ tisztviselője magányos merénylők akcióira is figyelmeztetett, ami be is következett.