Gérard Darmanin belügyminiszter: „Ha elődeink ilyen erővel léptek volna fel az iszlamizmussal szemben, most nem tartanánk itt.”
Emmanuel Macron a radikális iszlám elleni széles körű hadjárat részeként 15 napos ultimátumot adott a Muszlim Hit Francia Tanácsának (CFCM) a „köztársaság értékeinek chartája” nevet viselő okirat elfogadására. A CFCM egyúttal beleegyezett az Imámok Nemzeti Tanácsának létrehozásába, amely a későbbiekben hivatalos akkreditációval bocsátja ki az imámokat, ez az engedély pedig bizonyos esetekben visszavonható lesz.
Alig egy hónap alatt három iszlamista támadást követtek el Franciaországban. Macron védelmébe vette a francia szekularizmust a Mohamed-karikatúrákat az óráin bemutató tanár lefejezése, valamint a nizzai templomban történt gyilkosságok után.
Szerda későn este az elnök és a belügyminiszter, Gérald Darmanin az Élysée-palotában találkozott nyolc CFCM-vezetővel.
„Két alapelvet fektetünk le feketén-fehéren: elutasítjuk a politikai iszlámot és bármilyen külföldi beavatkozást” – mondta a találkozó után egy résztvevő a Le Parisien újságnak.
Macron elnök új intézkedéseket jelentett be az általa „iszlamista szeparatizmusnak” nevezett jelenséggel szemben. Ezek között szerepel egy széleskörű törvényjavaslat, amelynek célja a radikalizálódás megakadályozása. A szerdán bemutatott törvénycsomag olyan tételeket is tartalmaz, mint:
►Az otthoni iskoláztatás korlátozása és szigorúbb büntetések azok számára, akik vallási okokból megfélemlítik az állami tisztviselőket és tanárokat.
►A törvény értelmében a gyermekeknek azonosító számot adnak, amelyet az iskolába járás bizonyítására fognak használni.
►A szülőkre akár hat hónap börtön, valamint nagyösszegű pénzbírság is várhat, ha elmulasztják a gyerekek iskoláztatását.
►Tilos kiadni bárki személyes adatait úgy, hogy olyanok is hozzáférhessenek, akik ártani szándékoznak nekik.
„Ki kell mentenünk gyermekeinket az iszlamisták markából” – kommentálta a rendelkezést Darmanin belügyminiszter szerdán a Le Figarónak. A miniszter szerint „ha elődeink ilyen erőteljesen reagáltak volna az iszlamista veszélyre, most nem tartanánk itt.” A törvénytervezetet a francia kabinet december 9-én tárgyalja.
Samuel Patyt, az október 16-én iskolája előtt meggyilkolt tanárt a támadás előtt online gyűlöletkampány vette célba. A Le Monde közölte is az e-maileket, melyeket Paty és munkatársai váltottak a merényletet megelőzően.
„Igazán nyomasztó az egész, különösen azért, mert egy olyan család áll mögötte, amelynek a gyermeke nem is volt ott az órán, és nem is ismerem személyesen. Egy rosszindulatú pletyka lett ebből” – írta Paty alig pár nappal tragikus halála előtt.
Később egy külön e-mailben azt írta: „Nem fogok többet tanítani erről a témáról – másik szabadságjogot fogok választani az óra tárgyaként.”
Franciaországban Nyugat-Európa legnagyobb muszlim lakossága él. Év elején ugyanakkor Macron az iszlámot „válságban lévő” vallásnak minősítette, és megvédte az újságok jogát a Mohamed prófétát ábrázoló gúnyrajzok közlésére. Az ilyen ábrázolásokat az iszlámban ugyanakkor szigorú tilalom (haram) övezi, s a muszlimok többsége rendkívül sértőnek tartja azokat. Megjegyzéseit követően a francia vezető gyűlölet tárgyává lett több muszlim többségű országban.
A tiltakozók a francia termékek bojkottjára hívták fel a polgárokat, Emmanuel Macron képeit és papírszobrait égették el tömegtüntetéseken. Több muzulmán állami vezető és politikus is csatlakozott ezekhez a demonstrációkhoz, és támogatta a franciaellenes retorikát. Megírtuk: az ENSZ tisztviselője magányos merénylők akcióira is figyelmeztetett, ami be is következett.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ciki lenne Szent István országaként végleg elmaradni mögöttük. Francesca Rivafinoli írása.
A digitális szokások átalakítására készül a kormány.
Szürreális hibát követett el a Real Madrid orvosi stábja.
Újra bejött Orbán Viktor húzása.
A rendőrök szeme láttára szökött meg a gyanúsított.
Philippe de Villiers volt EP-képviselő kemény őszinteséggel beszélt arról, mire készülhet Brüsszel és Emmanuel Macron Magyarországgal szemben.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
