Nem tetszettek nekik Macron kijelentései.
Pakisztánban bekérették hétfőn a külügyminisztériumba a francia nagykövetet Emmanuel Macron francia elnöknek a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrákkal és az iszlámmal kapcsolatos kijelentései miatt.
„A gyűlölet elvetett magjai meg fogják osztani a társadalmat, és ennek súlyos következményei lesznek" – jelentette ki Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter a közleményében, amelyet azzal kapcsolatban adtak ki, hogy Macron kijelentette: Franciaországban ezután is lehet Mohamed-karikatúrákat publikálni, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben.
A francia elnök ezt annak a tanárnak, Samuel Patynak a múlt heti búcsúztatásán jelentette ki, akit azért gyilkolt meg és fejezett le egy csecsen iszlamista Párizs közelében, mert a szólásszabadságról tartott óráján Mohamed-karikatúrákat mutatott a diákoknak. Kuresi egyúttal felszólította az ENSZ-t, lépjen fel az iszlám elleni gyűlölettel szemben, rámutatva arra, hogy a karikatúrák világszerte felháborodást keltettek, a francia elnök ezzel kapcsolatos beszéde pedig „csak olaj volt a tűzre”.
A hét végén Imran Hán pakisztáni miniszterelnök a Twitteren közzé tett nyílt levelében az iszlamofób tartalmak eltávolítására szólította fel a Facebook közösségi oldal üzemeltetőit. Kijelentette, hogy a növekvő iszlamofóbia bátorítja az iszlamista mozgalmakat és az erőszakot, hozzátéve: az iszlám elleni gyűlöletkeltést a Facebooknak a holokauszt tagadásához, illetve relativizálásához hasonlóan kellene tiltania. „Nem lehet azt az üzenetet közvetíteni, hogy vannak, akik ellen tilos a gyűlöletbeszéd, míg mások ellen elfogadható” – szögezte le Hán. A Facebook szóvivője válaszul újságíróknak azt mondta, a gyűlöletbeszéd minden fajtáját elítélik, az ilyen jellegű tartalmakat pedig eltávolítják. Mindazonáltal beismerte azt is, hogy e téren még sok munka vár rájuk.
A Facebook legutóbbi átláthatósági jelentése szerint 2019 második felében Oroszország után Pakisztánból érkezett hozzájuk a legtöbb felhívás a tartalmak szűrésére vonatkozóan. Az ázsiai országban október elején egy időre betiltották a TikTok videómegosztót is, majd ismét engedélyezték, miután az üzemeltető biztosítékokat adott arra, hogy az országban a pakisztáni törvényeknek megfelelően fogja szűrni a weboldalra felkerülő tartalmakat. Korábban hasonló indokkal felfüggesztették a YouTube videómegosztót is, amely a néhány hónapos tiltást követően végül egy helyi verziót indított az országban.
(MTI)