Megkezdődtek az egyeztetések a jövő évi minimálbérekről

2020. október 28. 14:55

Bodó Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint 2013 eleje óta töretlen a reálkeresetek növekedése Magyarországon, ez a tendencia idén is folytatódott.

2020. október 28. 14:55

Megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetések a kormányzat érdemi közreműködésével a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) monitoring bizottsági ülésén szerdán – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTI-vel.

Bodó Sándor, a tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a közlemény szerint az ülésen elmondta: a kormány célja továbbra is az, hogy a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek állapodjanak meg a kötelező legkisebb bérek jövő évi mértékéről. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kiemelten kezeli a bérek emelését. 2013 eleje óta, tehát már 91 hónapja töretlen a reálkeresetek növekedése Magyarországon, ez a tendencia idén is folytatódott.

Bodó Sándor ismertetése szerint a gyors és célzott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően a koronavírus-járvány első hulláma után érdemben sikerült csökkenteni az álláskeresők számát. A Gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseinek is betudhatóan 2020 októberére 300 ezer fő közelébe esett a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon. A legfrissebb adatok alapján már 19 hete folyamatosan csökken a munka nélkül lévők száma, miközben a foglalkoztatottaké ismét meghaladta a 4,5 milliót. A VKF ülésén a felek megtárgyalták a Gazdaságvédelmi akcióterv intézkedései mellett az utóbbi évek bérfolyamatainak alakulását és a reálkereseti mutató negyedéves emelkedését is. A szociális partnerek beszámolót halhattak a foglalkoztatás-felügyeletben tervezett, parlamenti döntésre váró változtatásokról.

A minimálbérrel kapcsolatos egyeztetések novemberben folytatódnak – olvasható a közleményben.

(MTI)

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
szürkemókus
2020. október 29. 04:16
A dislikeolóknak: A munkavállaló munkabérét terhelő adók és járulékok a következők lehetnek (2020-ban): 15 százalék személyi jövedelemadó, 2020. július 1-jétől egységesen 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék A munkaadót a bruttó munkabérek után az alábbi adó és hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli: 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho) 2020. június 30-ig, 2020. július 1-től a szocho mértéke 15,5 százalékra mérséklődik. 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás.
Menhetten
2020. október 28. 16:18
Hogy is van ez? Tételezzük fel, hogy én egy igen jó dolgozó vagyok, ezért a Kiváló Bt, ahol dolgozom, azt mondja, ad nekem 300.000 Ft fizetést. Aztán jön az állam, és azt mondja a Bt. -nek: Gratulálok a bevételedhez, amiért ezt a pénzt a dolgozónak adod, itt ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled: - Nyugdíj járulék (18%) 54 000 Ft - Egészségbiztosítási járulék 33 000 Ft - Egészségügyi hozzájárulás 1.950 Ft/fő - Munkaadói járulék (3%) 9 000 Ft - Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 4 500 Ft Így aztán mire a munkáltató levegőt vesz, máris kifizetett az államnak 102 450 Ft-ot, a fizetésünk tehát rögtön 402 450 Ft-jába került, úgy is vehetjük, hogy 400.000 Ft a bruttó fizetésünk, hiszen ennyibe kerülünk a cégnek. Na de mi sem lélegezhetünk fel, hiszen miután megkapjuk a pénzt, a kedves Nagy Testvér ismét megjelenik, most nálunk, és azt mondja, itt ez a pici lista arról, hogy mit kérek tőled: - SZJA 84 750 Ft - Nyugdíjjárulék 8,5 % 25 500 Ft - Egészségbiztosítási járulék 4% 12 000 Ft - Munkavállalói járulék 1% 3 000 Ft És mire feleszmélünk, az állam lenyúlt tőlünk 125 250 Ft-ot, 174 750 Ft forintunk marad. Persze ezzel még nincs vége a sornak, elmegyek a boltba, vásárolok ezt-azt. A termékek árába további 20% ÁFA került bele, tehát ebből a pénzből valójában csak 145 625 Ft értéket vásárolhatunk, állam ismét eltesz 29 125 forintocskát. Ez a legegyszerűbb eset volt, lehetne még fokozni, ha a pénzünket félretesszük, és lakást veszünk belőle, hiszen azután illetéket fizetünk (a duplán adózott pénzünkből vettük), ha pár év múlva eladnánk, ismét illetéket fizetünk (a triplán adózott pénzünk után negyedszer). Autóvásárlással se járunk jobban, átírási illeték, gépjármű adó, üzemanyagba épített ÁFÁ-n felüli terhek. Ha pedig bankba rakjuk, a kamat után 20% adót fizetünk. Hogy ne legyen szép az élet, be fogják vezetni a vagyonadót, úgyhogy a 2-3x adózott pénzből vett dolgaink után még évente fizethetünk majd megint adót. Nézzük tehát a végeredményt: Én dolgoztam, a munkáltatóm üzleti kockázatot vállalt, munkahelyet teremtett, létrehozott valamit. Ehhez képest ki keresett a legtöbbet? Az állam keresett a 300.000 Ft-os fizetésemen 256 825Ft-ot. Én pedig vehetek árut 145 625 Ft-ért. Emlékszem, az átkosban tanultuk, hogy a sötét középkorban a gazdag földesúr kizsákmányolta a jobbágyokat, és 10%-át elvette a termelt javainak, aztán jöttek a papok, és elvittek másik 10%-ot! Hogy sajnáltuk szegényt, és kérdeztük, de hát milyen alapon? 20% - húsz százalék volt MINDEN teher, amit fizettek! Ebből a 20%-ból fényűző paloták és templomok épültek, hadseregeket tartottak fent, kövérre híztak a gazdagok. Most kb. 65%-ot húz az állam a fizetésemen, még sincs pénz semmire. Kihez folyik az a rengeteg pénz?...
balbako_
2020. október 28. 16:00
És ez így megy tíz éve!
llnnhegyi
2020. október 28. 15:41
A Gyurcsány házaspárt odaeszi a fene? Életükben először láthatnánk komoly bértárgyalásokat!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!