Ismét nemet mondott a függetlenségre Új-Kaledónia

Két évvel az első erről tartott népszavazást követően vasárnap a többség másodszor is nemet mondott arra, hogy Új-Kaledónia elszakadjon Franciaországtól – derült ki a referendum végleges, de egyelőre nem hivatalos eredményéből. Ezúttal a választók 53,26 százaléka szavazott arra, hogy a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetcsoport továbbra is maradjon Franciaország része. Ez valamivel kisebb többség, mint 2018-ban, amikor 56,4 százalék utasította el a függetlenné válás gondolatát. A részvétel most magasabb volt a 2018-asnál, a választásra jogosultak 85,6 százaléka ment el szavazni. „A választók elmondhatták véleményüket. Megerősítették szándékukat, hogy Új-Kaledónia Franciaország része maradjon. Államfőként szívből jövő hálával üdvözlöm a köztársaságba vetett bizalmukat” – reagált a döntésre Emmanuel Macron francia elnök.

Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és jelenleg az 1998-ban kötött nouméai megállapodás alapján nagyfokú önállóságot élvez, Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területe, amely mintegy 17 ezer kilométerre fekszik az ország európai területétől, több mint 1200 kilométerre keleti irányban a Csendes-óceánon. A függetlenség gondolatát leginkább az őslakos kanak közösség támogatja, míg a gyarmati telepesek leszármazottai továbbra is kitartanak a Franciaországhoz tartozás mellett. A nouméai megállapodás értelmében háromszor lehet népszavazást tartani a függetlenségről. Macron tudatta, hogy Párizs két év múlva készen áll megszervezni a harmadik népszavazást is, ha az új-kaledóniaiak úgy kívánják, utána viszont mindkét félnek el kell fogadnia az eredményt. Harmadik népszavazást akkor lehet tartani, ha a helyi törvényhozás tagjainak harmada támogatja a kezdeményezést. A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és a gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen elsőként 1878-ban lázadtak fel, nem sokkal az után, hogy a szigetcsoporton hatalmas nikkeltartalékokat fedeztek fel. A sziget gazdaságát jelenleg a Franciaországtól kapott 1,3 milliárd eurós állami támogatás, a nikkel és a turizmus hajtja. A nikkeltartalékokat egy francia vállalat termeli ki.

Fotó: Az őslakos kanak törzs zászlóit lengetik szavazók a Franciaországhoz tartozó Új-Kaledónia függetlenné válásáról tartott népszavazáson Noumeában 2020. október 4-én. A Csendes-óceánban fekvő Új-Kaledónián 2018-ban tartott függetlenségi népszavazáson nagy többséggel elutasították a Franciaországtól való elszakadást. (MTI/AP/Mathurin Derel)

(MTI)