Ismét nemet mondott a függetlenségre Új-Kaledónia

2020. október 04. 15:58

Az óceániai nemzet szívesebben maradna francia gyarmat.

2020. október 04. 15:58
null

Két évvel az első erről tartott népszavazást követően vasárnap a többség másodszor is nemet mondott arra, hogy Új-Kaledónia elszakadjon Franciaországtól – derült ki a referendum végleges, de egyelőre nem hivatalos eredményéből. Ezúttal a választók 53,26 százaléka szavazott arra, hogy a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetcsoport továbbra is maradjon Franciaország része. Ez valamivel kisebb többség, mint 2018-ban, amikor 56,4 százalék utasította el a függetlenné válás gondolatát. A részvétel most magasabb volt a 2018-asnál, a választásra jogosultak 85,6 százaléka ment el szavazni. „A választók elmondhatták véleményüket. Megerősítették szándékukat, hogy Új-Kaledónia Franciaország része maradjon. Államfőként szívből jövő hálával üdvözlöm a köztársaságba vetett bizalmukat” – reagált a döntésre Emmanuel Macron francia elnök.

Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és jelenleg az 1998-ban kötött nouméai megállapodás alapján nagyfokú önállóságot élvez, Franciaország különleges jogállású, tengerentúli területe, amely mintegy 17 ezer kilométerre fekszik az ország európai területétől, több mint 1200 kilométerre keleti irányban a Csendes-óceánon. A függetlenség gondolatát leginkább az őslakos kanak közösség támogatja, míg a gyarmati telepesek leszármazottai továbbra is kitartanak a Franciaországhoz tartozás mellett. A nouméai megállapodás értelmében háromszor lehet népszavazást tartani a függetlenségről. Macron tudatta, hogy Párizs két év múlva készen áll megszervezni a harmadik népszavazást is, ha az új-kaledóniaiak úgy kívánják, utána viszont mindkét félnek el kell fogadnia az eredményt. Harmadik népszavazást akkor lehet tartani, ha a helyi törvényhozás tagjainak harmada támogatja a kezdeményezést. A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és a gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen elsőként 1878-ban lázadtak fel, nem sokkal az után, hogy a szigetcsoporton hatalmas nikkeltartalékokat fedeztek fel. A sziget gazdaságát jelenleg a Franciaországtól kapott 1,3 milliárd eurós állami támogatás, a nikkel és a turizmus hajtja. A nikkeltartalékokat egy francia vállalat termeli ki.

Fotó: Az őslakos kanak törzs zászlóit lengetik szavazók a Franciaországhoz tartozó Új-Kaledónia függetlenné válásáról tartott népszavazáson Noumeában 2020. október 4-én. A Csendes-óceánban fekvő Új-Kaledónián 2018-ban tartott függetlenségi népszavazáson nagy többséggel elutasították a Franciaországtól való elszakadást. (MTI/AP/Mathurin Derel)

(MTI)

Összesen 17 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Mandarin.
2020. október 04. 20:02
Azt nem tudom, Új-Kaledónia lakóinak számít-e, hogy jelenleg Macron Franciaország elnöke. Illetve figyelembe vették-e az EU helyzetét?
amaurote
2020. október 04. 18:42
eu állampolgárként odaköltözhetek? nyithatok ott cukrászdát??? :D:D:D:D:D
night watch
2020. október 04. 17:31
Noná, hogy elutasították a függetlenséget, az anyaország franciaországi szinvonalon tartja őket nagyvonalú szubvenciókkal. Ugyanez vonatkozik Tahitira, meg a tengerentúli megyékre, Martiniquera, Guadeloupera. A szomszédos független, volt angol gyarmati szigeteket anyomor himbálja, rongyos, mérges négerek szaladgálnak lepukkant kunyhók között. Haiti, a volt francia gyarmat a parádépélda: kellett nekik rongybicigli fakerékkel. Lenyakazták a francia telepeseket meg adminisztrátorokat úgy 200 évvel ezelőtt - azóta függetlenek és nyomorognak. Ha nyugton maradnak, ma Martinique szinvonalon lennének.
Kanmacska
2020. október 04. 16:02
A fűtő meg elhajózott az Új Hebridákra, hahó!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!