Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Az MSZP életben van, bár az EP-választások után valóban megroggyant, és óriási hátránya, hogy a falvakban alig van jelen – vélekedik Hiller István, aki akkor volt a párt elnöke, amikor még meg tudták verni a Fideszt. Az MSZP a legrégebbi baloldali brand a palettán, de az ellenzéki szavazókért folyó versenyből eddig nem jött ki jól, támogatottsága a mélyponton. A hétvégén tisztújító kongresszust tartanak, az új vezetéssel futnak majd neki a 2022-es kampánynak. Az Országgyűlés alelnökét, az MSZP várható új választmányi elnökét kérdeztük a megújulás esélyeiről, a baloldali értékekről, valamint az ellenzéki kényszerkoalíció életképességéről. Interjúnk.
***
Megmenthető még az MSZP? Sokan már temetik a pártot, az olvadást a megsemmisülés előtti fázisnak ismerik a politikai elemzők...
Én is hallom a siratókórusok koncertjét. Csak vigyázva, óvatosan a hangszálakkal, mert még sokáig tarthat a hangverseny! Az MSZP életben van.
A felmérések szerint 30 éves történetének mélypontján van a párt. Milyen rossz döntések, hibák történtek, amelyekről a párt tehet, illetve melyek azok a körülmények, amelyekről nem tehet a párt, de ellene hatottak?
A teljes és kimerítő válasz nyilván egy külön interjút igényelne. Most csak annyit, hogy a demokratikus oldalon a pártok között nagy a szavazói átjárás. Ezt egyébként nem tekintem véglegesen egyirányúnak.
Én személyesen is így éltem meg.
A jelenlegi mérések tehát rosszak, bár tudjuk, nem közvélemény-kutatást kell nyerni. Mégis, ezek az adatok jeleznek választói elégedetlenségeket. Saját választóinak jelentős része elhagyta az MSZP-t. Az MSZP egy ponton letért a szocdem irányvonalról, és emiatt büntették meg választói?
Annyira szeretném, ha a szavazók többsége politikai irányzatok, értékrendek, programok alapján döntene. Meg azt is szeretném, hogy legalább a választási kampányban legyenek, lehessenek nyilvános, a közszolgálatinak nevezett televízió által közvetített szakmai viták, főként miniszterelnök-jelölti vita. Hát nem miattunk nincs!
egyszer kormányon, egyszer ellenzékben.
Sem a DK, sem az MSZP nem igazán karakteres baloldali párt. A baloldali-liberális vonalról vissza kéne térni a szociáldemokrata irányra?
Dettó.
Hiller István az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén 2019 novemberében
„Szerethető, nem radikális, baloldali” MSZP megteremtésére van szükség – nyilatkozta nekünk tavasszal. Miként?
Ez azt jelenti, hogy a racionális, szakmai alapú politizálás mellett szükség van érzelmi politizálásra is. Ebben a kérdésben az MSZP-nek van mit pótolnia.
A választók bizalmának elnyeréséhez az egyikre éppúgy szükségünk van, mint a másikra. A másik két jelző pedig nem szorul különösebb magyarázatra: mindig az Európához tartozást, a nyugati orientációt támogattuk, egy olyan országot, ahol mindenkinek egyenlő hozzáférése van az egészségügyi ellátáshoz, minden gyermek egyenlő színvonalú oktatást kap, és ahol a jelenleginél igazságosabb a nyugdíjrendszer.
2020-ban melyek lehetnek a jelszószerűen is felmutatható baloldali értékek?
Szabad ország - szabad oktatás! Színvonalas egészségügyet mindannyiunknak! Igazságosabb nyugdíjrendszert!
Pulai András szerint az MSZP egyik baja, hogy sérült a brand-je. Hogyan lehet újraépíteni a sérült MSZP brand-et?
Egy brand fontos ismertetőjele és vitathatatlan pozitívuma, ha sokan ismerik.
A megújítása pedig az épp most megválasztandó elnökség feladata és célkitűzése a választásokig.
Hiteles baloldali emberek kellenek ehhez. Van elég a pártban?
Az önkormányzati választás ellenzéki sikere és az MSZP szerepvállalása ebben azt bizonyította, hogy igen, van. Nemény András, Őrsi Gergely, Tüttő Kata, Halmi József, Kis Andrea és sok társunk a fővárosban és vidéken élő példák arra, hogy ez így van. Helyben megválasztott, elfogadott, hiteles politikusaink ők. Kimondottan sokat várok tőlük és a többi megválasztott polgármesterünktől, önkormányzati képviselőnktől.
Kovács László többször elmondta: az MSZP korábbi népszerűségének visszaszerzéséhez olyan emberek kellenek a párt vezetésében, akik öt fontos tulajdonsággal rendelkeznek, mind az öt „t” betűvel kezdődik: tehetség, tudás, tapasztalat, teljesítmény, tisztesség. Hány ilyen vezetőjelöltet lát a pártban?
Egyetlen társam tisztességét sem kérdőjelezem meg, sőt, kiállok értük. Persze, még sokszor eltérő a tapasztalat, még bizonyításra vár az országosan elismert teljesítmény, a tudás meg soha nem lehet lezárt. Egyébként az enyém sem az. Mindegyik jelöltben, aki a párt országos irányításában részt akar venni, látom a tehetséget. Másmilyen az egyiké, másmilyen a másiké, de mindegyikben ott van.
Társelnöki rendszer lesz. Miben hozhat ez a forma frissességet, újszerűséget a pártba?
Én ezt egy lehetőségnek, jó lehetőségnek látom. De valójában annyit ér, amennyit kihoznak belőle.
A női társelnök Kunhalmi Ágnes lesz, a férfi Tóth Bertalan. „Koncepciózus, erős vezetés lesz”, ahogy tavasszal nekünk ennek szükségességét ön megfogalmazta?
A társelnöki megbízatásra Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan deklaráltan közösen készültek fel, néhány nappal ezelőtt együtt álltak az MSZP Kongresszusának jelölőbizottsága elé. Van koncepciójuk, és ezt írásban le is tették a Kongresszus asztalára. Együtt hirdettek csapatot, vállaltan együtt társelnök-jelöltek. Remélem, sikerül nekik. Az MSZP közös érdeke ez.
Mesterházy Attila nem indul. Nem aggályos az eljárás, amely miatt végül kiszorult?
Szekeres Imréék - a jelölőbizottság - döntését, hogy zárt listás szavazás lesz a jelenlegi járványügyi kényszerhelyzetben, logikusnak és az alapszabályunknak megfelelőnek látom. Azt kimondottan sajnálom, hogy Attila nem állít saját csapatot.
Nem felejtem el, hogy Mesterházy Attila az addigi legnehezebb időben, 2010-ben vállalta a miniszterelnök-jelöltséget és volt a párt elnöke. Embert próbáló és kimondottan hálátlan feladat volt. Ma közülünk ő viseli a legmagasabb nemzetközi tisztséget, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke. Először magyarként.
Ön többször jelezte: a választmányi elnöki pozíciót szívesen vinné, és most ön az egyetlen jelölt a tisztségre. Miért ezt találja a megfelelő posztnak maga számára?
A Választmány a párt parlamentje. A stratégia, a választási felkészülés, a lehetséges szövetségesekkel való együttműködés kialakításának meghatározó fóruma. A Választmány dönt a párt majdani országos listájáról. Egyébként meg,
Fontos feladatnak érzem, kedvem és ambícióm is van hozzá. Ha a társaim megszavaznak, szívesen csinálom.
Hiller István beszédet mond az MSZP EP-választást előkészítő, tavaly februári kongresszusán
Milyen állapotban van a párt a helyi szervezetek szintjén? Milyen a fundamentum, amelyre újra építkezni lehet?
A Pest megyei szervezeteinket újra kell alakítani. Ennek a munkának az irányítását vállaltam. Egyébként az ország összes többi választókerületében létezik és működik MSZP szervezet. Önkormányzati képviselőink száma másfélszerese a 2019 előttinek, és sokkal több polgármesterünk van, mint korábban. Hozzá kell tenni, hogy minden esetben olyan társunkról van szó, akit az ellenzék közösen támogatott, de az MSZP jelölte. A fővárosban és a vidéki városaink többségében élő szervezettel rendelkezünk.
Pontosan tudom, hogy ez mit jelent a választásokon. Az elkövetkező bő egy év egyik legfontosabb feladata ez a terület. Nem csak nekünk, hanem az ellenzék egészének.
Az ellenzék fő célja a 2022-es kormányváltás. Ön pedig úgy fogalmazott nekünk anno: „a választók azt üzenték nekünk, hogy ha összefogunk, akkor nyerünk; ha nem, akkor nem nyerünk”. Az összefogásban való feloldódás nem jelenthet veszélyt az MSZP számára?
Inkább vagyok egy győztes összefogás részese, mint egy „csakazértis megmutatjuk egyedül” vesztes társaság tagja. A választókra kell hallgatni! Az ellenzékkel szimpatizálók döntő többsége azt akarja, hogy
Feloldódás: nem, együttműködés: igen!
Jelenleg az EP-választásokon előretört DK a baloldal vezető ereje. Egy MSZP közeli forrásunk szerint a politikusok átcsábításával a DK „háttérüzenete az lehet, hogy aki 2022-ben nincs velünk, az 2024-ben nem lesz újrajelölve”. Az MSZP is jelezte, hogy nem fog támogatni olyan politikust, aki az MSZP támogatásával vált képviselővé, polgármesterré, majd otthagyta a pártot. Nem feszítheti szét az összefogást ez az igazodási kényszer?
Hadd bontsam ketté a választ! Az „MSZP közeli forrás” nekem annyit jelent, mint Anonymus születési anyakönyvi kivonata. Nem hitelt érdemlő. Ettől még a kérdésben megfogalmazott állítást lényegesnek tartom. 2024-ről, vagyis a soron következő önkormányzati választásról, az azon indulókról beszélni 2022, vagyis az országgyűlési választások eredményének ismerete nélkül nem lehet, és nem is érdemes.
Az összefogás jelenleg bomlik több önkormányzatban. A kérdést sokan felteszik: mi a garancia, hogy egy 2022-es ellenzéki győzelem esetén nem jelenik majd meg ez a széthúzás országos szinten is, a kormányzás szintjén is?
A koalíciós kormányzás már csak ilyen. Egyébként sokkal-sokkal több helyen jól, a vártnál is jobban működik, mint ahány településen, önkormányzatban probléma van. De kétségkívül igaz, a ma még ellenzékben lévő pártok hosszú éveken keresztül néhány kerület, város kivételével nem voltak döntéshozó, irányító pozícióban. Mindannyiunknak,
Kiemelten igaz ez a fővárosra és Karácsony Gergely főpolgármesterre. Már csak azért is, mert biztos vagyok benne, nem kevés múlik ezen. Nem csak ezen, de ezen is. Például a választási győzelem.
--
fotó: MTI