Hogyan kezdődik a tanév a koronavírus árnyékában?

Tanévnyitó a hangosbemondón keresztül, távolságtartás az egymás társaságára kiéhezett gyermekek között, iskolába lábukat be nem tehető szülők, a gyerekek lemaradására számító, komoly munkára készülő tanárok.

de abban sokan egyetértenek – több szülő hálaimát is rebeg –, hogy legalább elkezdődik. Nagyon reméljük, hogy minél tovább intézményi keretek között zajlik majd a tanítás, mielőtt beüt a második hullám. Egy biztos, a táskákban lassan elfoglalják a helyüket a gondosan kihegyezett ceruzák, a precízen becsomagolt könyvek és füzetek; és a mostanára már elmaradhatatlan kellék, a kézfertőtlenítő és a maszk is belakja a helyét a tanszerek közötti zugokban. 

„Várom már az iskolakezdést, mert a gyerekeknek arra van szükségük, hogy tanártól, iskolai keretek között sajátítsák el a tananyagot, igazodjanak az intézményben lévő szabályokhoz, találkozzanak a barátaikkal és közösségben legyenek” – mondja egy neve elhallgatását kérő, negyedikes gyermek édesanyja. Nem örül viszont a bizonytalanságnak, a folyamatos pánikkeltésnek és annak sem, hogy nem lehet előre kiszámítani, meddig lesz lehetőség iskolába járniuk a diákoknak, és mikortól lép életbe ismét a digitális tanrend. Afelől pedig komoly kétségei vannak, hogy a tanároknak sikerül majd betartatniuk a diákokkal a javasolt távolságtartást,

Ki fog padokat súrolgatni?

Egy másik édesanya botránynak nevezte, hogy az Emmi az iskolák járványügyi intézkedéseiben nem fogalmaz egyértelműen, az olyan kifejezések, minthogy „lehetőség szerint”, vagy „megfontolandó” pedig szerinte csupán arra alkalmasak, hogy elkenjék a felelősségi köröket; ha pedig baj van, az intézmények igazgatóira és tanáraira tolják a felelősséget.

Szerinte kivitelezhetetlen minden szünetben fertőtleníteni a termeket, miközben abban az iskolában, ahol az ő testvére pedagógusként dolgozik, mindössze kettő takarító van, a tanároknak pedig sokszor arra sincs idejük, hogy mosdóba menjenek, tehát ők kis eséllyel fognak padokat súrolgatni. 

A váci piaristák jól felkészültek

Szellőztetéssel, óraközi padfertőtlenítéssel igyekeznek megfelelni az Emmi járványügyi eljárásrendjének a Váci Piarista Gimnázium tanárai.  Az iskola kötelezővé teszi a maszkviselést – nemcsak a diákok, de a tanárok számára is – az intézmény olyan közös területein, mint a folyosók vagy a szaktantermek előtti területek, és az ebédlő előtti rész – mondja lapunknak Sebesi Zsuzsanna, a váci Piarista Gimnázium és Kollégium angol-magyar szakos tanára.

Az a gyermek, akin nincs maszk, a menzára se mehet be. Nem kell azonban lemondania a feledékeny diákoknak az ebédről, a védőeszközt beszerezhetik ugyanis a portán vagy az osztályteremben, ahol folyamatosan elérhetők lesznek a maszkok.

a tanári asztalon mindenki számára elérhető lesz az alkoholos kellék. 

Maszk és fertőtlenítők a tárban

De nemcsak védőeszközökkel, hanem infografikákkal is készülnek. Ezeken a plakátokon összefoglalják a legalapvetőbb koronaetikettet a kézmosástól, orrfújástól kezdve a fertőtlenítésen és a szellőztetésen keresztül egészen a közvetlen kontaktus kerüléséig. „Tudatosítanunk kell a diákokban, hogy vigyázzanak egymásra, hogy még véletlenül se forduljon elő, hogy valaki kézmosás nélkül ül az ebédlőasztalhoz” – hangsúlyozza Sebesi Zsuzsanna.

Kiemelte azt is, hogy az osztályfőnöki órákon téma lesz a koronavírus, ennek célja nemcsak az információközlés, hanem a gyermekek – járvány és a rendkívüli intézkedések okozta – feszültségének csillapítása is. Emellett arra is törekszenek, hogy kialakítsák a könyvek és taneszközök mindennapos hazavitelének rutinját a diákokban, hogy tényleg csak a legszükségesebb dolgok maradjanak a tanteremben.

ezt a folyamatot nagyívű lomtalanítással el is kezdte az iskola. 

Képünk illusztráció

Fix idősávban lehet csak átvenni a gyermeket

Szeptembertől csak az iskola kapujáig és nem az eddig megszokott bejárati ajtóig kísérhetik a szülők gyermekeiket reggelente az egyik fővárosi iskolába. A csemetéket pedig csak fix időpontokban – előreláthatólag fél háromkor, négykor, fél ötkor és ötkor – vehetik át, ezért a gyereknek előre tudnia kell, mikor jön érte a szülő; mert csak azokat a tanulókat viszik a kapuig, akik az adott időpontra várták anyjukat vagy apjukat, köztes időben nincs elhozatal.

Az a szülő, aki lekési a kijelölt időpontot, várhat kint a következőre.

– mondja lapunknak egy neve elhallgatását kérő osztályfőnök, utalva arra, hogy az Emmi által rögzített eljárásrendben az áll: „…az osztálykirándulásokkal és tanulmányi kirándulásokkal kapcsolatban azok belföldi megvalósítása lehetséges, de megfontolandó”. 

Szintfelmérés és a neheze az elején

A tanítás szintfelméréssel kezdődik, a tantestületek többsége pedig úgy döntött, hogy a nehezebben elsajátítható tananyagok átadásával folytatódik. „Lesz rendes tanítás, kontakt találkozások, de arra készülünk, hogy az órai anyagokat és a házi feladatokat minden tanár feltölti a Google Classroomba” – mondja a pedagógus. Ez nemcsak addig segítség, amíg a gyerekek iskolába járnak; hanem nélkülözhetetlen, hogy egy-egy diák ne maradjon le, bármi miatt is – influenza, koronavírus, hatósági karantén – hiányozna a tantermi keretek között zajló oktatásból; vagy ne adj Isten a kormánynak szigorítania kellene, és ismét a digitális tanrendre kényszerülne átállni az ország. 

Mint azt a gimnáziumi tanár elmondta: mindezek mellett

Közös stratégiát dolgoznak ki, együtt írják például az osztályaik tanmenetét, továbbá egymás számára átláthatóan vezetik a tananyagokat tartalmazó digitális felületeket. Sőt, a párhuzamos osztályok azonos tárgyat oktatói még egymás Classroomjaiba is be tudnak lépni, így próbálnak készülni arra az esetre, ha egymást kellene helyettesíteniük, akár hatósági karantén, akár betegség idején. „Tudjuk, hogy életszerűtlen, hogy például a B osztály magyartanára hónapokon keresztül helyettesítse az A osztályét, ezt lehetetlen is megvalósítani, viszont megkönnyíthetjük így egymás dolgát. Ha a karanténozó kolléga annyira jól van, hogy otthonról tud anyagokkal készülni, már az is hatalmas segítség az iskolában frontot tartónak” – tette hozzá Sebesi Zsuzsanna. 

„Most különösen fontos, hogy milyen tevékenységeket milyen arányban és mikorra tervezünk be, melyek azok a feladatok, amelyekhez szükséges az iskolai jelenlét, és melyek azok, amit a diákok otthon is elsajátíthatnak” – hangsúlyozza, hozzátéve: „hatványozottan igaz ez az érettségiző diákokra”. Mint mondja, az ő osztálya is idén fog érettségizni, ami a felkészítést illeti, biztonságot ad neki, hogy a három végzős osztály magyartanárából kettő tavaly is érettségiztetett, mint fogalmaz: „van karanténos tapasztalatuk, és tavaly is kiderült, hogy nem reális veszély, hogy súlyos hátrányba kerüljenek a diákok a megmérettetésen”.

Már évekkel a vírus előtt is nagy figyelmet fordított az iskola a pedagógia módszertan megújítására. Ám még így is –  és még azoknak a kollégáknak is, akik szívesen kísérleteztek a modern módszerekkel – emberpróbáló feladat volt a járványidőszak – mondta a tanár digitális oktatás kapcsán szerzett tapasztalatokkal a háta mögött. „Még így sem volt könnyű az évtizedes rutinokat és beidegződéseket, a tananyagfüggést egy, a diákok tanulását központba helyező módszertanná átalakítani. Önmagában már ez egy forradalom, akkor is, ha nincs mögötte vírus” – emelte ki. Mint mondja,

a járványidőszak pedig előmozdította nemcsak a tantestület hatékonyságát, hanem szakmai életét is, valamint felpezsdítette a tanárok gyerekekről való gondolkodását is.

Szigorúbb lesz a hiányzás igazolása 

A járványidőszakban nem fogja támogatni az iskola igazgatója a diákok családjainak külföldi útját, aminek a koronamentes időszakokban nem volt akadálya. „Ha valaki külföldre megy, nemcsak az utazás ideje, hanem onnan visszatérve a kéthetes karantén ideje alatt is kimarad a tanításból, ami pedig, hiába számít igazolt hiányzásnak a karanténban töltött idő, mindenki dolgát megnehezíti” – szögezi le a pedagógus.

Emellett szigorítják a hiányzás szülői igazolásának feltételeit is, ezentúl a tervezett távollét előtt egy nappal kell azt jelezni a Krétában, mert így lehet biztos a pedagógus abban, hogy nem betegség van a hiányzás hátterében. Amennyiben az egynapos hiányzás oka bármiféle betegség, pláne koronával összeköthető tünet, addig nem engedik az iskolába lépni a gyereket, még orvosi igazolást nem hoz arról, hogy közösségbe mehet. Mint Sebesi Zsuzsanna elmondta, ezzel kapcsolatosan

de kénytelenek ezt megkövetelni, mert ahogy minden tankötelesnek joga van iskolába járni és tanulni, úgy ahhoz is joga van mindenkinek, hogy ezt veszélytelen környezetben tegye meg.

„Eléggé frusztráló a sok kérdőjel, mind az osztályfőnöki munkát tekintve, mind a hiányzások igazolását, vagy akár azt, hogyan fogunk tanítani, ha fél osztályok rendszeresen hiányoznak majd, és akkor még nem beszéltünk a vírusszkeptikus hangokról, akik azt vallják, levegőt veszek nem maszkot” – emeli ki Sebesi Zsuzsanna. A pedagógus szerint a következő időszakban még inkább felerősödik a tanárok és szülők nyílt párbeszéde a gyermek érdekében: most különösen fontos, hogy ne tussoljanak el semmi, az iskola közösségét érintő olyan kérdést, mint betegség, külföldi út és ehhez hasonlók.