A legmagyarabb főherceg, aki cigány-magyar szótárt írt – József Károly emlékezete

József Károly 1833-ban született a híres József nádor gyermekeként Pozsonyban. Katonai nevelést kapott, s már 12 évesen hadapródként a császári hadseregbe került. Szépen lépegetett a ranglétrán, aztán 1866-ban, 33 évesen került előtérbe. Az osztrák-porosz háború során a königgratzi csatában megsebesült Festetich Tasziló gróf helyett ő vezette csatába a hadosztályát.

Nem csoda, hogy Ferenc József két évre rá őt nevezte ki a magyar honvédség főparancsnokának. 1893-ban, amikor a 25 éves jubileumát ülte a parancsnoki székben, Ferenc József császár levélben gratulált neki.

„Igaz örömmel mondhatom most, hogy a magyar honvédségem, amelynek Kedvességed annak megteremtése óta fényes körültekintéssel parancsnoka, hadi kiképzése és katonai szelleme által derekasságának oly fokát érte el, mely nagy megelégedésemre szolgál” – írta a schönbrunni kastélyból Ferenc József.

József Károly főherceget nem csupán a katonai pálya izgatta, a tudomány területén is kivételeset alkotott. Kevesen tudják, hogy ő alkotta meg az első cigány-magyar szótárt.

akik egy szót sem tudtak magyarul. Ekkor döntötte el, hogy egyszer megalkotja a szótárt. Meg is tette, sőt arra is törekedett, hogy számtalan magyar birtokán a cigányoknak megélhetést adjon. Később tanulmányt írt a cigányok történelméről, s azt is büszkén vallotta, rabja a cigányzenének.

Sok birtoka volt Magyarországon, s azon igyekezett, hogy mindegyikből mintagazdaságot csináljon. Volt birtoka Piliscsabán, Tiszaszentmiklóson, Alcsúton, Kisjenőn, Bánkúton és Acsán. A korabeli lapok megírták részletesen, hogy a főhercegnek egy időben 80 ezer hold kalászosa volt, 9696 holdnyi rétje, 286 hold kertje, 158 hold szőlő, legelőből és erdőből pedig 15-15 ezer holdnyi volt a birtokában. Még egy beszédes adat: összesen 46 ezer ember dolgozott az uradalmain.

Dúsgazdag lett, hiszen malmokat, téglagyárakat és sörfőzdéket is üzemeltetett. Egy időben az övé volt a budapesti Margitsziget is, amelyen üdülőket alakított ki. József főherceg sokaknak megélhetést adott, nem véletlen, hogy nagy népszerűségnek örvendett az országban, sokan csak Palatinus Jóskának hívták. Azért így, mert még kisgyerekként, mikor egy nap az alcsúti birtokon játszott, a falusi gyerekek így szóltak át neki a kerítésen:

Olyannyira kedvelték, hogy a Bolond Istók című lap még egy verset is fabrikált József főhercegről. „Te már nem vagy nádor, hanem vagy azért te/országunk reménye, legelső honvédje / A legelső magyar ember első katonája / Sok utolsó paraszt szerető komája / Palatinus Jóska.”

Valóban nem úgy viselkedett, mint egy főúr. Megesett, hogy éppen az alcsúti birtokán kertészkedett (ahol csodás arborétumot telepített), amikor látogatók jöttek a parkba. Kertésznek nézték, s megkérték, ugyan mutassa már be a főherceg birtokát. Készségesen megtette, majd a bejárás végén kapott három forint borravalót. Eltette, majd a feleségének viccesen elújságolta, délelőtt megkereste az ebédrevalót.

A budai Várban is vásárolt egy palotát, méghozzá az úgynevezett Teleki-palotát,

A palota sorsa ismert: a II. világháborúban súlyosan megsérült, magára hagyták, és 1968-ban aztán a földig rombolták.

A Nemzeti Hauszmann Program keretén belül hosszú évtizedek után újra felépítik József főherceg palotáját és a hozzá tartozó neoreneszánsz stílusban épült egykori istállót és palotakertet is.

A főherceg csak három évig élvezhette budavári palotáját, 1905-ben, hosszú szenvedés után halt meg Fiumében. Ekkor már hat hónapja szívütőér elmeszesedésben szenvedett, a fiumei Villa Giuseppében a kedvezőbb klíma miatt időzött sokat. Januárban már nagyon rossz állapotba került, fel is adták neki az utolsó kenetet, ám akkor még jobban lett, s végül június 13-án, 72 évesen aludt el örökre a legmagyarabb főherceg.