Létezik olyan uniós állam, ahol visszaállították a kötelező szolgálatot, máshol csak tervezik. A magyar kormány álláspontja szilárd, a Tisza Párt szakpolitikusa szükség esetén „mindenkit berántana”.
Az orosz–ukrán háború elhúzódása miatt több országban felmerült a kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetése. Itthon Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök mondatai keltettek feltűnést. A Tisza Párt szakértőjeként egy fórumon kijelentette: „vissza kellene állítani a sorkatonai kötelezettséget, és ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal, a nem sorkatonákat is.”
A volt vezérkari főnök egy több mint húsz évvel ezelőtt megszüntetett – az utolsó időszakban már eléggé hitelét vesztett – rendszert állítana vissza, hazánkban 2004. november 3-án szerelt le az utolsó sorkatona.
Hivatalosan azonban nem eltörölték, hanem felfüggesztették a 136 éves múltra visszatekintő hadkötelezettséget, ami azt jelenti, hogy különleges jogrend esetén, például háborús vagy szükségállapotban újból bevezethető.
Ahogy Bodó Szabolcs alezredes, az MH Terület- védelmi Erők Parancsnoksága Kiképzési Főnökség főnökhelyettesének sokat idézett tanulmányából kiderül, az 1848-as forradalom és szabadságharc során életbe léptetett katonaállítási törvény már bevezette a sorozást, hivatalosan azonban csak az Osztrák–Magyar Monarchiában vált kötelezővé a katonai szolgálat. Ez az első világháború végéig működött, amikor a trianoni békediktátum megtiltotta Magyarországnak az általános hadkötelezettséget, és 35 ezer főben maximálta a hadsereg létszámát.
A korlátozás a második világháború kitörésének évéig volt érvényben, az 1939-ben elfogadott honvédelmi törvény vezette vissza a kötelező katonai szolgálatot. A világháborút lezáró párizsi béke a trianonival ellentétben nem kötelezte hazánkat a sorkatonaság megszüntetésére, így 1948-ban újra bevezették az általános hadkötelezettséget, amely alapján irreálisan magas aktív békelétszámú hadsereget alakítottak ki. Az évtizedek folyamán a szolgálat ideje fokozatosan csökkent a maximális három évről fél évre. Magyarország 1997-ben népszavazással döntött arról, hogy csatlakozik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, s 1999. március 12-én vált a NATO tagjává Lengyelországgal és Csehországgal közösen.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Ami legjobban tetszik, az az elszánt hevület egy tisztább közélet megteremtésére.
A kommentelők sem értik, mi történt a kormánypárti oldalon.
Hajrá, TISZA, lássuk, milyen ezzel szemben egy valódi kormányzati siker! Francesca Rivafinoli írása.
A Tisza-kormány kampányígérete volt a zöldségek és gyümölcsök áfájának 27százalékról 5 százalékra csökkentése.
A vakokat gyógyító Jézus Krisztus mit mondott volna egy nemi diszfóriában szenvedőnek? Hogy légy büszke a diszfóriádra? Francesca Rivafinoli írása.
A volt kormányfő a Hír Tv-nek adott exkluzív interjút.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
