Borús jövőkép: közeleg a sorkatonaság Európában

Az orosz–ukrán háború elhúzódása miatt több országban felmerült a kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetése. Itthon Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök mondatai keltettek feltűnést. A Tisza Párt szakértőjeként egy fórumon kijelentette: „vissza kellene állítani a sorkatonai kötelezettséget, és ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal, a nem sorkatonákat is.” 

A volt vezérkari főnök egy több mint húsz évvel ezelőtt megszüntetett – az utolsó időszakban már eléggé hitelét vesztett – rendszert állítana vissza, hazánkban 2004. november 3-án szerelt le az utolsó sorkatona. 

Út a profi hadseregig 

Ahogy Bodó Szabolcs alezredes, az MH Terület- védelmi Erők Parancsnoksága Kiképzési Főnökség főnökhelyettesének sokat idézett tanulmányából kiderül, az 1848-as forradalom és szabadságharc során életbe léptetett katonaállítási törvény már bevezette a sorozást, hivatalosan azonban csak az Osztrák–Magyar Monarchiában vált kötelezővé a katonai szolgálat. Ez az első világháború végéig működött, amikor a trianoni békediktátum megtiltotta Magyarországnak az általános hadkötelezettséget, és 35 ezer főben maximálta a hadsereg létszámát. 

A korlátozás a második világháború kitörésének évéig volt érvényben, az 1939-ben elfogadott honvédelmi törvény vezette vissza a kötelező katonai szolgálatot. A világháborút lezáró párizsi béke a trianonival ellentétben nem kötelezte hazánkat a sorkatonaság megszüntetésére, így 1948-ban újra bevezették az általános hadkötelezettséget, amely alapján irreálisan magas aktív békelétszámú hadsereget alakítottak ki. Az évtizedek folyamán a szolgálat ideje fokozatosan csökkent a maximális három évről fél évre. Magyarország 1997-ben népszavazással döntött arról, hogy csatlakozik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, s 1999. március 12-én vált a NATO tagjává Lengyelországgal és Csehországgal közösen.