Létezik olyan uniós állam, ahol visszaállították a kötelező szolgálatot, máshol csak tervezik. A magyar kormány álláspontja szilárd, a Tisza Párt szakpolitikusa szükség esetén „mindenkit berántana”.
Az orosz–ukrán háború elhúzódása miatt több országban felmerült a kötelező sorkatonai szolgálat visszavezetése. Itthon Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök mondatai keltettek feltűnést. A Tisza Párt szakértőjeként egy fórumon kijelentette: „vissza kellene állítani a sorkatonai kötelezettséget, és ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal, a nem sorkatonákat is.”
A volt vezérkari főnök egy több mint húsz évvel ezelőtt megszüntetett – az utolsó időszakban már eléggé hitelét vesztett – rendszert állítana vissza, hazánkban 2004. november 3-án szerelt le az utolsó sorkatona.
Hivatalosan azonban nem eltörölték, hanem felfüggesztették a 136 éves múltra visszatekintő hadkötelezettséget, ami azt jelenti, hogy különleges jogrend esetén, például háborús vagy szükségállapotban újból bevezethető.
Ahogy Bodó Szabolcs alezredes, az MH Terület- védelmi Erők Parancsnoksága Kiképzési Főnökség főnökhelyettesének sokat idézett tanulmányából kiderül, az 1848-as forradalom és szabadságharc során életbe léptetett katonaállítási törvény már bevezette a sorozást, hivatalosan azonban csak az Osztrák–Magyar Monarchiában vált kötelezővé a katonai szolgálat. Ez az első világháború végéig működött, amikor a trianoni békediktátum megtiltotta Magyarországnak az általános hadkötelezettséget, és 35 ezer főben maximálta a hadsereg létszámát.
A korlátozás a második világháború kitörésének évéig volt érvényben, az 1939-ben elfogadott honvédelmi törvény vezette vissza a kötelező katonai szolgálatot. A világháborút lezáró párizsi béke a trianonival ellentétben nem kötelezte hazánkat a sorkatonaság megszüntetésére, így 1948-ban újra bevezették az általános hadkötelezettséget, amely alapján irreálisan magas aktív békelétszámú hadsereget alakítottak ki. Az évtizedek folyamán a szolgálat ideje fokozatosan csökkent a maximális három évről fél évre. Magyarország 1997-ben népszavazással döntött arról, hogy csatlakozik az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez, s 1999. március 12-én vált a NATO tagjává Lengyelországgal és Csehországgal közösen.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Ezek voltak a szerda legolvasottabb hírei.
Viszonylag sok betű következik, de ha nem olvasod el, azzal automatikusan igazat adsz a fideszes boomereknek. Francesca Rivafinoli írása.
Ez egy tudatos csúsztatás volt a Tisza Párt elnökének a részéről, a valóság elferdítése.
Jövő hét szerdán ugrik a majom a vízbe.
Mindenről részletesen beszámoltak.
Nagyon úgy tűnik, már túl későn háborodnak fel a német fiatalok.
Az ellenzéki sajtó véres kardként hordozza körbe az amerikai Polymarket jóslatait Magyar Péter győzelméről, csakhogy nem először tévedne nagyot az oldal egy európai választással kapcsolatban.
Vajon meddig marad Arne Slot?
