Nemzeti kincs vagy ellenállási központ?

„Lesz-e még jövőre Index, és ha lesz, akkor milyen lesz? Olyan, amilyennek azt a Gerényi-terv elképzelte, vagy valami egészen más?

G.G. A két leginkompetensebb ember ül itt szerintem ebben a kérdésben, mert fogalmunk sincs, hogy lesz-e. Szerintem biztos, hogy lesz, meg remélem is, hogy lesz. Hogy milyen szerkezetben? Azt nem tudom. Nekem az volt az alaptételem, hogy tíz év nemreform, nemváltozás és nemfejlesztés után valaminek történnie kell, mert a következő évtizedet egy lendületben lévő cég már nem viszi át.

SZ.L. Én 10 éve azt gondolom, hogy jövőre nem lesz Index. Tényleg én vagyok a másik legrosszabb bennfentes vagy jós, vagy akármi ebben a dologban. Annyira fenekedtek rá, hogy elfoglalják, beszántsák, átalakítsák, ezek után már nem lehet mit mondani. Az biztos, hogy amióta folyik az Index elleni támadássorozat, mindenképpen most forrtak fel az indulatok és most tűnt a legveszélyesebbnek a helyzet. Most szólalt meg a szerkesztőség. Ebből a szempontból izgalmasabbnak tűnik a helyzet, mint az elmúlt 10 évben, amikor – hozzáteszem – bármikor lehetett volna ilyen izgalmas. Egyelőre képtelen vagyok felmérni, megtippelni, hogy mi lesz, különös tekintettel arra, hogy mióta pár napja meghívtatok ebbe a podcastbe, azóta milyen események zajlottak a felvezetőben elhangzott új vezérigazgatói lemondással. Tényleg napról napra, percről percre történhet valami. Összességében nekem az a tippem, hogy nem akarják azonnal beszántani, ez csak egy megérzés, nem információkra alapuló dolog.

Gábor, 2012-ben hagytad ott az Indexet. Mi változott azóta? Miért gondolod úgy, hogy most rád van szüksége a lapnak? 

G.G. Sok minden változott és sok minden nem változott. Az újság alapvetően ugyanabban a szervezetben, ugyanazon elvek alapján készül. Egyfajta állandóságot képviselt az egész viharos évtizedben, amit megéltünk, és az Indexnél különösen nagy viharok is megjelentek. Hogy mért kell a tervem? Alapvetően minden vállalatot folyamatosan reformálni kell. Egyhelyben járó vállalat sincsen, vagy növekszel vagy csökkensz, egy helyben sosem tudsz állni és az online médiapiacon ez különösen közhelyes. Az Indexet ’99-ben raktuk össze, de már 2005 körül egy nagy reformon ment át a tartalomszolgáltatásunk, amit a velem szemben ülő Szily László képviselt a cégen belül a blog.hu és a felhasználói tartalmak nagyon hangsúlyos bevonásával. Egy új tartalomszolgáltatási modell és univerzum lépett be az életünkbe, amiről Laci azt írta, hogy nem volt nagyon sikeres akkor, de előrevetítette azt az évtizedet, a 2010-es éveket, a felhasználói tartalom évtizedét és az influenszerek tündöklését, a reklámbevételek arra a területre való átszaladását éltük meg. Sajnos ebből az Index már nem részesült, mert mikor mi otthagytuk, ez a fajta gondolkodás és munka teljesen  megszűnt és az előtte lévő modellhez tért vissza a rendszer, egyfajta mainstream, prémium médiatermékként gyártotta a cikkeket, és gyártotta a cikkeket. És idönként videókat is, de azt sem arra a platformra, amin az emberek egyébként videót néznek és kimaradt még sok minden más, ami az online médiában történt.

Az lett a folyamat általam felfogott képe, hogy itt egy olyan cég, amely folyamatosan élen járt az újításban és bevezette az újabb és újabb formátumokat és modelleket a magyar piacra, ezt a képességét elvesztette és nem újított és nem ment előre ebben az évtizedben.

Sőt még csak nem is követte a trendeket, hanem megrekedt egy szinten, mely a 2005-ös állapotot képviseli, ezzel még egy évtizedet lazán végig lehetett hajózni, láttunk ilyet a magyar sajtóban többet, hogy az előző évtized babérjait a következőkben aratják le anyagilag, de hogy még egy évtizedig ez a modell kibírja, az elképzelhetetlen. Ezt a rendszert sem az olvasók, sem a hirdetők nem fogják díjazni mondjuk 4-5-6-8 év múlva.

Laci, mit gondolsz? Te 2000 és 2012 között voltál az Index újságírója.

SZ.L. Amit Gábor mondott, arról eleve azt gondolom, hogy elképzelhető, hogy helyes az a meglátása leegyszerűsítve, hogy elment a jelen az Index mellett, de azt azért nagyon nehéz megmondani, mert ebben az ügyben az objektívnak tűnő alap dolgok is bizonytalanok, például, hogy hogy áll anyagilag az Index. Ez azért bizonytalan, mert az Indexet régóta akarják nyíltan politikailag vagy politikához kötődő üzleti körök bekebelezni és az a struktúra, amiben jelenleg működik az Index, az annak az eredménye volt, hogy az egyik Fidesz-közeli üzletembertől a másik, Simicska Lajos meg akarta szerezni. Akkor kidolgoztak egy speciális konstrukciót, ami eleve egészen különleges: a szigorúan vett szerkesztőség egy alapítvány védőernyője alatt van, de a kiadó egyéb funkciói, ami más médiacégeknél jellemzően egy helyen vannak, a sales, pénzügyek, illetve az Index esetében a címlapon megjelenő csomó más kiadvány a blog.hu-tól kezdve, más kézben vannak. Ez a bonyolult struktúra azt eredményezi, hogy az Index nem teljesen ura a saját pénzügyeinek, például azt az alaptételt, hogy mennyi az Index hirdetési bevétele, ezt nem tudjuk, illetve amit tudunk róla, nem biztos, hogy hiteles, hiszen egy olyan cég kezében vannak jelenleg az Index hirdetési bevételei, amelyik nyíltan erős politikai motivációval jött létre.

Egy olyan konstrukció, hogy a szerkesztőség érezhesse, hogy független, az alapítványi forma garanciát ad, de miután az üzleti ügyeiben nem teljesen önálló, ezen az ágon meg lehet fogni, ha valaki akarja.

Az Indexet pórázon lehet tartani, ezért van az, hogy én minden évben azt gondoltam, hogy a következő évben már nem lesz Index mondjuk 2010 óta, hiszen ott a lehetőség. Ez nem friss fejlemény, maga ez a konstrukció régóta fenn áll. Ebben az egészben, amiről Gábor beszél, fontos kezdőelem, hogy azt állítják, hogy az elmúlt 4 évben az Indexnek csökkentek a hirdetési bevételei. Nem tudhatom, hogy csökkentek-e, nem látom az Index könyveit, publikus adatok azt mutatják, hogy az Index minden vetélytársánál, azoknál is, amelyek egyébként nincsenek jó anyagi helyzetben, akár veszteségesek, de a hirdetési bevétel növekedett. Nőtt a torta és a saját kis szeletek is valamennyivel növekedtek, volt, akinek jobban, volt, akinek kevésbé. Amikor olyan állítások hangzanak el, hogy megfeleződött volna, ez egész egyszerűen életszerűtlen. Lehet, hogy így van, nem állíthatom, hogy nettó hazugság, de biztos, hogy nagyon gyanús. A másik fontos reakcióm arra, amit Gábor mondott: miközben az Index valóban változatlanul klasszikus újságként működik, működött mikor én ott voltam és azóta is, pedig milyen sok idő eltelt. A magyar médiapiac és politika változásai miatt azóta, mióta eljöttem, 7 éve növelte a piaci részesedését, bevételi és olvasottsági adatok szempontjából. Az Index-címlap egyedülálló oldallá vált a magyar interneten, ez nagy különbség az előző állapothoz képest. Amikor én indexes voltam, amikor megnőtt nagyra és a magyar médiapiac jelentős szereplője lett, mindig komoly szereplő volt, mindig volt vetélytársa, amelyik ugyanazon a piacon tevékenykedett, mindig volt több, de volt egy nagy, sokáig az Origo volt. És az Index soha nem volt domináns szerepben. Most ez teljesen átalakult, nagyon domináns lett és a Gerényi-terv egyik nagy veszélye szerintem az, hogy az Indexből az egyik fő értéke, az Index-címlap lett. Nagyon kevés olyan internetes oldal van manapság, amit direktben látogatnak az emberek. Az olvasói szokások átalakulásával a tömegek jellemzően megosztásokból olvasnak, relatíve csökken annak az aránya, amikor valaki hűségesen odamegy az internet címre és ott kezdi nézni. Az index.hu egy ilyen cím és nagy változás, hogy felértékelődött a címlap, úgyhogy nem csodálom, hogy harc indult érte. Úgy néz ki, mintha a Gerényi-terv az Index-címlapért folytatott harc egyik állomása lenne.”