Koronavírus, második hullám? Ezekkel a fegyverekkel megyünk a harcba

„Azt kell a magyaroknak megérteni, hogy ez egy szakaszgyőzelem. Nincs vakcina, tehát nem tudjuk magunkat beoltatni, hogy ne kapjuk el a fertőzést. Mivel az országot nem tudjuk kiszakítani Európából, és nem is akarjuk, ezért a környező országok hatással vannak ránk” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban, a szokásos péntek reggeli interjúban. „Nem lehetünk eléggé óvatosak, hiszen az ország nincs lezárva, és ha körbenézünk, riasztó látvány tárul elénk. A külföldről behurcolt koronavírussal bármikor,

– ezt már Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinikai járványelemző munkacsoport vezetője jelentette ki egy nappal korábban, ugyanott. Az, hogy megússzuk-e a második hullámot, a jövő zenéje, addig is összeszedtük, hogy milyen eszközeink vannak a vírus ellen.

Hogy áll a vakcinafejlesztés?

Óriási erőkkel dolgoznak a kutatók a Covid-19 elleni oltóanyag fejlesztésen, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) július 2-án

A gyógyszerek és a védőoltások forgalomba hozataluk előtt számos kísérleti, illetve vizsgálati fázison esnek át. Az úgynevezett preklinikai fázishoz tartozik a vakcinafejlesztés minden olyan lépése – egészen a várható hatás modellezésétől az állatkísérletekig –, amely nem érint emberi vizsgálati alanyokat. A WHO legfrissebb listáján szereplő oltóanyagok közül 129 van ebben a szakaszban. A preklinikai fázist követi az úgynevezett klinikai fázis, a 147 reményt keltő oltóanyag közül a legfrissebb adatok szerint 18 már eljutott ide, vagyis embereken kezdték ezeket tesztelni.  

A szakértők a klinikai fázist három részre osztják, az első lépés, amikor az új vakcinát első alkalommal próbálják ki egészséges önkéntes embereken, és az esetleges káros mellékhatásokat vizsgálják. A második lépés során egy konkrét, kis létszámú betegcsoporton vizsgálják, hogy az adott védőoltás valóban hatásos-e, továbbá igyekeznek megállapítani az optimális adagolás mértékét. A harmadik fázisban pedig nagyobb számú betegen vizsgálják a készítmény biztonságos alkalmazhatóságát, a hatásosságát, valamint követik az esetleges mellékhatásokat, és összehasonlító vizsgálatokat végeznek más készítményekkel. Ha a vakcina kiállta az eddigi próbákat, a fejlesztők megkezdhetik a forgalomba hozatal engedélyeztetését a megfelelő hatóságoknál. A már forgalomba került vakcinát pedig összehasonlítják más készítményekkel, vizsgálva a hosszú távú hatását.

Vigyázni kell a fejlesztés gyorsaságával

„Rendkívül jó hír a kísérletek szempontjából, hogy a koronavírussal megfertőzött majmokat a gyógyulásuk után nem lehet újrafertőzni annak köszönhetően, hogy a kísérleti oltóanyag képes immunválaszt kiváltani a szervezetükben” – mondta Szlávik János a Dél-Pesti Centrumkórház infektológusa még egy májusi sajtótájékoztatón. Szerinte három olyan koronavírus elleni oltóanyag-kísérlet zajlik a világban, amelynek biztatók az eredményei, úgy gondolja, nagy valószínűséggel e három oltóanyag közül kerül ki majd a Covid-19 első hatékony ellenszere. A szakember felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy „a fejlesztés gyorsaságával vigyázni kell”. Felidézte, a sietség 1966-ban, egy RS-vírus elleni vakcina előállításakor oda vezetett, hogy a kísérleti oltást kapott pácienseknél súlyosabb volt a betegség lefolyása, mint azoknál, akiket nem oltottak be. A főorvos elmondta, korábban szó volt arról, hogy már ezen a nyáron tízmilliószámra gyártanak a gyógyszergyárak oltóanyagot. Ez úgy lehetséges, hogy a gyógyszergyártók még a tesztek lezajlása előtt óriási mennyiségben halmoznak fel oltóanyagot, és ha a tesztek pozitív eredménnyel zárulnak, akkor azonnal forgalmazni tudják a vakcinát.

Sikeresnek bizonyul a vérplazma-terápia

A vérplazma-terápia során a koronavírusból már felgyógyultak vérében termelődött ellenanyagot használják fel a betegség leküzdésére. Az orvosi vizsgálatok és tudományos kutatások azt bizonyítják, hogy a súlyos betegek vérében kialakuló túlzott immunreakció, az úgynevezett citokinvihar egészséges szérum hozzáadásával visszaszorítható. Az említett, a vírus előidézte ijesztő jelenségre az immunrendszer annyira hevesen reagál, hogy folyadék tölti meg a tüdőt, károsítva a szöveteket, akár sokszervi elégtelenséget is okozva. Ezt megfékezendő, a Semmelweis Egyetem, a Testnevelési Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem virológiai központjának szakértői együtt fejlesztették ki a már engedéllyel is rendelkező, gyógyult Covid-19 páciensek vérplazmájából előállított szérumot. Az elsőt április 27-én adták be a Semmelweis Egyetem két betegének. A terápia sikeresnek bizonyult:

A plazmaterápiával csökken a koronavírus-járvány halálozási mutatója, valamint az intenzív ápolással töltött napok száma. Jelenleg több mint ötven klinikai vizsgálat van folyamatban világszerte, több mint kétezer egészségügyi intézményben közel tízezer beteg részesült plazmainfúziós terápiában.

Japán gyógyszert tesztelnek itthon

A koronavírussal fertőzött betegek kezelésében egyik leghatékonyabbnak bizonyult gyógyszer a favipiravir összetevőjű Avigan. A hat éve Japánban törzskönyvezett, eredetileg influenzás betegeknek szánt készítmény alkalmasnak látszik arra, hogy korai fázisban adagolva eltüntesse az új típusú koronavírust a garat- és orrváladékból – közölte a gyógyszer hazai klinikai vizsgálatát koordináló konzorciumot vezető Pécsi Tudományegyetem még korábban. Miután az Avigan sem Magyarországon, sem Európa más országaiban nem törzskönyvezett gyógyszer, ezért csak különleges eljárás során lehet embernek beadni, így először klinikai vizsgálatnak vetik alá a készítményt. A HECRIN Konzorcium az ország négy orvosképző egyeteme, valamint a Dél-pesti Centrumkórház és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet bevonásával kezdték meg a gyógyszer vizsgálatát. Azt tervezik, hogy ezen a hat helyen összesen száz igazoltan koronavírus-fertőzött beteget vonnak be a vizsgálatokba. Magyarország egyébként elsők között tesztelhette a készítményt, miután május végén

Egy hónappal ezelőtt kezdték kezelni a Covid-19 fertőzötteket az ugyancsak faviapir hatóanyagú Avifavir nevű antivirális gyógyszerrel Oroszországban. Hogy fokozzák a hatékonyságát, az orosz tudósok módosították a szert. A gyógyszer klinikai tesztjeit 330 fő bevonásával végezték, az eredmények szerint a legtöbb esetben négy napon belül sikeres volt a kezelés.

A kubai csodaszer

Szintén a citokinvihar csillapítását szolgálja az a két kubai fejlesztésű gyógyszer, amelynek számlájára írják az országban, hogy alkalmazásuknak köszönhetően kevés súlyos koronavírusos beteg hal meg. Míg a világban a válságos állapotban lévő betegek mintegy nyolcvan százaléka hal bele a koronavírus okozta COVID-19 betegségbe, Kubában azonban az említett gyógyszerek alkalmazásának köszönhetően ilyen arányban gyógyulnak meg a válságos vagy súlyos állapotban lévő betegek – jelentette ki Miguel Díaz-Canel kubai elnök. Az egyik ilyen gyógyszer az itolizumab, amelyet Kubában, de máshol is gyártanak, a másik pedig a reumás artritisz gyógyítására tesztelt fehérjemolekula. Az előbb említett biológiai terápia Szlávik János infektológus egy korábbi nyilatkozata szerint Magyarországon is sikeres azokban az esetekben, amikor a betegség az 5-6. napon egy immunológiai vihar következtében súlyossá válik és a páciens lélegeztetésre szorul. A peptidek kapcsán az infektológus korábban azt mondta, „nehezen elképzelhető, hogy azokból ilyen rövid idő alatt hatékony gyógyszert lehetett kifejleszteni”.