Így élt Budapesten Ferenc József

2020. július 03. 18:33

Ferenc József keveset időzött a Budavári Palotában, de ha ott volt, imádott a Várkertben sétálni és messzilátóval kémlelni a várost – ismét egy izgalmas történelmi cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.

2020. július 03. 18:33
null
Sal Endre
Sal Endre

1882-ben megírták a lapok, hogy a palotában Ferenc József jelenlétében fényes mulatság lesz, ahol Berkes Lajos zenekara és egy katonabanda szolgáltatja a zenét. Jeles esemény volt ez, hiszen korábban hosszú évekig nem tartottak bált a budai Várban, az utolsót 1876-ban rendezték volna, de „udvari gyász”miatt végül elmaradt.

1884-ben is gyászolt az udvar, Savoyai Mária Anna királyné halála miatt minden „zajos ünnepséget elodáztak”, ám így is kíváncsi közönség lepte el a királyi lak környékét, hátha megpillanthatják a palotában időző Ferenc Józsefet.

A király rendszerint vonattal érkezett Bécsből a Nyugati pályaudvarra s innen hintón ment a budai Várba. Ilyenkor minden újságban megjelent, hogy

„a háztulajdonosok felkéretnek azon utczákban, hol a király átvonul, a házak fellobogózására és egyéb módon való feldíszítésére.”

A legtöbbször lovasrendőrök biztosították az útvonalat, nehogy az élénk fogatközlekedés miatt a királynak várakoznia kelljen.

Aztán 1890-ben egy dráma kísérte Ferenc József pesti útját. Történt, hogy szokás szerint a Ferdinánd híd melletti tartaléksínen állt a király csodás vasúti szerelvénye. Egyik nap éppen ott dolgozott Nihlicska József, 53 éves udvari fő világosító, a lámpákat ellenőrizte, amikor a kocsikat elkezdték kitolni. Ő az ajtóhoz lépett és kinézett, ám megszédült és a kocsi kerekei közé zuhant. Azonnal a Rókus kórházba szállították, ahol amputálni kellett a bal lábát, ám a balesetet végül túlélte.

Bárhová látogatott a király, általában csak udvarias mondatok hagyták el a száját. Éppen ezért keltett feltűnést, hogy 1890-ben, amikor a Műcsarnok festménykiállítását tekintette meg, egy kritikát is megfogalmazott. A német festő, Franz von Stuck A paradicsom őre című festménye mellett sétált el, amikor megszólalt:

„Figyelmeztettek engem erre a képre már Münchenben is. De akkor sem találtam szépnek, most sem találom szépnek” – mondta a Monarchia feje.

Ferenc József sosem felejtette el megemlíteni a látogatásai során, hogy Budapest az egyik kedvelt fővárosa. 1895-ben, a Pesti Naplóból aztán az is kiderült, mi volt a napirendje a Budavári Palotában időző királynak.

Általában hajnalban kelt, kávézott vagy éppen teázott, majd elfogyasztotta az első reggelijét. Utána misére ment vagy sétált a Várkert virágai között, majd a második reggelijét is tálalták, de azt már az íróasztalánál, munka közben ette meg. Ilyenkor általában sültet vagy tésztát szolgáltak fel neki. A második reggeli után sokszor ivott egy kevés bajor sört és elszívott egy-egy szivart.

Az ebéd délben érkezett, amely sok fogásból állt. Ferenc József nem sokat bíbelődött az evéssel, így az öt-hat fogással általában tizenöt perc alatt végzett, a lakájoknak igencsak igyekezniük kellett, hogy felvegyék az uralkodó tempóját. Az ételeket egy hosszúkás, ezüst zárt edényben vitték a távolabb eső konyhából, és hogy melegen kerüljön a király elé, az edények alá égő parazsat tettek.

1896-ban, a millenniumi ünnepségek és kiállítás miatt sűrűbben látogatott Budapestre, s minden alkalommal piros falragaszokon hívták fel a pestiek figyelmét, hogy ha tehetik, menjenek ki a Nyugati pályaudvarra és fogadják lelkesen a királyt. 1898 októberében is kimentek, de akkor fekete zászlók lengtek mindenütt, az emberek pedig néma csöndben álltak a pályaudvarnál, hiszen szeptemberben Genf városában egy anarchista megölte a király feleségét, Erzsébet királynét.

Ferenc József amúgy szenvedélyes vadász volt, s bármikor jött, sosem mulasztotta el megnézni a hagyományos agancskiállítást.

Így tett 1899-ben is, amikor az elegáns Royal szállóban tartották a vadászati kiállítást.

Arról is beszámoltak a lapok, hogy 1899-ben egy incidens zavarta meg a király vendégeskedését. Éppen a külső Kerepesi úton haladt a fogatával, amikor egy munkásember kérvényt dobott a kocsijára. A király felvette a papirost és átadta a főhadsegédének. A munkást a rendőrség később előállította, ám szabadon bocsátották.

Egy évre rá szintén a külső Kerepesi úton egy jól öltözött fiatalember vált ki a tömegből és egy kérvényt lobogtatva a kezében az udvari fogathoz lépett. Egy detektív a következő pillanatban le akarta teperni, de Ferenc József intett, hogy ne tegye. Megállíttatta a kocsiját és átvette a kérvényt. Mint később kiderült, a fiatalembert Klein Dávidnak hívták és utolsó reménye volt, hogy a király közelébe férkőzik. Az apját koldulás miatt ugyanis kitiltották Budapestről és Ferenc Józsefnél akarta elérni, hogy visszatérhessen a fővárosba.

Ferenc József végül 1916 novemberében, 86 éves korában aludt el örökre. Többé nem láthatta a Budavári Palota személyzete, hogy a király kora reggel, a Várkertben sétálva egy messzilátóval kémleli kedvelt fővárosát.

Kapcsolódó cikkek

Összesen 35 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Deotex
2020. július 07. 09:13
1848 után takonyorrú kölyökként még "tapasztalt" tanácsadói vezették kegyetlen döntéseit. Szerencsés lehetett, hogy utána egy viszonylag békés és nagy gazdasági fejlődéssel járó korszakban lehetett uralkodó. Nagy érdeme van abban, hogy Budapest (és Magyarország) 1880 és 1914 között brutális fejlődésen ment keresztül. Sajnos tudjuk, hogy utána mi jött, de az felett neki aggastyánként már nem volt kontrollja.
galancza
2020. július 06. 11:37
ferencjóska (ahogy a 14.századtól kezdve családtagjainak 99%-a) megfogalmazhatatlan földöntúli fanatizmussal gyűlölte a magyarokat.
syphax
2020. július 06. 09:50
Én úgy tudom, nem csak Sissy, de "FERENCJÓSKA" is szivesen ugrott ki Gödöllőre Budapestről, de inkább Budáról--hiszen külön KIRÁLYI VÁRÓCSARNOKOT épitettek ott meg számukra. Amely fogadócsarnok nem mellesleg ma is áll és ma is nagyon szép. Hogy felesége szeretett Gödöllőn tartózkodni, ez közismert, ám az hogy a király is, az kevésbé. Pedig Ő I.Ferenc József is kedvvel tartózkodott ott, hiszen ha valahol, hát azon a környéken igencsak volt "vadásznivaló"--hiszen még van ma is!!!
Starlord
2020. július 05. 10:57
"a nagyhatalmaknak kellett egy erős Ausztria a térség stabilitása és Angliának Oroszország és Franciaország ellenpólusaként" Izé, miről is van szó, hát a Habsburg az orosz cár csapataival verte le a forradalmat... Én arról beszélek, hogy ez az idegen vér, a habsburgok, mint egy rákos daganat évszázadokon keresztül élősködött a magyarokon, már a Rákóczi szabadságharc is ellenük bontakozott ki 1704-ben...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik