A Berliner Zeitung leírta Zelenszkij rémálmát: innen már nem lesz visszaút

2025. október 28. 12:54

Az ukránoknak elege van a háborúból.

2025. október 28. 12:54
null

A Berliner Zeitung cikke szerint a háború kezdete óta körülbelül 290 ezer büntetőeljárást indítottak Ukrajnában azokkal a katonákkal szemben, akik elhagyták posztjukat. Ez a szám nagyjából megegyezik 

a német hadsereg teljes létszámával,

de a valós adat ennél valószínűleg jóval magasabb, mivel sok parancsnok nem jelenti a dezertálásokat, félve, hogy minden hiányzó katona személyes vezetési hibának számítana. A hivatalosan ismert esetek közül közel 60 ezer minősül dezertálásnak, a többi pedig az AWOL-kategóriába (engedély nélküli távollét) tartozik, amelynek megítélése a katonák szándékától függ. 

Az elmúlt év végén a hivatalos adatok szerint aggasztóan nőtt az engedély nélküli távollétek száma. 

A kormány válaszként egyszerűsített visszatérési eljárást vezetett be, egyfajta amnesztiát, hogy a katonákat visszatérésre ösztönözze. Sok katona azért élt ezzel a lehetőséggel, hogy vonzóbb egységekbe kerülhessen, de a várakozásokhoz képest csak 29 ezer fő tért vissza a szolgálatba. Emiatt a kormány szigorúbb büntetőintézkedéseket tervez az AWOL-esetekre.

A dezertálások mögött mélyebb problémák húzódnak: kimerültség, hiányos kiképzés, bizonytalan szolgálati idők, kiábrándultság, hiánygazdálkodás, alacsony fizetés, korrupció és gyenge katonai vezetés, valamint a parancsnokokba vetett bizalom elvesztése. A kényszermobilizáció az ukrán hadsereg életfonala: havonta tízezreket kényszerítenek fegyverbe, sokukat felkészületlenül és vonakodva, így a frontszolgálat sokak számára elviselhetetlen terhet jelent.

Ez a helyzet nem csupán a katonák fizikai és mentális kimerültségéről szól, hanem a háborúval szembeni csendes tiltakozásról is. A civil társadalomban nő a feszültség, a „Klare Dienstzeiten” mozgalom például a katonák feleségeit és anyáit fogja össze, akik az igazságos terheléselosztást és a katonák hazatérését követelik. A dezertálások és a mobilizáció kikerülése árnyékot vet az elnök állítására, miszerint Ukrajnának csak fegyverekre, nem pedig NATO-katonákra van szüksége. A cikk hangsúlyozza: a politikai vezetés katonai nyomás alatti tehetetlensége miatt a fegyverek önmagukban nem elegendőek, hamarosan pedig előfordulhat, hogy nem marad elég katona a hadieszközök kezelésére sem.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: HENRY NICHOLLS / POOL / AFP

 

Összesen 8 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ödenburger
2025. október 28. 15:19
> „Klare Dienstzeiten” mozgalom mozgalom például a katonák feleségeit és anyáit fogja össze, akik az igazságos terheléselosztást és a katonák hazatérését követelik Hogy mi van? Német nevet választottak az ukrán anyák és feleségek a mozgalmuknak? Vagy a Berliner Zeitung tükörbe lefordította, az onnan magyarra fordító meg annyira hülye volt, hogy tulajdonnévnek vélte és nem fordította tovább (egyébként a.m. "tiszta/világos szolgálati idő)".
Válasz erre
0
0
Nasi12
2025. október 28. 15:00
A végén csak a hajlandók vezérkara marad aki harcolni akar. Kócos borisz, ursula, kallas nyitott mellel. Ide lőjetek !
Válasz erre
1
0
letsgobrandon-2
2025. október 28. 14:09
pár hónap múlva semmi sem fog ukrajnából maradni ,csak adósság.. sok hülye meg lengeti a kék-sárga zászlót
Válasz erre
6
0
Stingary76
2025. október 28. 13:41
"sok parancsnok nem jelenti a dezertálásokat, félve, hogy minden hiányzó katona személyes vezetési hibának számítana. " Nomeg azért, hogy zsebre tegye a dezertáltak zsoldját, ahogyan a be nem jelentett halott katonák után teszik...
Válasz erre
8
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!