Így vágja maga alatt a fát az Európai Unió, most éppen a légi közlekedésben
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
A „békítő tárgyalások” egyik fontos állomása lesz a felek június 27-i washingtoni találkozója.
A Koszovóval fenntartott viszony rendezésében Oroszország mindig Szerbia mellett áll – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Belgrádban, ahová azért érkezett, hogy a parlamenti választások előtt Moszkva támogatásáról biztosítsa az Aleksandar Vucic államfő vezette Szerb Haladó Pártot (SNS), és biztosítsa a szerb vezetést arról, hogy a koszovói kapcsolat rendezésében Moszkva Belgrád mellett áll.
Lavrov szerint Brüsszelnek többet kellett volna tennie a helyzet rendezéséért
Az Aleksandar Vuciccsal közös sajtótájékoztatón az orosz külügyminiszter bírálta az Európai Uniót, amiért nem vállal aktívabb szerepet a már több mint egy évtizede húzódó párbeszédben Belgrád és Pristina között. Mint mondta, Brüsszelnek harcolnia kellene azért, hogy a közvetítésével megszületett megállapodásokat a felek betartsák, a megbeszéltekből ugyanis az albán fél nem sokat valósított meg eddig.
Brüsszel valóban alábbhagyott a két fél kibékítésének szándékával az utóbbi másfél évben, ám néhány hete Miroslav Lajcák szlovák diplomatát bízták meg a tárgyalások vezetésével. Kinevezése azonnal felháborodást keltett Koszovóban, ugyanis Szlovákia azon öt európai uniós tagország egyike – Ciprus, Görögország, Spanyolország és Románia mellett –, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét, így a koszovói politikusok úgy gondolják, hogy Miroslav Lajcák előítéletesen viszonyul a tárgyalások vezetéséhez.
Aleksandar Vucic közölte: aggodalomra okot adó híreket kapott Szergej Lavrovtól a jövő heti washingtoni Belgrád-Pristina-találkozóval kapcsolatban. Szerinte nagyon oda kell majd figyelni a tárgyalások során, mert lehetséges, hogy a Koszovó-barát Egyesült Államok Belgrád számára – bújtatott formában ugyan, de – elfogadhatatlan javaslattal áll elő. Szerbiának viszont meg kell őriznie állami érdekeit, legyen ennek bármi is az ára – tette hozzá. „Nagy nyomásnak leszünk kitéve a következő időszakban” – figyelmeztetett a szerb államfő.
Washington támogatása tavaly év végén lett újra látható
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt nem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Oroszország Szerbia szövetségeseként szintén nem ismeri el Koszovó függetlenségét, és folyamatosan megvétózza felvételét a nemzetközi szervezetekbe.
Az Egyesült Államok rendkívül nagy támogatást nyújtott Koszovónak 1999-ben, a szerb-koszovói konfliktus idején, majd az ország függetlenné válásakor is. Az utóbbi néhány évben lanyhult ez a támogatás, a tavalyi esztendő végén azonban Washington ismét élénk érdeklődést mutatott Koszovó, illetve a szerb-koszovói viszony rendezése iránt. Szakértők szerint ennek egyik oka az, hogy az újraválasztásáért induló Donald Trump amerikai elnöknek nagyon jól jönne egy külpolitikai siker a választási kampány végén, és nagy dicsőséget szerezhetne magának azzal, ha rendezni tudná ezt a balkáni ügyet, ami hivatali elődeinek nem sikerült. A „békítő tárgyalások” egyik fontos állomása lesz a felek június 27-i washingtoni találkozója, amelyre a szerb elnök is utalt, és ahol az Egyesült Államok igyekszik majd mindkét fél számára elfogadható feltételeket megfogalmazni a kapcsolat rendezése érdekében.
(MTI)