KAP életről és humorról, Kemény Dénes, kaotikus Józsefváros és kiútkereső romák – Megjelent az új Mandiner hetilap!

Létezik-e etikus humor? Feladata-e egy humoristának a társadalmi felelősségvállalás? Lehet-e humorral evangelizálni? E heti címlapos interjúnkban Kovács András Péterrel, az ország egyik legnépszerűbb humoristájával beszélgettünk influenszerségről, szolidaritásról, a válság utáni valóságról. „Ez a járvány a világ összes mai gyerekének lelkében nyomot hagy, ez bizonyos. Összekovácsol egy generációt” – véli a humorista, akitől azt is megkérdeztük, hogy mennyire melós most, a járvány idején viccesnek lenni.

Vezércikkünket, az Első karaktert ezúttal Szalai Laura jegyzi, aki a várva várt karantén utáni újrakezdésről ír.

Közélet

Közélet rovatunkban interjút olvashatnak Kemény Dénessel, a vízilabda-válogatott egykori szövetségi kapitányával, akivel a karanténról, a nagy győzelmek titkáról és arról beszélgettünk, hogy mi lesz a feltétele a jövő évre csúsztatott olimpia megrendezésének. 

„Semmilyen elfoglaltság nem hozza vissza azt az érzést, amikor egy fényképen látom, hogy Hargita kis székely falujában mise közben a zsoltártartóra rakosgatják ki a gólok számát, a hívek pedig imádság közben az egyik szemükkel azt nézik, hogy áll a vízilabda-mérkőzés” – mondja Kemény Dénes, aki elárulta, egyáltalán nem bánta meg, hogy leköszönt a szövetségi elnöki posztról.

Bár a Sajó-parti, 850 fős, cigány többségű Girincsen az utóbbi fél évtizedben sokan jutottak álláshoz, a koronavírus miatti részleges leállás következtében számosan váltak ismét munkanélkülivé. Riportunkban bemutatjuk, hogy a feltörekvő romák a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban miként próbálnak visszatérni a munka világába. 

Megvontuk a mérlegét Pikó András VIII. kerületi polgármestersége első félévének: bár a józsefvárosi polgármester és a mögötte álló baloldali koalíció szociális érzékenységét hirdeti, eddigi lépéseik korántsem erről tanúskodnak, és még a választási ígéretek sem tükröződnek bennük. 

Dúró József politológus véleménycikkében arra mutat rá, hogy már a válság politikai szempontból a kormányoldalnak és az ellenzéknek egyaránt kedvezhet, de a baloldalnak mindenképpen szüksége lesz egy olyan témára, amelyet tartósan napirenden tud tartani.

Szinkron kisrovatunkban ezen a héten Jozé Biscak, a Demokracija szlovén konzervatív hetilap főszerkesztője írását olvashathatják, aki szerint a válságnak rá kell ébresztenie Európát, hogy vissza kell térnie a gyökereihez. „Világossá vált, hogy az unió jövőjét nem a nemzetállamok, a kereszténység vagy a tradíció fenyegeti. Az egyes kultúrák és gazdaságok kizárólag a szuverenitás segítségével maradhatnak fenn” – hívja fel a figyelmet.

Külhon & Külföld

Külhon rovatunkban Mózes Szabolcsot, a felvidéki magyar politikának új lendületet adó Összefogás alapítóját kérdeztük a szlovákiai választás tanulságairól, a magyar fiatalok politikai érdeklődéséről és Trianon 100. évfordulójáról.

Külföld rovatunkban nagy összeállításban foglalkozunk Indiával: portrét olvashatnak Narendra Modi miniszterelnökről, aki néhány év alatt újrarajzolta az ország politikai térképét, most pedig a koronavírus-válságára kell megoldásokat találnia. Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója írásában arra mutat rá, hogy a világjárvány súlyos csapást mért az országra: tízmilliók kerültek kilátástalan helyzetbe, és a vallási ellentétek is tovább éleződtek. 

Magyar Ágnes Zsófia, a Danube Institute vezető kutatója arról ír véleménycikkében, hogy míg az EU magára hagyta a balkáni régiót, Kína egyre inkább megerősíti a reputációját a térségben.

Precedens & Makronóm

Mennyire nevezhető jobboldali erőnek az a pártcsalád, amely megértéssel fordul Karl Marx munkásságához, de Carl Schmittben csak eszközt lát a nácizáshoz? Precedens rovatunkban az Európai Néppártban alkalmazott kettős mércével foglalkozunk. 

Orbán Balázs publicisztikájában a válságkezelés kapcsán ír arról, hogy a politikusoknak a nemzeti egység megteremtésére kell törekedniük. 

Márkus Zsolt ma egy globális multi vállalat külföldi központjában dolgozna vezetőként, ha nem veszi a fejébe, hogy inkább itthon építi fel saját high-tech „paradicsomüzemét”. A cégtulajdonost Makronóm rovatunkban a külföldön dolgozó magyarok hazacsábításáról, a hazai agráripar helyzetéről és arról kérdeztük, mitől finom igazán a paradicsom. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Böszörményi Nagy Gergely ezúttal David Christian történész könyvét ajánlja figyelmünkbe, aki arra tesz kísérletet, hogy tudományos módszerrel az univerzumról felhalmozott összes emberi ismeretet egyetlen nagy történetbe foglalja össze. 

A Feminens oldalán Sylvia Plachyt ismerhetik meg, aki '56-ban menekült családjával nyugatra, és fotóművészként vált nemzetközi hírűvé. 

Meta rovatunkban először ír cikket Schiffer Miklós divatszakértő, aki VIII. Eduárd egykori angol király karakterét és stílusát elemzi jegyzetében.

Élet rovatunkban a Kovács András Péter-nagyinterjú mellett most is készültünk filmajánlóval, A platform című filmet ajánljuk az olvasóknak. 

Folytatódik a Hegyibeszéd – Hegyi Zoltán tárcáját olvassa.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatunkban az UFi régi szerzője, Névai Gábor ír arról, van-e értelme még a zéró toleranciának a napközbeni, munka közbeni, mértékkel történő alkoholfogyasztásban.