Szentlélek nélkül már rég összeomlott volna az egyház

Pünkösdöt ünnepeljük, a Szentlélek kitöltetését. Sokak számára azonban ez az ünnep, illetve esemény csak nehezen megragadható, szinte megfoghatatlan. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek pünkösd mai üzenetéről, a Lélek megújító erejéről és az ember életében betöltött szerepéről is beszélt a Magyar Nemzetnek.

Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek szerint pünkösd értelmét, jelentését és jelentőségét nehezen lehet megragadni, ahogy egy gyermekkel se könnyű szépen megértetni, mi is az a lélek. – Apám mindenesetre így magyarázta az unokáknak: Álmodtál már? Azt mondják, igen. Na, akkor tudod – meséli az atya. – Pedig ha kinyitjuk a szótárt, akkor lépten-nyomon „belebotlunk”: lelketlen ember, lelketlen vagy éppen lélekölő munka… a lélekhiány hatásairól tehát nagyon is sokat tudunk. A jólelkű, vagyis igaz, illetve a lelketlen ember ma is a két legalapvetőbb életformát jelöli.

A lélek önmagában csak nehezen, hatásaiban azonban, úgy tűnik, könnyen felfogható számunkra.

– A Szentlélek nem az Isten ereje csupán, hanem Istennek a szentháromságban személyessé váló szeretete – szögezi le az érsek. Ezért aki nem hiszi a szentlélek istenségét, az nem hisz a szentháromságban sem, és valójában nem is keresztény; hiszen ezek elválaszthatatlanul egybetartoznak. – Nem puszta teologizálásról van itt szó – jelenti ki Balázs atya –, hanem épp a legforróbb gyakorlatról, pünkösdkor ugyanis maga az Isten szólítja meg az embert, vagy úgy is is mondhatnánk: „a lelkünknek a Lelke”.

(Magyar Nemzet)