Elképesztő: Sárkány Zalán világbajnok! (VIDEÓ)
A 21 éves úszó aranyérmet nyert 800 méter gyorson szombaton a Duna Arénában zajló rövidpályás úszó-világbajnokságon.
Miután Csepel megbuktatta a kerületvezetéssel nem egyeztetett tervét, a Belvárosban található Városháza Gerlóczy utcai szárnyába költöztetne hajléktalanokat Karácsony Gergely, járványintézkedés gyanánt. Mit akar a főpolgármester és mit szólnak hozzá az érintettek? Riportunk.
Több mint 2300-an írták alá szombat óta a Belvárosi Fidesz által kezdeményezett tiltakozó petíciót, miután Karácsony Gergely főpolgármester az V. kerület önkormányzatával nem egyeztetve, a helyhatóság és a lakosság véleményét nem kérdezve május 4. óta
más fővárosi hajléktalanszállókból.
A főpolgármester így érvel: „Az idősotthonok lakói mellett a hajléktalan emberek azok, akik a leginkább ki vannak téve a járvány veszélyeinek. Sok közöttük az idős, krónikus beteg, akik nem tudják betartani a járvány megfékezése érdekében hozott szabályokat. Az ő megvédésüknek elengedhetetlen feltétele a hajléktalanszállók zsúfoltságának csökkentése.”
Fülöp Attila: nincs zsúfoltság a hajléktalanszállókon
De mit mond erre a szociális ügyek legfőbb hazai illetékese? Megkérdeztük Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárt Budapest első emberének kijelentéseiről.
„Az önkormányzati feladatként megjelenő hajléktalan-ellátás férőhelyeinek kihasználtságára naponta állnak a rendelkezésünkre adatok az Emberi Erőforrások Minisztériumában – mondja Fülöp Attila. – Elmúlt vasárnapi adatunk szerint például mindössze 52 százalékos volt Budapesten a kihasználtság. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden második férőhely üres volt, így akár az izolálás is megoldható lenne. Ennek ismeretében kijelenthetem: képtelenség szakmailag azzal érvelni, hogy azért kellene újabb helyszíneken hajléktalanokat elhelyezni, mert zsúfoltság van.”
Az államtitkár szerint a hajléktalan-ellátásnak Magyarországon „abszolút jó” a minősége,
köszönhetően az éjjeli menedékhelyeket és nappali melegedőket üzemeltető hajléktalanellátó szervezeteknek, és a rendőrséggel, mentőkkel, polgárőrséggel, önkormányzatokkal való harmonikus együttműködésnek. Fülöp Attila személyes véleménye az: „Ez az eset egy lejárt párizsi recept előhúzásának gyanúját veti fel, hiszen 2018 októberében a szocialista párizsi főpolgármester asszony a Városházára vitte be a hajléktalanokat. Kétségbe vonható, hogy ez a főpolgármester úrtól egy jobbító szándékú terv, ugyanis pusztán attól, hogy a Városházára kiszolgáltatott és összetett élethelyzetű hajléktalanokat visznek be ideiglenesen, az ég világon semmit nem old meg. Úgy tűnik számomra, hogy a hajléktalanok témáját megint baloldali-liberális felvonulási területnek használják, miközben a szociális gondoskodás, másikra odafigyelés éppen a keresztény kultúrán alapszik, és ezt igyekszik valós tartalommal megtölteni a konzervatív kormány és politikai közösség.”
Az államtitkár bírálja Karácsony Gergely járványügyi védekezésének tartalmát és irányát: „A visszás ingyen cirkuszt látva fölvethetnénk: miért nem az idősotthonok, mindenekelőtt a tömeges halálesetet és fertőzést produkáló Pesti úti idősotthon problémájának megoldásában, a jogszabályi előírások betartásában és a saját intézményeiben lakó idősek védelmében akar jeleskedni végre a főpolgármester úr? A fővárosi idősotthonok járvány adatai ugyanis egyértelműen figyelmeztetnek: Budapest vezetése nem készítette fel a járványra ezeket az intézményeket, holott mindannyian tudtuk, az idősekre és az idősotthonokra kell a legjobban vigyázni.”
Borbély Lénárd
Előbb Csepelben gondolkodott a főpolgármester
A hajléktalan-elhelyezési botrány azzal indult, hogy Karácsony Gergely főpolgármester saját hatáskörben – úgymond időlegesen –
a XXI. kerület forgalmas városmagjában. Egy olyan Táncsics Mihály utcai szakközépiskola-épületről van szó, amelyet még Demszky Gábor egykori SZDSZ-es főpolgármester záratott be.
A szándékról azonban Karácsony nem egyeztetett Csepel vezetésével, de még csak előzetes tájékoztatást sem adott. Hogy mégis hogy tudódott ki a dolog? Amint Borbély Lénárd polgármester (Fidesz-KDNP) portálunknak elmondta: a kerület önkormányzatának feltűnt a lázas, éjjel-nappal folyó előkészületi munka, és rákérdezésre az ott dolgozók elárulták a fővárosi szándékot több száz belvárosi hajléktalan odaköltöztetéséről.
Borbély Lénárd április 27-én hétfőn nyílt levélben tiltakozott Karácsony szándéka és eljárása miatt, magyarázatot sürgetve. A nyílt levélre Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes válaszolt, elismerve a terveket. Járványügyi intézkedésként állította be a negatív teszteredményű, lakhelyelhagyást vállaló hajléktalanok Csepelre költöztetését, mint amely enyhíti a szállást adó intézmények zsúfoltságát. De arra is arra hivatkozott Kiss Ambrus, hogy a hajléktalanok az idős koruk vagy krónikus betegségeik miatt a koronavírus-járványban különösen veszélyeztetettnek számítanak, ezért is érdemlik meg ezt a fajta törődést.
Csepel városvezetője azonban nyomban
illetve pártokon átívelő lakossági aláírásgyűjtést kezdeményezett május 1-én. Karácsony Gergely – miután pár nap alatt máris mintegy 5000 tiltakozó aláírás gyűlt össze – meghátrált. Május 4-én bejelentette, hogy végül a Városháza Gerlóczy utcai szárnyában kívánja megvalósítani tervét a fővárosi hajléktalanszállók átmeneti zsúfoltság-csökkentésére. A főpolgármester ugyanezen közleményében Csepel elöljáróit „gyűlöletkeltő kampánnyal” vádolta meg, illetve azzal, hogy „szégyenteljes módon ellökték maguktól a legnehezebb helyzetben lévőket”. Zenei aláfestéssel készült Facebook-videójában kijelentette: „Se kedvünk, se időnk vitatkozni olyanokkal, akikkel láthatóan nincsenek közös értékeink, mert számukra csak üres frázis a szolidaritás.”
A XXI. kerületben megoldott a hajléktalan-ellátás
Borbély Lénárd a Mandinernek hangsúlyozta, Csepelen eleve megoldott a hajléktalan-ellátás, két szállójuk is van, sőt, nappali melegedőt is üzemeltetnek a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel közösen. Szerinte semmi nem indokolja, hogy Csepel forgalmas magjába költöztessék át a gazdagabb belső kerületek hajléktalanjait, ezzel veszélyeztetve a helyi lakosság egészségét. Márpedig reális veszély a csepeli lakosság megfertőződése azok után, hogy a fővárosi fenntartású idősotthonok súlyos fenntartói mulasztások miatt járványgócokká váltak. Ráadásul a kiszemelt karanténszálló közelében óvoda, felnőtt- és gyermekorvosi rendelőintézetek, iskolák találhatók a Csepeli Piac mellett. A kerületi polgármester szerint Karácsony hamisan érvelt azzal, hogy csak olyan hajléktalanokat telepítenek ide, olyanokat, akik beleegyeznek, hogy nem hagyják el az épületet. Erre semmi más nem kötelezhette volna őket, csupán hatósági karantén.
Borbély Lénárd azt is kétli, hogy csak átmenetileg kerültek volna a csepeli Táncsics Mihály utcába a belvárosi hajléktalanok, az átalakítások szerinte nem erre utaltak. Felidézte, Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes április 28-án még arról írt, hogy Budapest-szerte több fővárosi tulajdonú ingatlant vonnak majd ilyen célú használatba. Ma viszont, miután Csepel nemet mondott, már csak a Városháza Gerlóczy utcai szárnyáról van szó.
Most a Belváros is tiltakozik
Amint említettük, utóbbi kijelölt helyszín Belváros-Lipótváros – vagyis az V. kerület – egyik legimpozánsabb, forgalmas része. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) polgármester irodája tiltakozó közleményt adott ki május 5-én. Azt írják, a Belváros Önkormányzata megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy a főpolgármester az V. kerületben előzetes egyeztetés nélkül, a belvárosiak véleményének teljes figyelmen kívül hagyásával tervez hajléktalanszállót kialakítani. „Jelen esetben ez azt jelenti – magyarázzák –, hogy Karácsony Gergely nem szolidáris az egyes kerületek lakói iránt és nem tartja be az állampolgároknak tett ígéretét, miszerint minden fontos kérdésben egyeztetést kezdeményez.”
Hangsúlyozzák: a veszélyhelyzetben minden kerület lakói számára egészségügyi kockázatot jelent bármilyen jelentős létszámú embercsoport megjelenése, ezért
és a kerületben élők egészsége védelmének kiemelt figyelembevételével hozható. Felszólítják a főpolgármestert, ne döntsön önhatalmúlag; és leszögezik, kerületük országos szinten is kiemelkedő szociális ellátórendszert biztosít, amelynek ugyanolyan fontos eleme a családok, az idősek vagy éppen a hajléktalanok támogatása. Ennek jegyében önként vállalt feladatként a hajléktalanok érdekében 10 millió forintot nyújtanak évente az Oltalom Karitatív Egyesület számára, harminc fő részére nappali és éjjeli menedékhelyet, valamint utcai szociális munkást is biztosítanak.
Megtudtuk: Karácsony Gergely a fentebb ismertetett május 5-i közlemény óta sem kezdett el egyeztetni a kerülettel. Úgy tudjuk, a kerületi vezetés rosszallását fejezte ki a főpolgármesteri magatartás miatt. A kerületvezetés szerint Karácsony eljárása azért is visszás, mert puszta szavakban folyamatosan a társadalmi részvételiség fontosságát hangsúlyozza.
Ki a hajléktalanbarát?
S hogy célba ér-e a csepelihez hasonló online aláírásos petíció? Mint feljebb írtuk, az aláírások továbbra is gyűlnek.
Ám úgy tudni, Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester nem tud csepeli kollégájához hasonlóan változtatási tilalmat eszközölni a Gerlóczy utcai épületre, mivel
Ha pedig így van, akkor a főpolgármestert nem akadályozza meg semmi, hogy – amint láttuk, távolról sem zsúfolt – hajléktalanszállókról hajléktalanokat telepítsen a Városháza egy részébe.
Ezzel két legyet üthet egy csapásra: a baloldali-liberális vezetésű Fővárost szociálisan érzékenynek, hajléktalanbarátnak mutatja, a fideszes kerületeket szociálisan érzéketleneknek, mi több: kirekesztőnek. De akkor is kétesélyes, hogy magát a fővárosi akciót – a Városháza megnyitását a fedélt nélküliek egy kiválasztott csoportja előtt – hogyan értékeli a budapesti lakosság.
Fotók: Ficsor Márton
A témával foglalkozik a Mandiner csütörtökön megjelent, friss hetilapszáma is.