Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Hogy állnak a pártok a ciklus félidejében és mi várható 2022-ben? Hogyan birkóznak meg a karanténnal az egyszülős családok? Milyen eredménnyel zárulhat Trump válságkezelése? Járványügyi packázás Budafokkal és Csepellel, válság utáni gazdasági prognózis, kávéházi magángyűjtemény, Korzenszky atya és Csender Levente írásai – itt az új Mandiner hetilap!
Van-e valós mozgástere az ellenzéknek a járvány idején? Ki a hitelesebb válságkezelő, Orbán Viktor vagy Karácsony Gergely? Hogy állnak a pártok a ciklus félidejében? E heti számunkban elemzői vitainterjút olvashatnak Lánczi Tamással és Závecz Tiborral.
„Az ellenzék a járvány szorításában komoly lehetőséget kapott, hogy kormányzóképességet mutathasson fel. Azonban a két hónapos tevékenysége inkább elbizonytalanította a szavazókat, megkérdőjelezve azt is, hogy egyáltalán képes lenne-e az országot felelősen irányítani” – hívja fel a figyelmet Lánczi Tamás.
Závecz Tibor pedig úgy látja, bár a Fidesz jelenleg jelentős fölénnyel bír, ezt erodálhatja, ha a járvány gazdasági hatásai elérik a párt szavazótáborát, és a kormánynak nem lesznek érvényes válaszai. A Constantinovits Milán által készített vitainterjúban az elemzők kitérnek a Momentum helyzetére és Gyurcsány Ferenc ellenzéki megítélésére is.
Vezércikkünket, az Első karaktert Szilvay Gergely jegyzi, aki írásában rámutat: miközben a jobboldal, ha szellemiekről volt szó, mindig hajlamos volt sokfelől inspirációra lelni, a baloldalon leragadtak néhány gondolkodónál, akiket ráadásul csak az egyetemi értelmiség forgat.
Közélet
Hogyan birkóznak meg a rendkívüli helyzettel azok a családok, ahol egyetlen kenyérkereső roskadozik a mázsás teher alatt? Riportunkban bemutatunk egy kislányát egyedül nevelő vak édesapát, egy két kamasszal és egy szívbeteg kislánnyal élő asztmás édesanyát és egy sorstársának is besegítő egyedülálló anyukát.
Karácsony Gergely olykor anélkül él a veszélyhelyzet adta egyszemélyes döntési jogkörével, hogy bevonná a kerületek vezetését a döntés-előkészítésbe. Máskor akár hetekig nem adja meg a szükséges információkat egy polgármesternek. Utánajártunk, hogy milyen nehézségekbe ütköztek Csepel és Budafok polgármesterei.
L. Simon László országgyűlési képviselő, író a Nemzeti Kulturális Alap szükséges modellváltásáról ír véleménycikkében.
A modern gondolkodás tragédiájáról, a morál nélküli tudásról ír publicisztikájában Szánthó Miklós, az Alapjogkért Központ igazgatója.
Külhon és Külföld
Külhon rovatunkban Grendel Gábort, a szlovák parlament alelnökét, a választáson győztes Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) párttal szövetséges NOVA politikusát kérdeztük a felvidéki magyarság és pártjaik helyzetéről, a kettős állampolgárságról és a visegrádi együttműködés jövőjéről.
Bár a Kaczyński-tábor óriási politikai viták árán igyekezett bezsebelni a biztos győzelmet, végül nem tartottak elnökválasztást Lengyelországban. Mi történt és hogyan tovább, mire számíthatnak Jarosław Kaczyńskiék? Külföld rovatunkban utánajártunk.
Az Egyesült Államok koronavírus elleni védekezése az óriási mérete, regionálisan különböző adottságai és államszövetségi rendszere miatt sem ígérkezett könnyűnek. Az ügy az egységes fellépés helyett pártpolitikai, valamint a tagállamok és Washington közötti viták martaléka lett, és kérdéses, hogy Trump hogyan birkózik meg a válságkezeléssel.
Sólyom István kolozsvári publicista véleménycikkében azt járja körül, hogy mi áll Klaus Iohannis minapi magyarellenes kirohanása mögött, és milyen állapotban van a román politika Trianon 100. évfordulóján.
Precedens és Makronóm
Mi vezethetett ahhoz, hogy hazánk külföldi megítélése ilyen látványosan leromlott, különösen a 2010-es választás után? Mihez hasonlítható a magyar konzervativizmus? Hogyan áll a brexit a koronavírus-járvány árnyékában? Precedens rovatunkban interjút olvashatnak John O’Sullivannal, a budapesti Danube Institute elnökével.
Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója az állami funkciók szerepének fontosságáról ír véleménycikkében.
Makronóm rovatunkban Richard Grievesont, a Közép-Európa gazdasági folyamataira szakosodott bécsi székhelyű intézet, a WIIW igazgatóhelyettesét kérdeztük a koronavírus-járvány hatásairól. „Nem a 2008-as pénzügyi összeomláshoz, hanem háborús helyzethez hasonlít inkább a koronavírus-válság, és gyorsabb gazdasági talpra állás jöhet” – hívja fel a figyelmet.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Böszörményi Nagy Gergely ezen a héten a káoszelmélettel foglalkozó John Casti matematikus könyvét ajánlja, aki az emberi figyelmetlenségekből fakadó szélsőséges eseményekről vázol fel forgatókönyveket.
A Feminens oldalán Szabó Borbála drámaírót ismerhetik meg.
Tudomány kisrovatunkban Bezuk István kalandjairól olvashatnak, aki 1956-ban vándorolt ki Amerikába, és végigkajakozott az Amazonason.
Korzenszky Richárd atya, a tihanyi bencés apátság korábbi elöljárója jegyzetében a szép beszéd fontosságáról ír arról, hogy mennyire hiányzik a világunkból a gondolatok igényes megfogalmazása.
Élet rovatunkban Mihály Gyulát, az ország legnagyobb kávéházi magángyűjteményének tulajdonosát ismerhetik meg, aki porcelántervező művészként vált a századelős kávéházi tárgyi emlékek, csészék és kiöntők rabjává.
Ezen a héten könyv- és sorozatajánlóval készültünk: a három évvel ezelőtt elhunyt Szepesi Attila Tündérek és katonák című művét, valamint az Iszlám Állam pár évvel ezelőtti működését és európai toborzási módszereit bemutató A kalifátus című sorozatot ajánljuk figyelmükbe.
Arcél kisrovatunkban az ötven éve elhunyt Moyses Mártonra, a kommunista diktatúra mártírjára emlékezünk.
Ezen a héten Csender Levente tárcáját olvashatják. „Két örök szerelmem van ezen a földi világon. A hegy és a víz. Nincs Kis-Magyarországon még egy hely, ahol ennyire otthonosan mozognék, ami annyira a szívemhez közel állna, ahol a hegy ennyire egy lenne a vízzel, a föld az éggel, mint a Szent György-hegy. Esős tavaszokon a hegy lábát nyaldossa a víz, mintha egyenesen onnan emelkedett volna ki a fekete bazaltból kalap alakúra formázott tanúhegy. Nekem a Balaton valahol Badacsony után kezdődik, ahová csak az megy le, akinek ott dolga van. A lápvilág, mocsarak, víz, vízi élet, gémek, vízityúkok, vidrák. Tördemic után lehúzom az ablakot, és szívom be a láp édeskés illatát.”
A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban Bánszky Ervin ír a meg nem értés mélyülő szakadékáról fiatalok és a középkorúak, valamint a nyugdíjasok között.